Álomfogók - hogy csak "szépet és jót"

Manapság egyre népszerűbbek az álomfogók. Már boltokban is kapható, de készíthetünk otthon saját kezűleg mi is. Nemcsak az ágyunk fölött mutat jól, hanem egy szoba díszítő eleme is lehet.  A hiedelmek szerint, megvédi álmainkat, hogy csak "szépet és jót".

Lakásdísznek is kiválóan alkalmas.
Az álomcsapdákat az indiai törzsektől származnak. Később még több népcsoportnál volt megtalálható. Így lett ezeknek a népeknek az egységes szimbóluma. Ezeket az „álomszűrőket” az ágy fölé akasztották, miszerint a jó álmok átjutnak a nyíláson, a rosszak pedig fennakadnak a pókhálószerű hálóban és elvesznek. A gyerekek szobájába rakták, hogy megvédjék őket a rémálmoktól. Amit fűzfából és inakból készítettek, azok kiszáradtak, így jelezve, hogy a gyermek felnőtt.

Eredete

Számos őslakos amerikai legenda szól a pókokról és hálóikról, ám az Ojibwe (odzsibvé) (más néven csippeva /Chippewa/) törzstõl ered az álomfogó.

Frances Densmore tanulmányozta az Ojibwe törzset, s írta le a következőt Chippewa Customs c. könyvében. "Ezek a tárgyak, melyek a pókhálót szimbolizálják, a gyermekek bölcsõje felett függnek. Azt mondják, hogy elkapnak és megtartanak bármi gonoszat, ahogy a pókhálója elkap és megtart bármit, ami kapcsolatba lép vele."

Az Ojibwe törzsnek, akiknek hagyományos lakhelyük a Nagy Tavak környékén volt, vannak ősi történeteik az álomfogókról, hogy hogyan jöttek létre, miért használják, és hogyan készítik.

Régen az Ojibwe nemzet ősi világában, a törzsek egy pont körül helyezkedtek el, amit ma Teknős Szigetnek ismerünk. A legendáik szerint Asibikaashi (Pók Asszony) segített elhozni a Wanabozhoo bring giizis-t (Nap) az embereknek. Asibikaashi a mai napig hajnalhasadás előtt megépíti különleges lakhelyét, s ha te is felkelsz, megláthatod hálójában hogyan kapja el a napfelkeltét.

Asibikaashi törődik a gyermekekkel is, a föld népével. Amikor az Ojibwe törzs szétvált Észak-Amerika négy sarkában, hogy beteljesítsék a próféciát, Asibikaashi-nak nehéz volt megtennie az utat mindegyik bölcsőhöz, így az anyák, nővérek és Nokomi-k (nagyanyák) vették át a mágikus hálók szövésének gyakorlatát az új csecsemőkért. Somfát használtak és olyan fonalat, melyet növényekből fontak. A kör formája jelképezi azt, ahogy giizis minden nap megteszi útját az égen. Az álomfogó megszűr minden rossz bawedjigewin-t (álmot) és segít minden jó gondolatnak belépni az elménkbe, mikor alszunk. Ha jól megnézed az álomfogót, a közepén mindig van egy lyuk, ahol a jó álmok átjutnak. A napfény első sugarainál a rossz álmok eltűnnek.

Hagyományosan az álomfogóra tollakat is tesznek, a közepéből is kiindul általában egy. Ez a lélegzést vagy a levegőt jelenti. Alapvető az élethez. Mikor a baba látja, ahogy a szél játszik a tollal, számára szórakoztató, s jó lecke is hogy mennyire fontos a levegő. A tollak lehetnek bármely madártól, ám általában bagoly tollat és sas tollat használnak. Bagoly toll a bölcsességért (a Nők tolla), sas a bátorságért (a Férfiak tolla). Ez nem azt jelenti, hogy nem szerint kell választanunk, hanem hogy figyeljünk arra, hogy milyen tulajdonságokat hív elő a toll. A tollakat később már nehezebb volt beszerezni, mivel más kultúrák "sikeresen" kipusztították a madarakat, s védetté váltak. Az Ojibwe törzs köveket kezdett el használni. Négy követ pontosabban, jelképezve a négy irányt. A felnőtteknek szánt álomfogókban általában nincs toll.

A legtöbb karika alapanyaga som és pamut a gyermekeknek, de nem azt jelenti, hogy így is marad. A legtöbb som kiszárad és a háló összehúzza az álomfogót. Ez jelenti a fiatalság mulandóságát. A felnőtteknek szánt álomfogók már más fonalból készül, s néha könnycsepp vagy hótaposó alakúak.

 forrás: álomfogó eredete és készítése

Húsvét ünnepe

Virágvasárnap  a szent hét első napja.

A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös eredete azonban, a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent. Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett.
A níceai zsinat i. sz. 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, ekkor vált el a két ünnep ideje. A húsvét angol neve: passover, átrepülést jelent. Gyakorta használják az Easter elnevezést, mely a német Oster szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara az alvilág úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt. Lehet, hogy neve az East, a kelet szóból származik, s a napfelkeltére utal. A szó a magyarban nem található meg, de Csíkményságon a húsvéti körmenet neve: kikerülés, más vidékeken a feltámadáshoz kapcsolódik. A magyar szó: húsvét, az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi.

A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a Julián-naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a dátum némileg a héber naptárhoz hasonló módon. A húsvét helyes időpontja gyakran vita tárgya volt.
A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22 és április 25-e közé. (Ezt mondja ki a niceai zsinat határozata is i. sz. 325-ben)
A húsvét kialakulásában fontos szerepet játszik a zsidó húsvét, a pészah. E vallás tanítása szerint e napon ünneplik a zsidók az egyiptomi rabságból való menekülésüket. Az Ótestamentum szerint a halál angyala lecsapott az egyiptomiakra, a zsidók kapuja azonban egy frissen leölt bárány vérével volt bekenve, így az ő házukat "elkerülte".

Az Egyiptomból való kivonulás történetét írja le a Hagada. A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos sivatagi böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít. Ezt nagyobb, kisebb ünnepek követik s a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A ciklus a karácsonyi ünnepi szakasz párja, de jóval régebbi annál. Latin neve: Septuagesima - hetvened, mert hetven napig tart, húsvéti időnek is nevezik.

Húsvétkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását. A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában. A húsvét ünnepét megelőző vasárnap, virágvasárnapon arról emlékezik meg az egyház, hogy Krisztus pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe. A nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztusnak az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi emlékezetünkbe. Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja. Nagyszombat este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus - amint azt előre megmondta - harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból.

Mondani szoktuk..

Bonyolult, mint a gordiuszi csomó! Ezt szokták mondani, ha valami érthetetlen, kusza, zavaros. 

Az ókori frígiai város legendás királya, Gordiosz által azon a kocsin készített Csomó, amelyen utaztában egy jóslat alapján királlyá tették. A monda szerint, aki a csomót megoldja, Ázsiának az ura lesz. A csomót senki sem tudta kibogozni. Végül Nagy Sándor úgy oldotta meg a kérdést, hogy a csomót kardjával kettévágta s valóban a legnagyobb hódító, az akkor ismert Ázsia ura lett. Innen ered a mondás, amikor valaki a nehéz problémát egyszerűen, "egy vágással" megoldja.



Achilles-sarok
Valakinek a legsebezhetőbb,legérzékenyebb pontja. Achilleusz görög hősről kapta a nevét, aki Homérosz Iliászának a központi alakja. Anyja, a tenger istennője, Thebisz, megmártotta a Sztüx folyóban, így sebezhetetlenné tette testét, kivéve a sarkát, melynél fogva tartotta. Itt érte Parisz halálos nyílvesszője.

Drákói szigor
Draco Drakón arisztokrata származású athéni arkhón(törvényhozó). I.e. 621-ben készítet törvénykönyve a szokásjogot rögzítette, s rendkívül szigorúságáról vált híressé. "Vérrel írt" törvényeinek közmondássá  vált szigora a magántulajdon könyörtelen védelmezésével, elsősorban a szegényeket sújtotta. Innen erednek a drákói szigor, a drákói ítélet, stb.kifejezések, melyek közmondássá váltak.

Bálám szamara

Bálám (Bileam) mezopotámiai próféta. A Bálám szamaráról szóló elbeszélés szerint, mikor Bálám az izraeliták elátkozása céljából Bálak királyhoz ment, útjában egy angyal feltartóztatta. A szamár látta az angyalt, de Bálám nem . A szamár nem tudván kitérni, megállt és emberi hangon szólalt meg. Bálám végül nem tudta megátkozni Izraelt, mert szája átok helyett áldásmondásra kényszerült. " Áll, mint Bálám szamara."- akkor mondjuk, ha valaki ismeretlen okból megmakacsolja magát.

Pandora szelencéje

 Azt szokták mondani „kinyitotta Pandóra szelencéjét”, amikor valaki olyat tesz, ami egy sor megállíthatatlan és visszafordíthatatlan folyamatot (legfőképp rossz dolgokat) idéz elő.

 

Prométeusz, az igaszságot szerető és a haladásért küzdő titán szerette az embereket. Ő tanította meg őket mindarra, ami életüket széppé és boldoggá tette. A bajt, betegséget, bánatot csak akkor ismerték meg az emberek, amikor egy nő mindazt, amit az istenektől ajándékba kapott, a földi halandók nyakába zúdította. A nő, Pandora névre hallgatott.

Pandorát Hephaisztosz isten Zeusz parancsára agyagból készítette, a lelket pedig maga a legfőbb isten lehelte bele. Az ilyenképp teremtett lény annyira tetszett a többi istennek, hogy egymással vetélkedve ajándékozták meg mindennel, amire-nem volt szükségük, és amitől így meg tudtak szabadulni, bűnöktől, bajtól, betegségeiktől.
Pandora Epimetheusz felesége lett, aki nem volt más, mint Prometheusz testvére. Az ő házában őrizték azt a szelencét, amelyben az ajándékokat helyezték, és amelyet Zeusz parancsára tilos volt felnyitni. Pandorát azonban egyre csak kínozta a kíváncsiság és mit sem törődve a tilalommal, felnyitotta a dobozt. Abban a pillanatban kiröppent minden, ami csak bajt, szenvedést hozott az emberiségre. Pandora ijedtében rácsapta a fedelet a szelencére, de abból már kirepült minden, kivéve a-Reményt, ami pedig egyetlen orvossága minden bajnak és szenvedésnek.

Szavak eredete

Miért fehérnép a női nem?

A fehérnép kifejezés keletkezése valószínűleg összefügg a fehér színnel kapcsolatos általános hiedelmekkel és kultusszal. Mindig különösen "tisztelt" szín volt, az ártatlanság, a gyöngédség színe. Az ősi vallásos szertartásokban és varázslatokban kiemelt szerepe volt a legtöbb népnél a fehér lónak, a fehér galambnak, a fehér liliomszálnak.

Egyes nyelvekben a fehér szónak ma is van "szép" jelentése. Ennek némi nyoma talán a magyarban is fellelhető, mint ahogy a megtisztelő szándékú fehérnép általában megfelel a más nyelvekbeli - szépnemnek.

Régen leggyakrabban fehér vászonruhát viseltek a nők. Idővel a ruhadarabok színe megváltozott, de a fehér továbbra is megmaradt általános "női színnek". Ezért nevezik Göcsejben a nőket - fehér ruhásnak is. A vászon fehérsége, e két fogalomnak mintegy azonosítása az alapja egy másik, de idetartozó, szintén népi elnevezésnek: a vászoncselédnek is. Ebben is tulajdonképpen a vászon fehér színe a fő dolog. A finnek eposzában, a Kalevalában is lenvászon madárkának (liina lintunak) nevezik az egyik bájos női alakot.

Honnan ered a magyar nyelvben a fukar  szó?

A fukar szó a 16. sz. híres német bankárcsaládjának, a Fuggereknek nevéből származik.

Mai világunk kialakításában hatalmas szerepe volt egy augsburgi bankárcsaládnak, a Fuggereknek .A dinasztiát 1367-ben alapította egy szegény, vidéki takács, Hans Fuger. Alig 150 évvel később már a Német-római birodalom vagyonának egytizede az ő kezükben volt. Pápák,királyok és császárok ostromolták őket folyamatosan újabb és újabb hitelekért, melyeket minden esetben busás haszon ellenében folyósítottak.

 A Fuggerek zseniális újítók voltak.Felismerték, hogy az üzleti életben az információ a legnagyobb érték. Titkosszolgálatokat  megszégyenítő  hírhálózattal rendelkeztek, így sokszor már akkor lecsaptak egy-egy lehetőségre, amikor versenytársaik még nem is hallottak róla. Arra is rájöttek, hogy az információk alakításával további előnyökhöz juthatnak, és gyakorlatilag megteremtették a hírszerzést, az üzleti újságírást, de ők vezették be a hármas könyvelés rendszerét is.

Mindenhol megjelentek, ahol pénzt szimatoltak. Európa összes nagyvárosában nyitottak kirendeltségeket, de jelen voltak Amerikában és Afrikában is. Ugyanakkor ők alapították Augsburgban a világ első szociális települését - mely a mai napig működik.

Mottónak az alábbi mondatot választották: "Addig akarok pénzt keresni, amíg tudok!"