Manapság egyre népszerűbbek az álomfogók. Már boltokban is kapható, de készíthetünk otthon saját kezűleg mi is. Nemcsak az ágyunk fölött mutat jól, hanem egy szoba díszítő eleme is lehet. A hiedelmek szerint, megvédi álmainkat, hogy csak "szépet és jót".
Lakásdísznek is kiválóan alkalmas.
Az álomcsapdákat az indiai törzsektől származnak. Később még több népcsoportnál volt megtalálható. Így lett ezeknek a népeknek az egységes szimbóluma. Ezeket az „álomszűrőket” az ágy fölé akasztották, miszerint a jó álmok átjutnak a nyíláson, a rosszak pedig fennakadnak a pókhálószerű hálóban és elvesznek. A gyerekek szobájába rakták, hogy megvédjék őket a rémálmoktól. Amit fűzfából és inakból készítettek, azok kiszáradtak, így jelezve, hogy a gyermek felnőtt.
Eredete
Számos őslakos amerikai legenda szól a pókokról és hálóikról, ám az Ojibwe (odzsibvé) (más néven csippeva /Chippewa/) törzstõl ered az álomfogó.
Frances Densmore tanulmányozta az Ojibwe törzset, s írta le a következőt Chippewa Customs c. könyvében. "Ezek a tárgyak, melyek a pókhálót szimbolizálják, a gyermekek bölcsõje felett függnek. Azt mondják, hogy elkapnak és megtartanak bármi gonoszat, ahogy a pókhálója elkap és megtart bármit, ami kapcsolatba lép vele."
Az Ojibwe törzsnek, akiknek hagyományos lakhelyük a Nagy Tavak környékén volt, vannak ősi történeteik az álomfogókról, hogy hogyan jöttek létre, miért használják, és hogyan készítik.
Régen az Ojibwe nemzet ősi világában, a törzsek egy pont körül helyezkedtek el, amit ma Teknős Szigetnek ismerünk. A legendáik szerint Asibikaashi (Pók Asszony) segített elhozni a Wanabozhoo bring giizis-t (Nap) az embereknek. Asibikaashi a mai napig hajnalhasadás előtt megépíti különleges lakhelyét, s ha te is felkelsz, megláthatod hálójában hogyan kapja el a napfelkeltét.
Asibikaashi törődik a gyermekekkel is, a föld népével. Amikor az Ojibwe törzs szétvált Észak-Amerika négy sarkában, hogy beteljesítsék a próféciát, Asibikaashi-nak nehéz volt megtennie az utat mindegyik bölcsőhöz, így az anyák, nővérek és Nokomi-k (nagyanyák) vették át a mágikus hálók szövésének gyakorlatát az új csecsemőkért. Somfát használtak és olyan fonalat, melyet növényekből fontak. A kör formája jelképezi azt, ahogy giizis minden nap megteszi útját az égen. Az álomfogó megszűr minden rossz bawedjigewin-t (álmot) és segít minden jó gondolatnak belépni az elménkbe, mikor alszunk. Ha jól megnézed az álomfogót, a közepén mindig van egy lyuk, ahol a jó álmok átjutnak. A napfény első sugarainál a rossz álmok eltűnnek.
Hagyományosan az álomfogóra tollakat is tesznek, a közepéből is kiindul általában egy. Ez a lélegzést vagy a levegőt jelenti. Alapvető az élethez. Mikor a baba látja, ahogy a szél játszik a tollal, számára szórakoztató, s jó lecke is hogy mennyire fontos a levegő. A tollak lehetnek bármely madártól, ám általában bagoly tollat és sas tollat használnak. Bagoly toll a bölcsességért (a Nők tolla), sas a bátorságért (a Férfiak tolla). Ez nem azt jelenti, hogy nem szerint kell választanunk, hanem hogy figyeljünk arra, hogy milyen tulajdonságokat hív elő a toll. A tollakat később már nehezebb volt beszerezni, mivel más kultúrák "sikeresen" kipusztították a madarakat, s védetté váltak. Az Ojibwe törzs köveket kezdett el használni. Négy követ pontosabban, jelképezve a négy irányt. A felnőtteknek szánt álomfogókban általában nincs toll.
A legtöbb karika alapanyaga som és pamut a gyermekeknek, de nem azt jelenti, hogy így is marad. A legtöbb som kiszárad és a háló összehúzza az álomfogót. Ez jelenti a fiatalság mulandóságát. A felnőtteknek szánt álomfogók már más fonalból készül, s néha könnycsepp vagy hótaposó alakúak.
forrás: álomfogó eredete és készítése
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése