"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szavak. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szavak. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. november 1., szerda

A VIGASZ SZAVAI

A szomszéd szoba

A halál tulajdonképpen jelentéktelen dolog...
valójában csak átmentem ide a szomszéd szobába.
Én én vagyok, te pedig te. Akármit is jelentettünk
egymásnak egymás életében, ez mit sem változott.
Nevezz csak nyugodtan a megszokott nevemen, beszélj
velem ugyanazon a könnyed hangon, melyen mindig is
beszéltél. Ne változtass a hangszíneden. Nevess
ugyanúgy, ahogy valaha együtt nevettünk a vicceken.
Imádkozz, mosolyogj, gondolj rám - emlegesd fel
A nevem nap mint na, ahogyan annak előtte is, de ne
árnyékolja be semmi a hangulatot, amikor szóba
kerülök. Az élet nem kapott semmiféle új jelentést.
Minden olyan, mint amilyen volt, nem szakadt meg a
folytonosság. Az, hogy nem látnak, még nem jelenti azt,
hogy nem kell rám gondolni. Várok rád, itt vagyok
a közeledben - egészen közel. Nincs semmi baj.

Henry Scott Holland Kanonok

Képtalálat a következőre: „krizantém”
Kívánom, hogy ez a vers
megérintsen téged,
hogy megvigasztaljon.
Bárcsak ez a vers
egy szoba lenne,
benne lobogó tűzzel,
hogy felmelegíthesd
a szíved!
Bárcsak
sokkal többet jelentene
neked ennél!
Bárcsak teljesülne
a kívánságom e vers által!
És akkor talán
te sem sírnál már.

Henry Borowski, 17 éves 

 

2013. február 24., vasárnap

Szavak eredete

Miért fehérnép a női nem?

A fehérnép kifejezés keletkezése valószínűleg összefügg a fehér színnel kapcsolatos általános hiedelmekkel és kultusszal. Mindig különösen "tisztelt" szín volt, az ártatlanság, a gyöngédség színe. Az ősi vallásos szertartásokban és varázslatokban kiemelt szerepe volt a legtöbb népnél a fehér lónak, a fehér galambnak, a fehér liliomszálnak.
Egyes nyelvekben a fehér szónak ma is van "szép" jelentése. Ennek némi nyoma talán a magyarban is fellelhető, mint ahogy a megtisztelő szándékú fehérnép általában megfelel a más nyelvekbeli - szépnemnek.
Régen leggyakrabban fehér vászonruhát viseltek a nők. Idővel a ruhadarabok színe megváltozott, de a fehér továbbra is megmaradt általános "női színnek". Ezért nevezik Göcsejben a nőket - fehér ruhásnak is. A vászon fehérsége, e két fogalomnak mintegy azonosítása az alapja egy másik, de idetartozó, szintén népi elnevezésnek: a vászoncselédnek is. Ebben is tulajdonképpen a vászon fehér színe a fő dolog. A finnek eposzában, a Kalevalában is lenvászon madárkának (liina lintunak) nevezik az egyik bájos női alakot.


Honnan ered a magyar nyelvben a fukar  szó?

A fukar szó a 16. sz. híres német bankárcsaládjának, a Fuggereknek nevéből származik.

Mai világunk kialakításában hatalmas szerepe volt egy augsburgi bankárcsaládnak, a Fuggereknek .A dinasztiát 1367-ben alapította egy szegény, vidéki takács, Hans Fuger. Alig 150 évvel később már a Német-római birodalom vagyonának egytizede az ő kezükben volt. Pápák,királyok és császárok ostromolták őket folyamatosan újabb és újabb hitelekért, melyeket minden esetben busás haszon ellenében folyósítottak.

 A Fuggerek zseniális újítók voltak.Felismerték, hogy az üzleti életben az információ a legnagyobb érték. Titkosszolgálatokat  megszégyenítő  hírhálózattal rendelkeztek, így sokszor már akkor lecsaptak egy-egy lehetőségre, amikor versenytársaik még nem is hallottak róla. Arra is rájöttek, hogy az információk alakításával további előnyökhöz juthatnak, és gyakorlatilag megteremtették a hírszerzést, az üzleti újságírást, de ők vezették be a hármas könyvelés rendszerét is.

Mindenhol megjelentek, ahol pénzt szimatoltak. Európa összes nagyvárosában nyitottak kirendeltségeket, de jelen voltak Amerikában és Afrikában is. Ugyanakkor ők alapították Augsburgban a világ első szociális települését - mely a mai napig működik.

Mottónak az alábbi mondatot választották: "Addig akarok pénzt keresni, amíg tudok!"


2012. szeptember 25., kedd

A magyar nyelv

A kenyér, föld, só, otthon, öröm, szeretet, születés és vég csak anyanyelveden érthető mélyen, csak ezen a nyelven hatnak a gyökerekig, csak így lesz döbbenet a halál, mennyei érzés a szerelem.
Hogy ki volt nekünk Kodály, Munkácsi, Szent-Györgyi? Megtanulhatod. 
Tudd azt, mi által lettek nagyok: anyanyelvükön művelődtek.
Tudd: az anyanyelv emel emberré!
Tudd: ,,Oh, jól vigyázz, mert anyád nyelvét bízták rád a századok. S azt meg kell védened.”

 
„Aki messze indul, emlékeit is viszi magával
                                s rokonná válik a felhővel, földdel,
                                                                       az út menti fával…
                                Hazája lesz a nagyvilág s a vándorbot
                                                                        ha el is vásik,
                                szülötte földje ugyanaz, bárhol járjon,
                                                                       sohase másik.
                                Mint lábunkban a lépés, mint kézben
                                                                          a mozdulat-
                                Úgy él bennünk, sohase szolgálunk
                                                           nálanál nagyobb urat.
                                S a nyelv, melyen a legtitkosabb
                                                         gondolatok szárnyra kelnek,
                                bennünk rejtezik, mint felnőttben az
                                                              örökifjú gyermek.
                                Eldobhatjuk a terhet, ellophatják kis
                                                             batyunkat tőlünk-
                                utolsó útravalónk marad s lesz:
                                                                legerősebb őrünk.”
                                                            / P. Buzogány Árpád: Hosszú útra való szavak /



Jakob Grimm meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos
nyelvtan megalkotója is volt, mondta:
"a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".
N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század):
"Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy
meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."
George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában
sokkal bővebben kifejtve) mondta:
"Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit."
Grover S. Krantz amerikai kutató:
"A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."
Berglund svéd orvos és műfordító:
"Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003.. XII. 2. 5. o.)
Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson:
"...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." 


Minden nemzetnek fő kincse a nyelve. Bármit elveszíthet, visszaszerezheti, De ha nyelvét elveszti, Isten se adja vissza többé." ...

Szavakkal bántani..

Manapság  gyakori szó a munkaviszony megszüntetésére, a szerződések felbontására utaló kirúgták.

Baráttalan szeretettelen, jóság nélküli világban élünk.
A szavak a lelkünkről árulkodnak. Ma mindenkit "kirúgnak" -  nem elküldenek, elbocsátanak. Nincs bocsánat-rúgnak.
A jó szó hiánycikk lett. Korszerűtlen. Pedig néha egyetlen jó szó is megmentheti az embert. Nem pénzkérdés.




2011. december 16., péntek

A szavak

Az emberiség igen régóta kommunikál szavakkal. Mindent megnevezünk, mindenre van szavunk. Még magunkban is szoktunk beszélni. Grazyna Fosar és Franz Bludorf rájöttek arra, hogy bizonyos frekvenciájú szavak átprogramozzák az emberi DNS-t. Napjainkban a DNS-nek csupán 10 %-át kutatják, a maradék 90 %-ot pedig valamiféle ballaszt anyagnak titulálják. Orosz tudósok nyelvészekkel karöltve megvizsgálták a DNS-t. Hihetetlen dolgokra jöttek rá.


Az emberi DNS nem csupán testünk felépítéséért felelős, hanem információkat is tárol. Felfedezték, hogy a „fölösleges” 90% olyan, mint az emberi nyelv. Vagyis a DNS is nyelvtani szabályok szerint működik. Ez azt jelenti, hogy a különböző nyelvek nem véletlenszerűen fejlődtek ki, hanem a DNS-nek is beleszólása volt a dologba. Piotr Gariaev, orosz biofizikus és biológus több vibrációs kísérletet is végzett. Megfelelő frekvenciával szavakat, mondatokat lehet eljuttatni a DNS-hez, amire az reagál. Így érthetővé válik, miért is működik a hipnózis, a meditáció, az autogén tréning és a pozitív gondolkodás. A spirituális mesterek már évezredekkel ezelőtt tudták, hogy az embert szavakkal és gondolatokkal lehet befolyásolni. Ezért fontos, hogy magunkról és környezetünkről pozitívan gondolkodjunk. A szavaknak , gondolatoknak és érzelmeknek rezgései vannak. Természetesen ezek a dolgok visszahatnak ránk.

Ha idegesek vagyunk, inkább használjuk a következő szavakat az állapotunkra: kissé aggódok, kiábrándult vagyok, kicsit nyűgös vagyok ettől, várakozó állásponton vagyok.

Ha kudarc ért bennünket, akkor az alábbiak szerint tudunk érzéseinken változtatni: a tanulás állapotában vagyok, éppen tapasztalatot szerzek, nevelődök.

Hasonló szavakat bárki írhat magának. A lényeg az, hogy vegyünk elő három nagyon gyakran használt szót, amelyek negatív érzéseket okoznak az életünkben. Írjunk mellé olyan más, pozitívabb szavakat, melyek megtörik addigi sémánkat. Ilyen típusú gyakorlatokkal nem csak az érzéseink fognak megváltozni, hanem testünk is pozitívan fog reagálni.

Forrás EZOTV

2011. október 27., csütörtök

Szavak

Csak betűk, szavak
Néhány gondolat
Mégis, megannyi szín
mosoly, néha harag
a lélek dallama,
és tenger könny fakad
a betűk, szavak
titkos burkain…

És a könnyű, fehér papír
vigyázza időtlen’,
hallgatag’,
az ólomsúlyú
és a szárnyaló titkokat…
Tartja a lélek kőszirtjeit,
az ember önként vallott
bűnét, vágyát, könnyeit…

Különös titok…
Talán csoda,
hogy az ember az a Földön, egymaga,
aki olvas, ír, és hallik a szava…

Talán az Isten segít,
- ha hisszük tetteit… -
aki e rejtelemmel alkotta
teremtményeit…?


Az emberek játszanak a szavakkal. Úgy éppen, mint a gyermekek a játékkockákkal. Csakhogy a szavak veszedelmesebbek, mint a játékkockák. Nem lehet összeszedni őket, és elrakni a ládába, ha rosszul sikerült a játék. A szavak örökre ott maradnak, ahová az első pillanatok hangulatában helyeztük őket. Láthatatlanok és megfoghatatlanok, és ezért nem lehet kijavítani a hibát, amit elkövettünk velök. Az emberek hihetetlenül könnyelműen játszanak a szavakkal /Wass. A./

2011. július 21., csütörtök

Szavak

Vajon tudunk e kellő időben, kellő szót, jó szót mondani,

Beszélünk, néha úgy, hogy elfedjük vele az igazságot, néha úgy, hogy megtudjunk valamit a másiktól. Mondatok, szavak, beszéd, olyan kevés a csönd, de amikor beszélünk, vajon tudunk-e jó és rossz, valami szabadítót is mondani a másiknak? Kinyilnak előttünk utak, lehetőségek, és becsukódnak. Vajon akkor, amikor beszélünk valakivel, eszünkbe jut-e néha, hogy talán ez az utolsó szó, amit mondnunk neki, vagy talán az első, ami elindítja őt valahová.

Az idő szoritásában a sokfelé rohanás és beszédkényszer világában vajon van-e a másik számára szabadító szónk, azaz lehet-e olyan viszonyt kialakítani a másikkal, hogy ne csak várjunk tőle, ne csak utasítást adjunk, hanem a számára a maga helyzetében valami jót, valami áldásosat, valami szabadítót, valami továbbvivőt, valami reménységet keltőt mondjunk......

/Harmati Béla 2004. Egy csepp emberség../


Egyetlen kedves szó is képes felmelegíteni három hideg téli hónapot."
                                                                 ( japán közmondás )

A tanítványok elmerülve vitatkoztak Lao-ce mondásán, amely így hangzott:
      Akik tudják, nem mondják;
      Akik mondják, nem tudják.

Amikor a Mester belépett, megkérdezték, pontosan mit jelentenek e szavak. Ő azt kérdezte tőlük:

-Melyiketek ismeri a rózsa illatát?
Mindegyikük ismerte. Erre azt mondta a Mester:
-Most foglaljátok szavakba!
Mindegyikük hallgatott.




Az emberiség legősibb gyógymódja nem más, mint a gondosan megválasztott vigasztaló szavak.
Louis Nizer