Budapest – évtizedek óta a világ „fürdőfővárosa” – egyes fürdőit már a
török időkben használták. A fővárosban két tucat fürdő és 13 gyógyfürdő
van.
A Lukács fürdő története
A mai Lukács Fürdő környékén a XII. században
betegápolással foglalkozó Szent János-lovagok, majd a
rodoszi és máltai lovagrendek telepedtek le, akik
kolostoraik mellé fürdőt is építettek. A török korban is
működött a fürdő, de a feltörő források energiájának a
lőporgyártásban és a gabonaőrlésben vették nagyobb hasznát,
ugyanis őrlő malmot működtettek. Buda visszafoglalása után a
fürdő kincstári tulajdonba került. 1884-ben Palotay Fülöp
megvásárolta a kincstártól, ezzel átalakítások sora vette
kezdetét. Felépült a gyógyszálló, modern vízgyógyászati
osztályt létesítettek, és átépítették az uszodát. A világ
minden tájáról érkeztek ide a gyógyulni vágyók, akik a
sikeres gyógykúrát követően márvány hálatáblákat helyeztek
el a fürdő udvarának falán.
