Bükk-fennsik

Hazánk talán egyik legszebb tája a Bükk, és a Bükk-fennsik.

 A hegység nevét leggyakoribb fájáról, a bükkről kapta, amely itt közel 100 ezer hektáron terül el, és amelyet ezzel Magyarország legnagyobb összefüggő erdőségeként tartanak számon. A Bükk hegység középső része 1977 óta nemzeti parkká nyilvánított terület.

A Bükk legérdekesebb része a Bükk-fennsík, egy meredek sziklafalakkal és lejtőkkel körülzárt, majdnem vízszintes terület. A fennsík a Bükk hegység központi részének tekinthető. 7-800 méteres magasságával körülbelül 20 négyzetkilométeres területével Magyarország legnagyobb és legmagasabban fekvő karszt-fennsíkja.

A Szalajka-völgy a Bükk hegység és az ország egyik legszebb magashegységi jellegű völgye. A természet szinte halmozza itt a szépséget, de történelmi emlékeket is rejt a vidék.

A természeti értékek között tarthatjuk számon a Szalajka-patakot, a Sziklaforrást, a Fátyol-vízesést vagy az erdei tanuló-sétautat, a történelmi nevezetességek között az istállóskői ősemberbarlangot, a vidék ipari történetét megidéző Szabadtéri Erdészeti Múzeumot, a Mária-vasbányát és a közelben lévő történelmi várromokat: a tatárjárás előtti Éleskővár romjait és a Mátyás király korabeli lovagvár, a Gerennavár ma már alig felfedezhető maradványait.
A völgy fő értéke a sebes folyású Szalajka-patak. A Szalajka név egy régi mesterségre utal. Itt állították elő ugyanis az üveggyártáshoz nélkülözhetetlen alapanyagot, a hamuzsírt, amelynek latin neve sal alcalicus volt, s ebből képezték a szalajka nevet. A kb. 4 km hosszú Szalajka-völgyben folyó Szalajka-patak medrét több helyen mesterségesen megduzzasztották, a tavakban pisztrángot tenyésztenek. Nyáron a keskeny nyomtávú kisvasúttal is végig lehet menni a völgyön.

Vizek, pisztrángok

A 800-900 méter magas Bükk-fennsík töbreiben eltűnő víz egy hatalmas (mindmáig ismeretlen) barlangrendszert vájva, a hegy gyomrában 400-500 méter szintkülönbséget leküzdve tör elő a Szalajka-völgyben. A patakot három forrás táplálja. Egyik a Sós-forrás, amely egy nagy kősziklákból ered, és így vizét majd két méter magasról zuhogtatja le, és két melegforrás, amelyek télen sem fagynak be. A Szikla-forrásból kiömlő, egész évben egyenletes hőmérsékletű víz (9-12 °C) kedvező lehetőséget teremt a pisztrángtenyésztéshez. A Szalajka-völgyben a pisztráng valószínűleg őshonos, intenzív tenyésztéssel csak 1957 óta foglalkoznak.

A téli erdő

Lillafüred - Szép tájak Magyarországon

Az ország egyik legkülönlegesebb kirándulóhelyeként ismert Lillafüred Miskolctól 10 kilométerre, a Bükk hegység keleti részén, a Szinva-patak völgyében, a Hámori-tó mellett fekszik. Az idilli környezet az ország egyik legszebb pihenőhelyévé avatja a táj bármely pontját.

Lillafüred története
A Garadna és a Szinva patakok találkozásánál eredetileg is volt egy tó, ám ez túl kicsinek bizonyult, így nem tudta biztosítani a vasmegmunkáláshoz szükséges vízmennyiséget.
Ezt orvosolván, 1813-ban, Fazola Henrik völgyzáró gátat épített, tehát a tavat felduzzasztották.
Azt illetően, hogy honnan is ered a település neve, megoszlanak a vélemények, mégis legtöbben azt a változatot tartják helyénvalónak, mely szerint gróf Bethlen András, feleségéről, báró Vay Lilláról nevezte el a helyet.

Tavaszi kirándulás Visegrádra

Budapesttől 43 kilométerre, északra, ahol a Duna szinte 90 fokot fordul dél felé, ott van Visegrád.

Ez a város Magyarország egyik legősibb települése. Van itt valami, ami vonzza a történelmi jelentőségű eseményeket. Az évszázadok alatt országok, birodalmak urai választották találkozó helyül ezt a természeti erők által szorosan ölelt várost.

A város szláv eredetű nevének jelentése: magasabb vár. És valóban, a visegrádi Fellegvár magasan, méltóságteljesen emelkedik ki a környékből. Onnan a város fölül leírhatatlan látvány tárul elénk: belátni szinte az egész lomha ívű Dunát. A Fellegvárat 1247 körül kezdték el építeni, IV. Béla parancsára. Ez azonban nem az első itt álló vár. A réges-régen, a mostani építmény helyén eredetileg emelt épület a tatárjárás során elpusztult. A szabálytalan alapterületű Fellegvár valójában a visegrádi várrendszernek csak egy tagja, de nem az egyetlen: az Alsóvárral és a Felsővárral alkotnak kerek egységet.

A felső udvarban találjuk a Mátyás király által építtetett Lovagtermet, a királynék kincseskamráját, a kápolnát és az öregtornyot.

Ez utóbbiban őrizték a Szent Koronát is. Ez az vén, bölcs torony sok furcsa eseménynek volt tanúja az elmúlt évszázadok alatt: 1440-ben például láthatta, amint V. László anyja ellopatja innen a koronát saját fia részére. Egyébként a magyar koronázási ékszereket itt őrizték egészen 1529-ig.

Visegrád fénykora Mátyás király uralkodásának idején volt. Akkor valósággal virágba borult: nagyszabású építkezések, felújítások, pezsgő udvari élet indult, művészek, gondolkodók tucatjával özönlöttek ide.

Kísérjük el egy darabon útján a Dunát! Halk moraja, lassú mozgása garantáltan pihenteti a szellemet.

Vagy nézzük meg a mutatós Városházát, böngésszük a házak falain a díszes emléktáblákat, látogassuk meg az egykori Királyi Palota maradványait bemutató Mátyás király Múzeumot! Ma már hihetetlen, de egykor itt a palotában a szökőkútból bor folyt víz helyett! Aztán sétáljunk el a Mária-kápolnához, vagy tekintsük meg a Panoptikumot!
Híres épülete Visegrádnak a Salamon-torony, amely csupán egy történelmi tévedés miatt kapta a nevét: Salamon ugyanis nem is itt raboskodott. Valódi, robosztus erődítmény ez a 31 méter magas, néhol akár 8 méter vastag falú torony. Egykor védelmi célokat szolgált, ma múzeumként funkcionál.

Visegrád környéke csodás vidék a kiránduláshoz, ez az a város, amit még a Duna is magához ölel. .


Aki látta már Visegrádot, az megérti, hogy miért jelölte ki a történelem ilyen jelentős események színhelyéül. A történelem ismerete nélkül egyszerűen nem érthetjük meg Visegrádot; Visegrád nélkül pedig nem érthetjük meg Magyarországot!


forrás:
kihagyhatatlan úti cél
Magyarországon

A Jeli arborétum

Ha nemcsak friss levegőre, nyugalomra, csendre és a természet közelségére vágytok, de szívesen sétálnátok százéves fenyők és tölgyek, különleges növények és virágok között, vegyétek célba hazánk legszebb arborétumainak egyikét

 Vas megye gyöngyszemeként számon tartott, közel 107 hektár területű Jeli Arborétumot 1922-ben gróf Ambrózy-Migazzi István kezdte gondos tervezéssel kialakítani.

Több tucat fenyőt, tuják, tiszafák, babérmeggyek és madárbirsek tömegét ültette el itt, a sétautakat pedig páfrányokkal, nárciszokkal és illatos liliomokkal szegélyezte. A kialakult mikroklíma alkalmas lett az ezerszínű és bódító illatú rododendronok számára is, amelyek azóta is meghatározó lakói a kertnek.
Az 1960-as években tájkörzeteket alakítottak ki, melyek Kína, Japán, Amerika, a Kaukázus és a Balkán erdőit mutatják be. Napjainkban a fenyőfélék száma meghaladja az ötvenet, és a nyírfagyűjtemény 39 fajtáján kívül is számos lombos fafaj, örökzöld és lombhullató cserje lakja a birtokot. Az arborétum lassan megtelt sétautakkal, padokkal és útbaigazító táblákkal, és esőházak épültek a tavaszi záporok esetére.

nyár van.... meseszép piknikező-kirándulóhelyek itthon, Magyarországon

Szalajka-völgy

A szilvásváradi Szalajka-völgy egész évben gyönyörű, természeti szépségekben és történelmi emlékekben egyaránt bővelkedik. A piknikezés mellett a környéken olyan látnivalókat csodálhatsz meg, mint a hazánkban ritkaságnak számító Sziklaforrás, a Szalajka-patak vagy a híres Fátyol-vízesés.

Lillafüred

Az ország egyik legkülönlegesebb kirándulóhelyeként ismert Lillafüred Miskolctól 10 kilométerre, a Bükk hegység keleti részén, a Szinva-patak völgyében, a Hámori-tó mellett fekszik. Az idilli környezet az ország egyik legszebb pihenőhelyévé avatja a táj bármely pontját.

Lillafüred története
A Garadna és a Szinva patakok találkozásánál eredetileg is volt egy tó, ám ez túl kicsinek bizonyult, így nem tudta biztosítani a vasmegmunkáláshoz szükséges vízmennyiséget.
Ezt orvosolván, 1813-ban, Fazola Henrik völgyzáró gátat épített, tehát a tavat felduzzasztották.
Azt illetően, hogy honnan is ered a település neve, megoszlanak a vélemények, mégis legtöbben azt a változatot tartják helyénvalónak, mely szerint gróf Bethlen András, feleségéről, báró Vay Lilláról nevezte el a helyet.

Zirc

A Veszprém megyei Zirc nem csupán a Bakony vadregényes vidékének központja, de Magyarország legmagasabban fekvő arborétumáról is híres, ahol az idős fák alatt megpihenve, a Cuha-patak csörgedezésébe feledkezve költhetitek el az uzsonnát.

Martonvásár

A Budapesttől nem messze található, vonattal is könnyen megközelíthető martonvásári Brunszvik-kastély a maga angolos romantikájával és gyönyörű tájképi parkjával egyike az ország legelbűvölőbb piknikezőhelyeinek.

Városliget

Budapest legnagyobb, hajdani királyi vadászterületből kialakított parkja egyben a világ első, mindenki számára nyitott parkjának számít. Az itt megejtett pikniket az árnyas fák, a tavak vagy épp a Vajdahunyadvár romantikus épületegyüttese teszi hangulatosabbá.
 

Visegrád

A Dunakanyar egyedülálló látványa szerte a világból vonzza a turistákat. Az egyik legszebb panorámát Visegrád nyújtja