1925. december elsején du. 5 órakor a Rákóczi út 22. szám alatt ünnepélyes keretek között - 5 évvel és egy hónappal azután, hogy az Egyesült Államokban beindult az első rádióállomás - szólalt meg az éterben a Magyar Rádió első hivatalos adása, s ezzel megkezdődött a Magyar Rádió rendszeres műsorsugárzása az 546 méteres középhullámon.
A Puskás Tivadar-féle telefonhírmondó 1893-ban szólalt meg először, és 1925 végéig működött.
Magyarországon a rendszeres rádiós műsorsugárzás 1925. december 1-jén
indult meg Budapesten. . Az
intézmény akkor még a telefonhírmondóval egyesülten, Magyar
Telefonhírmondó és Rádió Rt. (MTR) néven működött, s akkor a Magyar
Távirati Irodát (MTI) is magában foglalta. Ezt az új helyiséget csak a
„drót nélküli” testvér használta.
Kezdetben egy 20 kW-os nagyadóval, két vastorony közé kifeszített, úgynevezett T-antennával működött a rádióállomás. Mivel szűkké vált a Rákóczi út két emelete, ezért „központi fekvésű, s mégis elegáns, a nagyobb forgalomtól s ipari áramoktól mentes” új elhelyezést kerestek a Nemzeti Múzeum mögötti „mágnásnegyed”-hez közel, az akkori Sándor utcában (ma Bródy Sándor utca).
Akkor még állt a nemzeti lovarda, mely a főváros 1944–45-ös ostromakor dőlt romba. Ma ennek helyén is a Rádió épülete áll. Lakihegyen 1933-ban új antenna emelkedett az Európában rekordnak számító 300 méteres magasságba. December 2-án pedig ünnepélyesen felavatták az új, 120 kW-os „óriásadót”, amely ezzel az antennával ettől fogva „Budapest 1” műsorát sugározta.
1932-től újabb adót helyeztek üzembe, amely 3 kW-tal sugározta a rádió új műsorát Budapest II. néven. Sőt, ezt hamarosan egy 20 kW-os adó váltotta fel. Ezt az adóberendezést a háború végén leszerelték és egy távoli tanyán rejtették el. Ott vészelte át a harcokat, és ez lett Magyarország főadója 1945 nyarán.
Kezdetben egy 20 kW-os nagyadóval, két vastorony közé kifeszített, úgynevezett T-antennával működött a rádióállomás. Mivel szűkké vált a Rákóczi út két emelete, ezért „központi fekvésű, s mégis elegáns, a nagyobb forgalomtól s ipari áramoktól mentes” új elhelyezést kerestek a Nemzeti Múzeum mögötti „mágnásnegyed”-hez közel, az akkori Sándor utcában (ma Bródy Sándor utca).
Akkor még állt a nemzeti lovarda, mely a főváros 1944–45-ös ostromakor dőlt romba. Ma ennek helyén is a Rádió épülete áll. Lakihegyen 1933-ban új antenna emelkedett az Európában rekordnak számító 300 méteres magasságba. December 2-án pedig ünnepélyesen felavatták az új, 120 kW-os „óriásadót”, amely ezzel az antennával ettől fogva „Budapest 1” műsorát sugározta.
1932-től újabb adót helyeztek üzembe, amely 3 kW-tal sugározta a rádió új műsorát Budapest II. néven. Sőt, ezt hamarosan egy 20 kW-os adó váltotta fel. Ezt az adóberendezést a háború végén leszerelték és egy távoli tanyán rejtették el. Ott vészelte át a harcokat, és ez lett Magyarország főadója 1945 nyarán.
