Június 21. Nyári napforduló

A nyári napforduló ünnepéhez szerte a világon számos varázsos, olykor misztikus, néha már-már ijesztő hagyomány kapcsolódik, melyben éppúgy jelen vannak a mesék, legendák mitikus lényei, a tündérek, koboldok és boszorkányok, csakúgy, mint a háziállatok, a termény, szántóföldek ártó szellemektől való megvédése.

A nyári napforduló közép-európai idő szerint szombaton 12 óra 51 perckor lesz, ezzel beköszönt a csillagászati nyár, amelyhez sok csillagászati és néprajzi érdekesség is kapcsolódik.  

 A zene ünnepe

Maurice Fleuret francia zenetudós javasolta, hogy a nyár első napját a világon mindenütt zenével köszöntsék.

A ZENE ÜNNEPÉt 1982-ben tartották meg először Franciaországban. Az ötlet az akkori francia kulturális miniszter, Jack Lang támogatásával valósult meg.

Mára a zene ünnepe európai, sőt világméretűvé vált; több mint száz országban rendezik meg június 21-én.

 

Magyar Úszás Napja : A Magyar Úszó Szövetség az idén nyáron is megrendezi a Magyar Úszás Napja névre keresztelt országos sportnapot.

 

Nyári napforduló

Az idei nyári napforduló csütörtök hajnalban, közép-európai idő szerint 1 óra 9 perckor lesz, ekkor köszönt be a csillagászati nyár az északi féltekén – írja a Space.com űrkutatási hírportál.

 A napforduló (solstitium) kifejezés a Napnak a Föld egyenlítőjéhez való helyzetét fejezi ki. Nyári napforduló idején a Nap a Ráktérítő, míg téli napforduló alkalmával a Baktérítő fölött delel. A nyári napfordulókor a Föld forgástengelye a legkisebb szögben hajlik el a Nap sugaraitól, ekkor a leghosszabb a nappal és legrövidebb az éjszaka.

A napfordulók idején a Nap mozgása a Földről nézve megváltozik: az északi féltekén a nyári napfordulóig a Nap délről észak felé halad, utána pedig északról dél felé. December 21-én, a téli napforduló idején ennek a fordítottja történik.
Nyáron az elliptikus pályán keringő Föld a legtávolabb van a Naptól, míg a téli hónapokban a legközelebb, a különbség körülbelül 5 millió kilométer. Az idén július 5-én, közép-európai idő szerint hajnali négykor kerül bolygónk naptávolba (aphélium), amikor 152,1 millió kilométer választja el központi csillagunktól. Az idén január 4-én jártunk a Naphoz legközelebb (perihélium), amikor 147,1 millió kilométerre közelítettük meg.

A fény diadala

Nyárközép (Midsummer), azaz Szent Iván napja a skandináv és az északi országok nagy részében nemzeti ünnep, és számukra az év egyik legfontosabb napja. Júniusban világszerte ünnepelnek egyházi és világi ünnepeket, és különös módon mindegyiknek köze van a napfordulóhoz. Ezen a napon, azaz június 21-én az északi félteke leghosszabb nappalát és legrövidebb éjszakáját élhetjük meg évről évre.



Ám Szent Iván éjszakája mégsem 21-ére esik, hanem 24-ére. Feltehetjük hát a kérdést, hogy miért? Itt a csillagászat adja meg a választ: a nyári napforduló ugyanis az évnek az a pontja, amikor a legmagasabb delelési ponton áll az égbolton a Nap. A kétféle időszámítási mód, a tropikus (azaz a Fölhöz viszonyított Napállás) és a tényleges naptári évek közti különbség a ludas abban, hogy a napforduló a naptár meghatározása óta már előrelépte ezt a három napot (naptárcsúszás-naptárreform). Így az a napforduló, ami régen 24-ére esett, ma 21-ére esik.

Az éjszaka egyébként a sötétség és a halál lunáris birodalma, így az évnek ezen a pontján minél messzebb kell űzni az ártó szellemeket a fény erejével. Az emberek ezért tüzeket, máglyákat raktak, hogy így is a fényt idézzék meg, és időtlenné, kortalanná tegyék, legalább ezen az egy éjszakán. A június 23-a estéjén meggyújtott tűzek közül a leghíresebbek a hegyek tetején lángoltak. A sötétség egy időre elveszítette hatalmát, s a fény diadalmaskodott.

Forrás:Múlt-kor