Megválasztották a pápát

Szerdán este hét óra után öt perccel fehér füst szállt fel a Sixtus-kápolna kéményéből, azaz a bíborosok megválasztották az új pápát. A bíborosok egy órával később jelentették be, hogy az argentin Jorge Mario Bergoliót választották meg, aki az I. Ferenc nevet választotta magának. 

 

Érdekességek a pápaság történetéből

Ki a római pápa?
A pápa a római és a görög katolikus egyház feje. A szó a görög "pappasz" és a latin "papa" szóból ered, jelentése "atya". A címet első alkalommal Sziriciusz pápa használta 398-ban, a 7. századtól már csak a mindenkori római püspököt illeti meg.
A pápa teljes, de ritkán használt címe Róma püspöke, Jézus Krisztus földi helytartója, Szent Péter apostolfejedelem utóda, az egyetemes egyház legfőbb papja, Nyugat pátriárkája, Itália prímása, a római egyháztartomány érseke és metropolitája, Vatikánváros államfője és Isten szolgáinak szolgája.
A pápai főhatalom (primátus) tartalma: a pápáé a legfőbb törvényhozói, tanítói, bírói és kormányzati hatalom az egyházban. A katolikus egyház egyetemességének és egységének letéteményese a pápa.
Kik az ellenpápák?
Ők a kánon szerint megválasztott pápával szemben választott pápák. Összesen 37-ről tudunk, az elsőt 217-ben választották Hippolütosz személyében, az utolsó Amade savoyai herceg volt, V. Félix néven (1439-49).
Hány pápa volt?
A történészek között ma sincs teljes egyetértés abban, hogy hányan követték egymást Szent Péter székében az elmúlt közel kétezer évben, az Annuario Pontificio pápai évkönyv 265 pápáról tud. Közülük 81-et avattak szentté, 8-at boldoggá, de a második évezred 124 pápája közül csak 6-ot kanonizáltak.
Ki lehet pápa?
Elvileg bármelyik felnőtt és megkeresztelt férfi, de a bíborosok utoljára 1378-ban, VI. Orbán személyében választottak saját körükön kívülről. Az utolsó pápa, aki megválasztásakor nem volt pap, a Medici családból származó X. Leó volt, őt 1513-ban a szavazás után négy nappal szentelték pappá.
Utoljára 1831-ben volt példa arra, hogy nem püspök lett a katolikus egyház feje, XVI. Gergely felszentelésére csak négy nappal megválasztása után került sor. (A legenda szerint 855-ben VIII. János néven egy nőt választottak volna pápává, aki két év múlva egy körmenet során gyermeket szült és a tömeg agyonverte. Johanna nőpápa sokszor megcáfolt története újra és újra felbukkan - az igazi VIII. János 872-től tíz évig uralkodott és arról nevezetes, hogy ő volt az első meggyilkolt pápa.)
Ki volt a legöregebb és a legifjabb pápa?
A leghosszabb ideig, 34 (avagy 37) évig Szent Péter volt Róma püspöke. A sorban második IX. Piusz (31 év, 7 hónap és 23 nap), a harmadik II. János Pál (26 év, 5 hónap, 17 nap.
A legrövidebb ideig, 13 napig VII. Orbán pápa uralkodott 1590-ben, a modern idők legrövidebb ideig kormányzó pápája I. János Pál, aki 1978-ban a megválasztása utáni 33. napon hunyt el.
A legfiatalabb, húszévesen megválasztott pápa IX. Benedek volt 1032-ben, a legöregebben, 85 évesen III. Celesztin pápa ült Szent Péter trónjára 1131-ben.
A leghosszabb interregnum két pápa megválasztása között két év, kilenc hónap és két nap volt, ennyi telt el IV. Kelemen 1268-ban bekövetkezett halála és X. Gergely megválasztása között.
Hogy hívják a pápát?
A pápa nevét megválasztása után veszi fel (az új keresztnév azt jelképezi, hogy megválasztásukkor másodszor születnek és Krisztus új néven szólítja földi helytartóját). 533-ban történt először, hogy a pápa nevét megváltoztatta (Mercurius vette fel a II. János nevet). A szokás 955 óta vált hagyománnyá, az utolsó pápa, aki megtartotta eredeti nevét Marcello Cervini volt: ő 1555-ös megválasztása után a II. Marcell nevet vette fel.
A nevekben semmilyen rendszer nincs, a választás általában a közvetlen előd, pártfogó vagy politikai példakép alapján történik. A legtöbbször előforduló pápanév a János (23-szor), ezt 16 Gergely és ugyanennyi Benedek, 14 Kelemen, 13 Leo és 12 Piusz követi. Két neve két pápának, I. és II. János Pálnak volt. A pápák közül három érdemelte ki a nagy jelzőt: Nagy Szent Leó (440-461), Nagy Szent Gergely (590-604) és Nagy Szent Miklós (858-867).
Milyen nemzetiségűek a pápák?
Az eddigi 265 pápa közül 217 volt itáliai (közülük 103 Rómában született), 17 francia, 13 görög, 8 német, 6 származott Szíriából, 3 Afrikából, 2-2 volt portugál és spanyol, 1-1 angol, holland és spanyol, Szent Péter pedig galileai volt.
Az 1978-ban megválasztott első lengyel pápa, II. János Pál előtt 456 évig csak olaszok ültek Szent Péter trónján, korábban 1522-ben a holland VI. Hadrián volt nem itáliai születésű. A három afrikai pápa közül az utolsó a 492-ben megválasztott I. Gelasius volt - érdekesség, hogy ő nevezte magát először Jézus Krisztus földi helytartójának.
Még néhány érdekesség:
Az első pápa, aki a Vatikánban lakott, III. Miklós (1277-1280) volt, ő építtetett a vatikáni dombon állandó pápai palotát.
Első pápaként VI. Pál (1963-1978) utazott repülőgéppel.
Az egyetlen pápa, aki száműzetésben hunyt el, Silverius volt (536-537), akit a bizánciak Palmarola szigetére száműztek és ott is halt meg.
A 265 pápa közül ötnek az unokaöccséből is pápa lett: IV. Jenő pápának II. Pál, III. Kallixtusznak VI. Sándor, II. Piusznak III. Piusz, IV. Sixtusznak II. Gyula, és X. Leónak VII. Kelemen volt oldalágon közeli rokona.
Az első, pápán végrehajtott sebészi beavatkozást 1503-ban jegyezték fel, ekkor II. Piusz bal lábának gyulladását igyekeztek két mély metszéssel enyhíteni.
forrás: Hirado.hu

Pápaválasztás ősi hagyománya

Február végén lemond XVI. Benedek pápa.

A 85 éves Joseph Ratzingert 2005-ben, II. János Pál halála után választották pápává. Amikor megválasztották, 78 évesen a legidősebb újonnan választott pápa volt. Most közleményében azt írta, hogy túl idős már ahhoz, hogy folytassa a munkát. "Miután ismételten megvizsgáltam lelkiismeretemet az úr előtt, arra jutottam, hogy hajlott korom miatt már nem vagyok elég erős ahhoz, hogy megfelelően képviseljem a péteri örökséget" - írta.

A konklávé

Az új pápa megválasztásáról döntő konklávé a Michelangelo freskóival díszített Sixtusi kápolnában ül össze.
A leghosszabb konlávé három évig tartott (1268 és 1271 között), de sokszor csupán egyetlen napra volt szükség az új pápa megválasztására. Amikor Karol Wojtylát 1978-ban pápává választották, még három napra sem volt szükség a döntéshez.

Ha a konklávé megkezdődött, a bíborosok nem hagyhatják el a Vatikánt, míg meg nem választják az új pápát. A szavazásokat a Sixtusi kápolnában tartják, közben a vatikáni Casa Santa Marta hotelben laknak. A bíborosok szigorú elzártságban döntenek: nem hagyhatják el a Vatikánt, és semmiféle hír sem juthat be hozzájuk, míg a döntés meg nem születik.

Kiből lehet pápa?
A közhiedelemmel ellentétben meglepően kevés feltételnek kell megfelelnie a jelölteknek: a konklávé elvileg az összes felnőtt és megkeresztelt férfi közül választhat. Az utóbbi századokban rendszerint a bíborosi konklávé tagjai közül került ki az új egyházfő. A pápaválasztásra jogosult konklávé a 80 év alatti bíborosokból áll.

Felszáll a füst

Az első nap kivételével, amikor csak egyetlen szavazást tartanak, a bíborosok naponta kétszer szavaznak. Az a jelölt lesz a pápa, aki a szavazatok kétharmadát plusz egy szavazatot kap. A konklávé tagjai egy hatalmas aranykehelybe dobják szavazócéduláikat, melyeken ez a latin mondat olvasható: Eligo in Summum Pontificem, azaz "Legfőbb pápának választom".

Ha egyetlen jelölt sem kapja meg a szükséges többséget, a szavazócédulákat és az összesítő íveket kályhába teszik, és fekete füstöt produkáló adalékanyaggal elégetik. Ha sikerül pápát választani, fehér füstöt adó adalékanyag kerül a cédulák mellé. A füstöt a Sixtusi kápolna tetején vezetik ki, így a Szent Péter téren összegyűltek és világ minden egyes szavazás után értesülhet róla, sikerült-e pápát választani vagy sem.

Habemus papam!

Ha három napig nem sikerül döntést hozni, a szavazást egy napra felfüggesztik, amelyen a bíborosok imádkoznak és tanácskoznak. (Utóbbi egyébként tilos, de magánbeszélgetések természetesen előfordulnak). Ezután további hét szavazásig folytatódik a konklávé. Ha még ezután sincs eredmény, újabb egynapos szünetet iktatnak be, amelyet újabb hét szavazás követ. Amennyiben ezt követően sincs döntés, a tagok egyhangú egyetértésével a konklávé felfüggesztheti a kétharmad plusz egy szavazat szabályát, és abszolút többséggel (a szavazatok fele plusz egy szavazat) dönthet az új pápáról.

Sikeres szavazás után a konklávé megkérdezi az új pápát, vállalja-e a tisztséget, és milyen néven kíván trónra lépni. Ezután a rangidős bíboros kilép a Szent Péter székesegyháznak a térre néző erkélyére, és latinul bejelenti: "Annuntio vobis gaudium magnum. Habemus Papam. (Nagy örömöt jelentek be nektek. Van pápánk.)

Majd az új pápa lép az erkélyre, hogy elmondja első egyházfői üdvözletét, és megáldja a Szent Péter téren összegyűlt tömeget. Néhány nappal később az új pápa misét celebrál, mely szolgálatának megkezdését jelképezi.

A pápaválasztás ősi hagyománya

1978. október 16-án

Karol Józef Wojtylát  pápává választották, II. János Pál néven.

Azt az időszakot, amely egy pápa halála és a következő pápa trónra lépése között telik el, interregnumnak, azaz "uralkodások között"-nek nevezik. Az interregnum rendszerint legalább két hétig tart, ami alatt a pápát felravatalozzák, majd eltemetik. Közben a pápaválasztásra jogosult bíborosok Rómába gyűlnek, hogy zárt ajtók mögött döntsenek a következő pápa személyéről.

A kamarásnak (camerlengo) nevezett bíboros veszi át ideiglenesen és korlátozott hatáskörrel az egyház vezetését. A napi folyó ügyekben a kamarásból és három választott bíborosból álló testület dönt. Nagyobb horderejű döntést az interregnum idején nem hoznak. A Vatikán polgári irányítását ideiglenesen vatikáni bíborosok testülete veszi át.

Kilencnapos gyász

A négytagú különleges testület első döntései között határoz arról, mikor vigyék át a pápa holttestét a Szent Péter Székesegyházba, hogy a hívek leróhassák tiszteletüket. Szintén hamar döntenek a pápa temetésének időpontjáról. Ezután a kilencnapos gyásszal kapcsolatos intézkedéseket hoznak, majd döntenek a konklávé kezdetének időpontjáról.

A különleges testület arról is gondoskodik, hogy összetörjék a pápának a dokumentumok hitelesítésére szolgáló pecsétgyűrűjét és ólompecsétjét, hogy senki ne használhassa őket jogtalanul.

A konklávé

Az új pápa megválasztásáról döntő konklávé a Michelangelo freskóival díszített Sixtusi kápolnában ül össze. A 117 tagú bíborosi testület tagjai a pápa halálát követő 15. és 20. nap között érkeznek Rómába, és szavazócédulákkal döntenek az új pápa személyéről.

A leghosszabb konlávé három évig tartott (1268 és 1271 között), de sokszor csupán egyetlen napra volt szükség az új pápa megválasztására. Amikor Karol Wojtylát 1978-ban pápává választották, még három napra sem volt szükség a döntéshez.

Ha a konklávé megkezdődött, a bíborosok nem hagyhatják el a Vatikánt, míg meg nem választják az új pápát. A szavazásokat a Sixtusi kápolnában tartják, közben a vatikáni Casa Santa Marta hotelben laknak. A bíborosok szigorú elzártságban döntenek: nem hagyhatják el a Vatikánt, és semmiféle hír sem juthat be hozzájuk, míg a döntés meg nem születik.

Kiből lehet pápa?

A közhiedelemmel ellentétben meglepően kevés feltételnek kell megfelelnie a jelölteknek: a konklávé elvileg az összes felnőtt és megkeresztelt férfi közül választhat. Az utóbbi századokban rendszerint a bíborosi konklávé tagjai közül került ki az új egyházfő. A pápaválasztásra jogosult konklávé a 80 év alatti bíborosokból áll.

Felszáll a füst

Az első nap kivételével, amikor csak egyetlen szavazást tartanak, a bíborosok naponta kétszer szavaznak. Az a jelölt lesz a pápa, aki a szavazatok kétharmadát plusz egy szavazatot kap. A konklávé tagjai egy hatalmas aranykehelybe dobják szavazócéduláikat, melyeken ez a latin mondat olvasható: Eligo in Summum Pontificem, azaz "Legfőbb pápának választom".

Ha egyetlen jelölt sem kapja meg a szükséges többséget, a szavazócédulákat és az összesítő íveket kályhába teszik, és fekete füstöt produkáló adalékanyaggal elégetik. Ha sikerül pápát választani, fehér füstöt adó adalékanyag kerül a cédulák mellé. A füstöt a Sixtusi kápolna tetején vezetik ki, így a Szent Péter téren összegyűltek és világ minden egyes szavazás után értesülhet róla, sikerült-e pápát választani vagy sem.

Habemus papam!

Ha három napig nem sikerül döntést hozni, a szavazást egy napra felfüggesztik, amelyen a bíborosok imádkoznak és tanácskoznak. (Utóbbi egyébként tilos, de magánbeszélgetések természetesen előfordulnak). Ezután további hét szavazásig folytatódik a konklávé. Ha még ezután sincs eredmény, újabb egynapos szünetet iktatnak be, amelyet újabb hét szavazás követ. Amennyiben ezt követően sincs döntés, a tagok egyhangú egyetértésével a konklávé felfüggesztheti a kétharmad plusz egy szavazat szabályát, és abszolút többséggel (a szavazatok fele plusz egy szavazat) dönthet az új pápáról.

Sikeres szavazás után a konklávé megkérdezi az új pápát, vállalja-e a tisztséget, és milyen néven kíván trónra lépni. Ezután a rangidős bíboros kilép a Szent Péter székesegyháznak a térre néző erkélyére, és latinul bejelenti: "Annuntio vobis gaudium magnum. Habemus Papam. (Nagy örömöt jelentek be nektek. Van pápánk.)

Majd az új pápa lép az erkélyre, hogy elmondja első egyházfői üdvözletét, és megáldja a Szent Péter téren összegyűlt tömeget. Néhány nappal később az új pápa misét celebrál, mely szolgálatának megkezdését jelképezi.