Péntek 13

Felmérések szerint a nyugati kultúrákban, főleg Amerikában és az angolszász nyelvterületeken az emberek 8-10 százaléka hisz abban, hogy ha egy hónap tizenharmadik napja péntekre esik, az szerencsétlenséget jelent. Ez a világ egyik legismertebb és legelterjedtebb babonája, aminek eredetét a legendák olyan régmúlt eseményekre vezetik vissza, mint Jézus keresztre feszítése, a templomos lovagok rendjének felszámolása, sőt, az özönvíz, vagy a kiűzetés a Paradicsomból.

Valójában a babona messze nem ilyen ősi: a péntek tizenharmadika balszerencsés mivoltáról a legrégebbi írásos említés 1869-ből való, a híres zeneszerző, Gioachino Rossini életrajzából (Rossini egyébként 1868. november 13-án halt meg, ami péntekre esett). Ezelőtt a babona legfeljebb közszájon forgott, de nem volt különösebben elterjedt. A hiedelmekkel, népszokásokkal, babonákkal foglalkozó híres Brewers Dictionary of Phrase and Fable enciklopédia még az 1898-as kiadásában sem emlékezik meg a szerencsétlen péntek tizenharmadikáról; az elátkozott 13-as szám, és a balszerencsés péntek azonban külön-külön szócikket kap benne.

Péntek tizenharmadika legendája a néprajzkutatók szerint valószínűleg két egymástól független babona összeolvadásából jött létre, valamikor a huszadik század elején.

Tizenhárom

A tizenhármas a legtöbb ősi kultúrában kiemelt szerepet kapott: Kínában és Egyiptomban szerencsés számnak tartották, máshol pedig szerencsétlennek, mert eggyel több, mint a tökéletesség szimbólumának tartott tizenkettes.
A keresztény kultúrkörben az utolsó vacsora bibliai története bélyegezte meg a számot, ahol tizenhárman ültek az asztalnál. Kevésbé ismert, de egy hasonló történet szerepel a viking mitológiában is, ahol Odin és 11 társa tart lakomát, amit a meg nem hívott Loki, a viszály istene tesz tönkre tizenharmadikként, egy mérgezett nyílvesszővel megöli Baldrt, a szépség istenét, ami végül az istenek háborújához, a Ragnarökhöz vezet.
A tizenhármas szám rossz híre a XX. század első felében olyan erős volt, hogy New York felhőkarcolóinak 80 százalékában kihagyták a 13-ast az emeletek számozásából, a szállodákban nem volt 13-as szoba, a kórházakban 13-as kórterem, a színházak nézőterén 13. sor, az utcákon 13-as házszám.

Péntek
Az ókori Rómában (majd később például a középkori Angliában) a péntek volt a kivégzések napja, így szükségszerűen Jézus keresztre feszítése is péntekre esett - innen származhat a szerencsétlenséget hozó pénteki nap babonája. Az európai pogány kultúrákban a hét ötödik napja szent nap volt, amit az isteneknek szán az ember. Ez is magyarázhatja a babona egy részét, miszerint pénteken elkezdeni egy utazást, vagy bármilyen fontos tevékenységet, balszerencsét hoz, hiszen ezt a napot az isteneknek kellett volna áldoznunk.
Az angol „friday" szó a szerelem és a termékenység viking istennőjére, Freyjára utal („Freyja's day"). Egyes történészek szerint a keresztény egyház szándékosan állította be a hívei előtt rivális vallás istennőjét boszorkánynak, Freyja szent napját pedig szerencsétlenséget hozó, elátkozott napnak, boszorkányszombatnak.

Péntek 13

Péntek 13-a szerencsétlen nap, ha eltörsz egy tükröt hét év szerencsétlenség következik... Mindannyian jól ismerjük ezeket a babonákat, de tudtad, hogy már az ókori civilizációkban is léteztek? Egyiptom, a Római Birodalom, és Görögország lakói is hittek már bennük, csakúgy, mint ma is sok-sok ember.


13
A 13-as számot már az ókori egyiptomiak és kínaiak is szerencsétlen számnak tartották. A szakértők elég érdekes magyarázattal szolgálnak erre: szerintük az emberek azért tartottak a 13-tól, mert számolásnál a tíz ujjukat és a két lábukat használták. Így azonban csak 12-ig tudtak eljutni, a 13 pedig már félelmetesnek tűnt, mert nem tudták leszámolni. Hmm... az ókoriaknak nem voltak tán lábujjaik? És akkor a 14-től vagy akár a 32-től miért nem féltek? Mindenesetre az okosok szerint innen ered a 13-tól való félelem, ami a mai napig fennáll; Amerikában például szinte minden hotelben a 12. emelet után a 14. jön.


Tükörtörés
A tükör eltörésével járó szerencsétlenség az ókori görögöktől és rómaiaktól ered. A görögök úgy tartották, hogy az ember a tükörben megláthatja, hogy az istenek milyen jövőt szánnak neki. Ha eltörik a tükör, akkor viszont már nem látják, mit tartogat a jövő – az ismeretlen pedig mindig ijesztő. A rómaiak számára a tükör jelképezte az ember egészségét; ha eltört, az illető egészségének is annyi volt. Persze ne felejtsétek el, hogy az ókori tükör nem azonos a ma is használatossal; régen fényesre csiszolt réz vagy ezüsttáblákat használtak.


Fekete macska
Az ókori népek többsége a fekete macskát a boszorkánysággal és a fekete mágiával asszociálta, így ezeket az állatokat gyűlölték az emberek, de legalábbis féltek tőlük. Érdekes azonban, hogy az egyiptomiak szentként tisztelték a macskákat,   és még külön istennőjük is volt, akit Pashtnak neveztek – macska feje volt és kilenc élete.

Só
A babona szerint, ha kiszórod a sót, akkor balszerencsés leszel. Ennek a hiedelemnek a kialakulására két verzió van. Az egyik az, hogy a régi időkben sokszor a katonák nem pénzt, hanem sót kaptak fizetségként; ha kiszórták, akkor a „vagyonukat" szórták el. A másik a só gyógyító erejéhez kapcsolódik. A középkorban a sót gyógyszerként használták; ha valaki kiszórta, akkor megrontotta az egészségét. A régi hit szerint a kiszórt sót azonnal hátra kellett dobni a bal váll fölött, hogy belemenjen a gonosz szellemek szemébe – így elkerülhető volt az egészség megromlása.

Esernyő
A lakásban sokak szerint tilos kinyitni az ernyőt, mert balszerencsét hoz. Ez a babona ahhoz a nézethez köthető, miszerint minden otthonnak megvannak a maguk védelmező szellemei. Az ernyő véd a vihartól, csakúgy, ahogy a szellemek védik az otthonodat a bajoktól – ha bent kinyitod az ernyődet, a védő szellemek megsértődnek, mert ezzel azt sugallod nekik, hogy nem vigyáznak rád rendesen. Ilyenkor a szellemek besértődnek, megátkoznak téged, és elvonulnak a helyszínről.

Hapci!

• Ha beszéd közben tüsszentesz, akkor hazudsz
• Ha más ember beszéde közben tüsszentesz, a másik igazat mond
• Amikor tüsszentünk, a gonosz elviheti a lelkünket, ezért mindig mondani kell, hogy „egészségedre!"
• Ha érzed, hogy tüsszentened kell, de nem tudsz, akkor valaki a környezetedben szerelmes beléd
• Ha evés közben tüsszentesz, akkor hamarosan egy új barátra teszel szert
• Sose tüsszents, mielőtt felveszed a cipődet, mert balszerencsét hoz
• Ha páratlan számút tüsszentesz, akkor valami rossz történik majd – mindig tüsszents kétszer

• Ha tüsszentesz, balra fordulva tedd – szerencsét hoz majd