A 2012 DA14 jelű kisbolygó

Sosem látott közelségben halad majd el a 2012 DA14 jelű kisbolygó a Föld mellett február 15-én este. Az aszteroida sok műholdnál közelebb lesz majd a Földhöz.

A kisbolygó magyar idő szerint 20.25 perckor lesz a legközelebb a Földhöz, ekkor körülbelül 27 600 kilométernyire közelíti meg a bolygó felszínét. A becslések szerint a 2012 DA14 körülbelül feleakkora, mint egy focipálya, átmérője nagyjából 50 méter. A kisbolygó sok Föld körül keringő műholdnál közelebb fog elhaladni mellettünk.
A rekord közelségű kisbolygó a kutatók számára is egyedülálló lehetőséget biztosít, ugyanis az 1990-es években kezdődött rendszeres kisbolygó-megfigyelések óta a csillagászok még nem láttak ilyen közel elhaladó aszteroidát./origo/


Üstökösök, meteorok

Mind az üstökösök, mind a meteorok csak "vendégei" égboltunknak, de látványos megjelenésük nagy feltűnést kelt. Az üstökösök olyan égitestek, amelyek külsejükben lényegesen felülmúlják a saját jelentéktelenségüket. Az üstökösök félelmetes alakjukkal, szabálytalan feltűnésükkel és különös pályájukkal a szabad szemmel megfigyelhető leglátványosabb égitestek.

Az emberek ősidők óta figyelemmel kísérik az üstökösöket. A babiloni és a kínai csillagászok feljegyzéseiben több mint négyezer évvel ezelőtt üstökösök leírását is megtalálhatjuk.


1908. június 30-án reggel 7 óra 13 perckor, a Valgyivosztok felé robogó transzszibériai expressz utasait az eget keresztülhasító fényes csóva, majd a napot is elhomályosító villanás kápráztatta el. Percek múlva a rázkódó talaj miatt kisiklással fenyegetett szerelvény vészfékezéssel megállt. A vonatról leszálló utasoknak pillanattok alatt megperzselődött az arca az intenzív elektromágneses sugárzástól…
Mind a mai napig nem tisztázott, hogy mi is robbant fel a közép-szibériai Tunguszka és Léna folyók által határolt tajga felett, azon a bizonyos kora reggeli júniusi napon. Ami tény; egy, az alsó légkörbe behatolt űrbéli objektum okozta az írott történelem egyik legerősebb és legrejtélyesebb kozmikus eredetű robbanását. A gigantikus robbanás mintegy 6-8 kilométer magasságban következett be a tajga felett, szerencsére a lakott településektől távoli, kietlen vidéken. A robbanás okozta lökéshullám ledöntötte a lábukról az epicentrumtól 65 kilométeres távolságban fekvő Vanavara település lakóit, és a falu valamennyi házában betörte az ajtókat, ablakokat. Még 500 kilométerrel távolabb is erősen hallatszott a félelmetesen dübörgő hanghatás. A detonáció epicentrumában fekvő, és a paradox módon állva maradt fák maradványairól Telegráf-erdőnek elnevezett területen, mintegy 80 kilométeres sugarú koncentrikus körben közel 8 millió fenyőfa dőlt ki, és semmisült meg. A robbanás egyetlen halálos áldozata az az epicentrum közelében nyáját legeltető jakut rénszarvas pásztor volt, aki több száz rénszarvasával együtt, a hatalmas hőenergiától egyszerűen elpárolgott…/Szerz(ők): dr. Elter Tamás/
katasztrófát.

 A legnagyobb, meteorbecsapódás okozta kráter a Földön a Dél-Afrikában található Vredefort; egyben ez az egyik legrégebbi is, a korát kicsivel több, mint kétmilliárd évre becsülik a geológusok. A Vredefort a különleges, dupla gyűrűs szerkezete miatt is érdekes: ilyen kráterből sokat ismerünk a Naprendszer más bolygóin és holdjain, de a Földön az erózió szinte kivétel nélkül eltörölte a kráterek ilyen jellegzetességeit. Az öt-tíz kilométeresre becsült meteor óránként kétszázezer kilométeres sebességgel ütközött a Földnek, és negyven kilométer mély, száz kilométer átmérőjű mélyedést robbantott ki belőle. A kráter hamarosan összeomlott, és egy háromszáz kilométer széles, tízezer méter mély új kráter képződött az eredeti körül.  /Index-tudomány/

2013 - két üstökös

Két üstököst is láthatunk
A 2013-as év leglátványosabb tudományos fotói között biztosan ott lesznek a C/2012 S1 (ISON) nevű üstökösről készült felvételek. A novemberben érkező, Magyarországról is látható égitest az előrejelzések szerint a teliholdnál is fényesebb lesz egy rövid ideig. A legszebb látványt azonban remélhetőleg az üstökös csóvája nyújtja majd, amelyben akár hónapokig is gyönyörködhetünk.

A szuperüstökösnek is nevezett ISON "felvezetéseként" már tavasszal láthatunk egy másik szabadszemes (azaz nem csak távcsővel megfigyelhető) üstököst. A C/2011 L4 (PANSTARRS) nevű objektum a várakozások szerint 1-2 magnitudós lesz (közepesen fényes csillaghoz hasonló), hosszú csóvával./origo/

Az ősi kultúrában nagy becsben tartották az üstökösöket és a hullócsillagokat. Az üstökösök általában Nap körüli pályán keringenek, szilárd magból, az ezt körülvevő, égő gázburokból és csóvából álló égitestek. Szabályos pályát futnak be, és néhányuk több év eltűnés után újra láthatóvá válik az emberi szem számára. Legismertebb a Halley-üstökös, amely 76 évente visszatér. 1986-ban járt utoljára a Föld közelében. A nagysága megfelel egy kisbolygónak.

Az emberek a történelem során mindig tartottak az üstökösöktől. A megjelenésüket háborúk kitörésével, éhínségekkel és járványokkal és egyébkatasztrófákkal hozták összefüggésbe. Lehet, hogy nem alaptalanul…

A kínai Sang birodalom bukása az első feljegyzett katasztrófa, amelyet azzal indokoltak, hogy a Halley üstökös a Föld közelébe ért. A 76 évenként visszatérő üstökös megjelenését számos balszerencsével kapcsolták össze.

– i.e. 240: hatalmas áradások pusztítanak Kínában.
– i.e. 164: Európában fekete-himlő járvány söpör végig.
– i.sz. 66: Az üstökös éppen megjelenik, amikor a zsidók felkelést indítanak a római uralom ellen. A háborúban 1 millió ember hal meg, és Jeruzsálem pusztulásával ér véget.
– i.sz. 374: A hunok elözönlik Európát.
– i.sz. 451: Attila betör Galliába, a csatában 30 ezer harcosát veszti el.
– i.sz. 684: A Nürnbergi Krónikában megörökítik az üstökös képét. Európában és Ázsiában 3 hónapon keresztül esik az eső, a vetés tönkre megy, és az ezt követő éhínségben milliók pusztulnak el.
– 1066: Hódító Vilmos megtámadja Angliát; Harold király elesik a hastingsi csatában.
– 1222: A mongolok, élükön Dzsingisz kánnal, betörnek Oroszországba. Rómában állítólag véreső esik, és Európa szerte földrengéseket észleltek.
– 1456: A törökök elfoglalják Athént. Nápolyban 35 ezer halottja van a földrengésnek.
– 1682: Földrengés Angliában
– 1759: Meghal VI. Ferdinánd spanyol király. Világszerte földrengések és szélviharok pusztítanak, kitör a Vezúv Itáliában.
– 1865: Egyiptomban milliókat pusztít el a döghalál. Itáliában földrengéseket észlelnek, Japánban szökőár, Floridában hurrikán pusztít.
– 1910: VII. Edward angol király meghal. Egyiptom miniszterelnökét meggyilkolják. Öngyilkossági hullám söpör végig Európán s Amerikán. Kínában áradások pusztítanak. Indiában milliók esnek áldozatul a bubó-pestisnek.
– 1986. áprilisában felrobban a csernobili atomreaktor, a svéd miniszterelnököt meggyilkolják.

Az emberek zöme még ma is félelemmel gondol egy üstökös megjelenésére.
A legismertebb meteor, ami egy „kis zűrt” okozott, Szibériában a Tunguzka folyónál becsapódó volt. Az 1900-as évek elején találkozott a Földdel (szerencsére, nagyon gyéren lakott területen), és olyan pusztulást okozott a faunában, hogy még napjainkban is kivehetők az átrendeződés nyomai. Az űrkutatás fejlődésével kezdődött az ilyen égi balesetek kutatása. Felfedezték, hogy az űrből is látható néhány ilyen becsapódás helye a Földön. Azonban, ha figyelembe vesszük a föld néhány millió éves múltját, nem kell nagyon félnünk, a közelünkben elhaladó meteorok közül elenyészően kevés találja el Földet.
/forrás: Abafi C./