"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2013. február 15., péntek

A 2012 DA14 jelű kisbolygó

Sosem látott közelségben halad majd el a 2012 DA14 jelű kisbolygó a Föld mellett február 15-én este. Az aszteroida sok műholdnál közelebb lesz majd a Földhöz.
A kisbolygó magyar idő szerint 20.25 perckor lesz a legközelebb a Földhöz, ekkor körülbelül 27 600 kilométernyire közelíti meg a bolygó felszínét. A becslések szerint a 2012 DA14 körülbelül feleakkora, mint egy focipálya, átmérője nagyjából 50 méter. A kisbolygó sok Föld körül keringő műholdnál közelebb fog elhaladni mellettünk.
A rekord közelségű kisbolygó a kutatók számára is egyedülálló lehetőséget biztosít, ugyanis az 1990-es években kezdődött rendszeres kisbolygó-megfigyelések óta a csillagászok még nem láttak ilyen közel elhaladó aszteroidát./origo/


Üstökösök, meteorok

Mind az üstökösök, mind a meteorok csak "vendégei" égboltunknak, de látványos megjelenésük nagy feltűnést kelt. Az üstökösök olyan égitestek, amelyek külsejükben lényegesen felülmúlják a saját jelentéktelenségüket. Az üstökösök félelmetes alakjukkal, szabálytalan feltűnésükkel és különös pályájukkal a szabad szemmel megfigyelhető leglátványosabb égitestek.

Az emberek ősidők óta figyelemmel kísérik az üstökösöket. A babiloni és a kínai csillagászok feljegyzéseiben több mint négyezer évvel ezelőtt üstökösök leírását is megtalálhatjuk.


1908. június 30-án reggel 7 óra 13 perckor, a Valgyivosztok felé robogó transzszibériai expressz utasait az eget keresztülhasító fényes csóva, majd a napot is elhomályosító villanás kápráztatta el. Percek múlva a rázkódó talaj miatt kisiklással fenyegetett szerelvény vészfékezéssel megállt. A vonatról leszálló utasoknak pillanattok alatt megperzselődött az arca az intenzív elektromágneses sugárzástól…
Mind a mai napig nem tisztázott, hogy mi is robbant fel a közép-szibériai Tunguszka és Léna folyók által határolt tajga felett, azon a bizonyos kora reggeli júniusi napon. Ami tény; egy, az alsó légkörbe behatolt űrbéli objektum okozta az írott történelem egyik legerősebb és legrejtélyesebb kozmikus eredetű robbanását. A gigantikus robbanás mintegy 6-8 kilométer magasságban következett be a tajga felett, szerencsére a lakott településektől távoli, kietlen vidéken. A robbanás okozta lökéshullám ledöntötte a lábukról az epicentrumtól 65 kilométeres távolságban fekvő Vanavara település lakóit, és a falu valamennyi házában betörte az ajtókat, ablakokat. Még 500 kilométerrel távolabb is erősen hallatszott a félelmetesen dübörgő hanghatás. A detonáció epicentrumában fekvő, és a paradox módon állva maradt fák maradványairól Telegráf-erdőnek elnevezett területen, mintegy 80 kilométeres sugarú koncentrikus körben közel 8 millió fenyőfa dőlt ki, és semmisült meg. A robbanás egyetlen halálos áldozata az az epicentrum közelében nyáját legeltető jakut rénszarvas pásztor volt, aki több száz rénszarvasával együtt, a hatalmas hőenergiától egyszerűen elpárolgott…/Szerz(ők): dr. Elter Tamás/
katasztrófát.

 A legnagyobb, meteorbecsapódás okozta kráter a Földön a Dél-Afrikában található Vredefort; egyben ez az egyik legrégebbi is, a korát kicsivel több, mint kétmilliárd évre becsülik a geológusok. A Vredefort a különleges, dupla gyűrűs szerkezete miatt is érdekes: ilyen kráterből sokat ismerünk a Naprendszer más bolygóin és holdjain, de a Földön az erózió szinte kivétel nélkül eltörölte a kráterek ilyen jellegzetességeit. Az öt-tíz kilométeresre becsült meteor óránként kétszázezer kilométeres sebességgel ütközött a Földnek, és negyven kilométer mély, száz kilométer átmérőjű mélyedést robbantott ki belőle. A kráter hamarosan összeomlott, és egy háromszáz kilométer széles, tízezer méter mély új kráter képződött az eredeti körül.  /Index-tudomány/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése