Híres magyarok

Flór Ferenc 1809-1871

Orvos, szakíró, honvéd alezredes, a ’48-49-es szabadságharcban a hadügyminisztérium egészségügyi osztályának vezetője, az MTA levelező tagja volt. Orvosnövendékként koleraorvos volt Kalocsán. Orvosi disszertációját – elsőként – magyarul írta és védte meg. Címe: Kisdedápolás. A katonai egészségügyben új módszereket vezetett be, ilyen volt a kloroform használata.

Irányítása alatt szerveződtek a tábori kórházak, a hátországi beteg és rokkant ellátás. A gyógyszerhiány enyhítésére gyógyszert, műszert csempészett az országba, és kísérletet tett a magyarországi gyógyszer gyártás megszervezésére. A tavaszi hadjárat megindulásakor a honvédség korszerűen megszervezett katonai egészségügyi szolgálattal rendelkezett.

 

Semmelweis Ignác, az anyák megmentője 1818-1865

Sebész és szülész volt. Pályája során dolgozott Bécsben, Velencében. Itt értesült barátja haláláról, aki boncolás okozta vérmérgezésben hunyt el. Ekkor ismerte fel, hogy a boncolás okozta vérmérgezés és a gyermekágyi láz ugyanaz a betegség. Feltűnt neki, hogy a bábáknál szülő nők nem betegszenek meg, míg a boncolást végző orvosoknál szülő asszonyok igen.

A pesti Szent Rókus kórház szülészeti osztályának főorvosaként mutatta ki a fertőzést megelőző eljárások előnyeit a szülészetben és a sebészetben. Sajnos csak később vették nézeteit komolyan. Élete utolsó napjait elmegyógyintézetben töltötte, ott halt meg.

 

 

Szentgyörgyi Albert 1893-1986

Mindenki tudja, hogy Szentgyörgyi a C és P-vitamin izolálása miatt lett világhírű. Ám kevesek tudják, hogy – bár ez volt a legnagyobb felfedezése, és ami a mai egészségmegőrzés egyik pillére - nem emiatt kapott Nobel-díjat. Életműdíjat kapott. Az egyetlen magyar tudós, aki magyarországi tudományos tevékenységéért kapta ezt a kitüntetést.

A Nobel-díj érmét a Magyar Nemzeti Múzeum megvásárolta tőle, a pénzt az akkoriban kitört Téli háború, finnországi szenvedőinek ajánlotta fel. Felemelte szavát a vietnami háború ellen, és kiadott egy könyvet Őrült majom címmel. Ez a mai napig az egyik legfontosabb háborúellenes könyv. Élete utolsó húsz évét a rákkutatásnak szentelte.

Tudatosítsuk gyermekeinkben, hogy mindent el lehet érni, csak bátornak, kitartónak és fogékonynak kell lenni. Az élet kiszámíthatatlan, veszélyes, mégis a legnagyobb kaland… éljük le hasznosan.

 

Kossuth Zsuzsa, Meszlényi Rudolfné 1817-1854

Kossuth Lajos legfiatalabb húga volt. Három gyereke született, korán özvegy maradt. Flór Ferenccel 1849-ben újjászervezte a honvédségi egészségügyi osztályt. 1849 áprilisában „az összes tábori kórházak főápolónőjének” nevezték ki.

Három hónap alatt, több mint 70 korszerű tábori kórház létesült segítségével. ’49 áprilisában felszólította a magyar nőket, hogy vegyenek részt a sebesültek ellátásában. A szabadságharc végéig járta az országot, és javítani próbált a betegellátás egyre rosszabbodó feltételeit. Alig tudunk róla valamit, mégis rengeteg intézmény, iskola viseli nevét.

 

Goldberger József 1874-1929

Őt nevezik az első klinikai epidemiológusnak (járványos betegségek szakorvosa). New Yorkban teljesített szolgálatot, a bevándorlók egészségügyi ellenőrzését végezte. Elsősorban a sárgaláz, dengue láz és a typhus felderítését tekintette feladatának. 1914-ben kezdett vizsgálatokba a pellagrával kapcsolatban.

Pellagra: B-vitamin hiány, mely a bőr extrém elszarusodását okozza. Ő jött rá, hogy a betegség a táplálkozással függ össze, és így gyógyítható. Sajnos kísérleteit nem tudta befejezni, mert időközben meghalt.

 

/Bien.h./