A Rómától 200 km-re, az Abruzzo hegyei között található kisváros arról nevezetes, hogy a kapucinusok ott őrzik "Veronika kendőjét".
Manoppello féltve őrzött ereklyéje, a Szent Arc nem más, mint egy 17x24 cm-es fátyol, amely egy férfi arcmását hordozza, mégpedig oly módon, hogy az a kendő mindkét oldalán látható. A tudományos vizsgálatok annyit már kiderítettek, hogy a kép nem festés, de nem is szövés, vagy hímzés nyomán keletkezett. Továbbá, hogy a rajta látható arc megegyezik a Torinói Leplen látható férfiéval.
A kendő egy nagyon különleges és drága anyagból van, amit tengeri kagylók gyöngyházából állítottak elő a régi időkben, és aranyszálakkal is átszőttek. Ez az anyag ellenáll az éternek, a savaknak, a lúgnak és a víznek. Nem vihető fel rá semmilyen színezőanyag sem! Így tehát a rajta lévő portrét nem festhették rá, ez egyszerűen lehetetlen lett volna. Két olasz egyetem híres professzora vizsgálta meg a manoppellói kendőt és úgy találták: nincsen rajta semmilyen festék még nyomokban sem. Erre az anyagra nem is lehet festeni, ezt vagy kétezer éve tudják.
Az evangéliumok nem beszélnek Veronikáról, alakja egy VI. századi apokrif iratban tűnik fel. A keresztet vivő Krisztushoz odaszalad egy asszony, és arcáról letörli a véres verítéket, aminek nyomán a kendő megőrzi a Megváltó arcának képét. Valójában a Veronika név nem mást jelent, mint "igaz képmás" (latinul: vera icona), és így tényleg Krisztus arcára utal.
Az Örök Városban az ereklyét a pápai palota kápolnájában, a Sancta Sanctorumban őrizték. Ez a kápolna megegyezik a Lateráni Bazilika közelében ma is álló, az ún. Szent Lépcsőt őrző épülettel. A középkori pápai palota még összekötötte azt a bazilikával, csak a reneszánsz palota építésekor vált külön tőle., Később a „Veronika kendőt" - amit ekkortájt kezdtek ezen a néven emlegetni - átvitték a Szent Péter-bazilika külön kápolnájába. A pápai palotakápolna számára viszont készítettek róla egy másolatot. A becses ereklyét különösen is a szentévek alkalmával kereste fel számos zarándok. Köztük, 1350-ben Nagy Lajos magyar király is: a Szent Péter-bazilika altemplomában meg is festették a jelenetet, amint királyunk hódol a Szent Arc előtt., De hogyan kerülhetett a „Veronika kendő" Manoppellóba? Ahogyan a Konstantinápoly-Róma útról nem maradt fenn dokumentáció, úgy azt is homály fedi, hogyan kerülhetett a Szent Péter-bazilikából a jelentéktelen abruzzói kisvárosba a legbecsesebb ereklyék egyike. A manoppellói kegyhely kapucinus gondozói által a XVII. században írott történet szerint 1506-ban egy rejtélyes idegen tért be a városba és az egyik nemes családjának egy kis csomagot adott át, amiben a „Veronika kendő" lapult. Több elgondolás is létezik azzal kapcsolatban, hogy mi állhat a kendő átvitele hátterében. Van aki szerint az 1527-es „Sacco di Roma" (Róma kifosztása) alkalmával rabolták el, más vélemény szerint csak 1608-ban kelt lába, amikor az eredeti középkori kápolnáját lebontották az új Szent Péter-bazilika építése során. Annyi bizonyos, hogy a két üveglap között tárolt Szent Arcot 1646 óta Manoppello kapucinus kegytemplomában tisztelik a zarándokok., Csakhogy közben a Vatikánban is mindmáig évente egyszer kiállítják nyilvános tiszteletre „Veronika kendőjét", amit a Szent Péter-bazilikában őriznek, mégpedig a kupolát tartó négy pillér egyikében, ahol Veronika hatalmas márványszobra áll. A XVII. század elejéig a pápák megbízásából még több másolat is készült a Szent Arcról, ekkor azonban különös módon a legszigorúbb szankció terhe alatt megtiltották a másolatok készítését. Mintha rejtegetni akartak volna valamit., A manoppellói kendő eredetiségét valló kutatók szerint ez azért történhetett, mert közben rájöttek, hogy az eredetinek nyoma veszett, és helyére - ezt leplezendő - azt a másolatot tették, amit még a középkorban készítettek a már említett lateráni palotakápolna számára. Mellesleg éppen ebben az időben figyelhető meg, hogy a kendőre utaló ábrázolások megváltoznak: a korábbi nyitott szemű arc helyett immár lehunyt szeműt mutatnak, ami egyesek szerint ugyancsak arról árulkodik, hogy nem állott rendelkezésre az eredeti.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése