Az
ünnep, nevét onnan kapta, hogy az első keresztények ezen a napon, bűnbánó, vezeklő célzattal
hamut szórta a fejükre. Ma ez a szokás már nem él, helyette a
templomokban a pap, a tavalyi barkaszentelésről megmaradt barka
hamujával rajzol keresztet a hívek homlokára, miközben felszólít: "Ember, emlékezz rá, hogy porból vagy és porrá leszel”. A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást.
A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert. Karnevál herceg farsangi diadalmenete hamvazószerdára virradóan halottas menetté változik. Jellemző szokás, hogy a farsangot jelképező alakot: papírmasé, szalma, kender bábut, medve maszkát, vesszőből, szalmából, rongyból készült torz képmást játékos jajveszékeléssel kísérve kivégzik, általában hatalmas máglyán elégetik, a maradványait, pedig eltemetik. Nálunk ezt a szokást farsang temetés, téltemetés, télkihordásként ismerjük. A néphit szerint, aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje. További elnevezései: szárazszerda,böjtfogószerda, böjtfőszerda.
Böjt idején tilos volt a lakodalom, bálok, mindenféle zenés, hangos mulatság. Böjtben gyóntak, áldoztak, a haragosok igyekeztek kibékülni. A nagyböjti bűnbánati időben a lányok és a menyecskék egyszerűbb, sötétebb színű ruhákat viseltek. A nagyböjtben a hívő katolikusok húst, zsíros ételeket nem ettek, olajjal, vajjal főztek. Sokáig a tej és tojás evését is tiltotta az egyház, csak a reformáció terjedésével enyhült annyira a böjti szigor, hogy a 17. század elejétől a pápa engedélyezte a tejes ételek és a tojás fogyasztását.
A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert. Karnevál herceg farsangi diadalmenete hamvazószerdára virradóan halottas menetté változik. Jellemző szokás, hogy a farsangot jelképező alakot: papírmasé, szalma, kender bábut, medve maszkát, vesszőből, szalmából, rongyból készült torz képmást játékos jajveszékeléssel kísérve kivégzik, általában hatalmas máglyán elégetik, a maradványait, pedig eltemetik. Nálunk ezt a szokást farsang temetés, téltemetés, télkihordásként ismerjük. A néphit szerint, aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje. További elnevezései: szárazszerda,böjtfogószerda, böjtfőszerda.
Hamvazószerda, a nagyböjt kezdete
Miért éppen negyven napig tart a nagyböjt? A Szentírásban számos esemény kapcsolódik a negyvenes számhoz. Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában. Negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai hegyen és Jónás próféta negyvennapos böjtöt hirdetett Ninivében.Böjt idején tilos volt a lakodalom, bálok, mindenféle zenés, hangos mulatság. Böjtben gyóntak, áldoztak, a haragosok igyekeztek kibékülni. A nagyböjti bűnbánati időben a lányok és a menyecskék egyszerűbb, sötétebb színű ruhákat viseltek. A nagyböjtben a hívő katolikusok húst, zsíros ételeket nem ettek, olajjal, vajjal főztek. Sokáig a tej és tojás evését is tiltotta az egyház, csak a reformáció terjedésével enyhült annyira a böjti szigor, hogy a 17. század elejétől a pápa engedélyezte a tejes ételek és a tojás fogyasztását.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése