A magyar hazafias költészet és a romantikus líra egyik nagy alakja a reformkorszakban élt s alkotott. Nem tartozott
az elismert és dédelgetett költők közé, művei inkább halála után kezdtek hatni és méltó elismerésre találni. Életművében az ódák, a hazafias érzelmek, a dicső múlt és jelen történéseinek feldolgozása dominálnak, a hősiesség, az erkölcs magasztalásával. Közülük a legszebb és legismertebb "A magyarokhoz" (1807), melyet később kétszer is átdolgozott. Utóbbi Kodály Zoltán: "Forr a világ..." ihletett zenéjével vált még inkább örök érvényűvé.
Vallásos ódája az egyedüállóan szép és mély gondolatokat hordozó: Fohászkodás.
"Isten! kit a bölcs lángesze fel nem ér,
Csak titkon érző lelke ohajtva sejt:
Léted világít, mint az égő
Nap, de szemünk bele nem tekinthet."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése