"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2013. február 8., péntek

1828. 02. 08.-án született Jules Verne

Jules Verne nevét nálunk nemzedékről nemzedékre magyarosan Verne Gyulának írták és mondották. A magunkénak tudtuk, ahogy magukénak tudták az angolok, németek, oroszok, amerikaiak. Egyike a világirodalom legtöbb nyelvre lefordított, legnagyobb példányszámban elkelt íróinak. Első sikereinek idején talán ő maga se tudta, hogy mindenekelőtt ifjúsági író, és még kevésbé azt, hogy az akkor még nem létező „tudományos- fantasztikus" regény — a sci-fi megteremtője. Mára már kétségtelen, hogy a múlt század derekán még uralkodó romantikát ő fordította természettudományos ábrándok és a valóság felé. És miközben sikeres kortársainak jó része alaposan elavult, ő olyan elevenen él a serdülő ifjúság olvasmányaiban, mint a legklasszikusabbak és a legmodernebbek.

Kitűnő társasági csevegő volt. Úgy mesélgetett távoli tájakról, mintha maga járt volna a messzeségekben, amelyekről olvasott. Szenvedélyesen olvasott a felfedezésekről és az egzotikus szokásokról. Izgatták az új tudományos felfedezések. De ugyanennyire a kalandos regények is. Dumas — az idősebb, a nagy romantikus — az ifjú Verne legkedvesebb írója volt. Élete nagy élményeként tartotta számon, amikor az önkéntes emigrációban élő kalandos kedvű író, aki Garibaldinak is harcostársa volt, hazajött Párizsba, egyenest az irodalmi és színházi élet kellős közepébe, és örömmel fogadta a fiatal írók-művészek tiszteletét. Az élete delén túljutott, örökké fiatalos írófejedelem és a fiatal, kitűnően mesélgető pénzember hamar összebarátkozott. Verne mesterének, példaképének tudta Dumast.

A mi számunkra talán a legérdekesebb — s talán a legszebb is — a „Sándor Mátyás". — Hőse magyar úr, az 1849 után osztrák elnyomás alá kerülő haza szabadsághőse, aki börtönből menekül. Sikeres szökése után álnévvel bosszút áll minden sérelemért. Kétségtelen a téma feltűnő rokonsága Dumas „Monte Christo grófja" című híres regényének cselekményével. Verne maga is úgy dedikálta Dumas-nak, hogy a téma alapmozzanatait tőle orozta. A zsákmányt ezzel az ajánlással tisztelettel visszaadja.

Verne soha nem járt Magyarországon. A személyek magyar neveit a térképről és a történelemkönyvekből vette. Szerepel itt Torontál Simon, Szatmár László, a hős leányát Szávának hívják, holott ez a folyónév inkább szerb férfinév. Egy tanárt Bátori Istvánnak hívnak. A gonosz ember neve Sárkány... — De a regény nagyon szép, szívhez szóló romantikus mű. Jules Verne francia író, de nálunk Verne Gyula, mert a miénk is.

Forrás: literatura.hu.

Nemrég irodalomtörténészek és tudósok a francia író egy 33 oldalas kéziratában fedezték fel a mai mobil- és okostelefonokhoz hasonló eszköz leírását. Vajon megjósolta az okostelefonok eljövetelét? Tudhatjuk, hogy Verne Gyula több, tudományos-fantasztikus műben írt olyan szerkezetekről és eszközökről, melyek a későbbiekben megvalósításra kerültek. Előre látta azokat a találmányokat, melyek a XX. században megvalósításra is kerültek. Televízió, internet, tengeralattjáró, gépjárművek, stb.

1874-ben Verne Gyula egy úgynevezett kamera-telefon képét vázolta a “Le Thelephone-Photographique” című írásában, ahol leírta annak az elvi működését. Az eszköz hordozható, fényképeket lehet vele készíteni, valamint rövid üzenetek küldésére is alkalmas. A történetben egy a XXI. században élő francia tudóst mutat be, aki Párizsban él. Ő a feltalálója az eszköznek is, egy brilliáns elméjű, rendkívüli képességekkel bíró szakember. Verne Gyula azonban a “mobilkort” egy negatív időszaknak mutatja be, mivel az emberek közötti társadalmi szokások és morális szabályok megváltoznak, így az végül egész Európát a katasztrófa szélére sodorja.

forrás:KeleMan

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése