Február a rómaiaknál a legősibb időkben az utolsó hónap volt, záró napja pedig Terminus, tehát a végzés, a befejezés ünnepe. Ez magyarázza, hogy részben a halállal, részben a termékenységgel kapcsolatos kultuszok fűződnek ehhez az időszakhoz, és általában az engesztelés hónapjaként tartották számon az ókorban. Ovidius a Római naptárban részletesen leírja a februári ünnepeket és a velük kapcsolatos mitológiát.
A hónap nevének eredetére is magyarázatot ad: februa néven neveztek minden olyan anyagot, amellyel a tisztító szertartásokat végezték.
A hónap latin neve, Februarius a klasszikus szerzők szerint a szabin februm, "tisztulás" szóból ered. Való igaz, a február már az antik Rómában is a decemberi, januári vígságra következő testi-lelki purgálás idejének számított. A február eredetileg hiányzott a régi tízhónapos római évből, Numa Pompilius függesztette hozzá.
A csíziók könyve szerint "felkészülünk a tavaszi munkákra, ha az olvadás beáll, a víznek szabad folyást nyitunk. A gyümölcsösben az egymást sikló ágakat lemessük, hernyófészkeket irtjuk. Tehenek borjadzásakor gyakran és bőven kell almozni. Ha Gyertyaszentelő Boldogasszony napján fénylik az idő, hideg lészen, de ha keményen fagy, vége a télnek. Ugyanígy Üszögös Péter és Mátyás napján."
Jeles napok februárban:
Gyertyaszentelő (február 02.)
Balázsolás (február 03.)
Ágota napja (február 05.)
Dorottya napja (február 06.)
Apollónia napja (február 09.)
Skolasztika (február 10.)
Elek napja (február 11.)
Bálint napja (február 14.)
Húshagyókedd (február 15.)
Hamvazószerda (február 16.)
Zsuzsanna napja (február 19.)
Üszögös Szent Péter (február 22.)
Jégtörő Mátyás (február 25.)
Február régi magyar (katolikus) neve Böjtelő hava, jelezvén a farsang utáni és húsvét előtti időszakot. A meteorológusok Télutó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Jégbontó havának nevezik, eleink pedig Szarvastor havának nevezték februárt. A Nap a Halak jegyébe lép.
Bármennyire hideg, szeles is február mégiscsak a tél utolsó hónapja. Oldódik már a föld fagya. A napsütötte, védettebb részeken már kidugja aranysárga fejecskéjét a MARTILAPU VIRÁGA, levél nélkül, amit érdemes most gyűjtögetni, hiszen a levelei megjelenésével a virágok el is tűnnek. De megjelenik a HÓVIRÁG és enyhe tél esetén a TŐZIKE is. A hónap végére sárgulni kezd a MOGYORÓBARKA és visszatér az ERDEI PACSIRTA. Ő az első vándorlásból visszatérő, aki a tavasz hírét hozza, bár énekelni csak jóval későbben kezd.
Mit jövendöl a 100 éves naptár?
Szép és állandó idő következik, ha délkeleti szelek vannak, ha a Hold igen fehér, ha az esti pír igen magasra terjed a nyugati égen.
Rossz vagy lágy idő lesz, ha nyugati szelek vannak, ha huzamosabb hideg után a hó jégalakban esik, amit könnyű észrevenni, midőn az ablakhoz csapódik.
E hónap születési köve az őszinteséget, józanságot, gyógyulást jelző ametiszt, és az onyx.
forrás: szoboszloképeskönyve
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése