A Születés templomának mai formája lényegileg 530-ból való, és Jusztinosz császár építtette, sok eleme régebbi: a 326 táján épült Nagy Konstantin-bazilikából maradt meg. A perzsa invázió 614-ben a Szentföld összes templomát elpusztította, kivéve ezt. Vajon ez hogyan maradhatott meg? A homlokzatán lévő mozaik a napkeleti bölcseket ábrázolta. A bölcsek ruházatában – a hagyomány szerint – a perzsák saját népük viseletére ismertek, ezért megkímélték az épületet.
A mai bazilika több barlangra épült. A templom központjában lépcsőn lehet lemenni a Születés barlangjába, amelyet régészeti leletek tanúsága szerint az I. századtól látogattak a hívek.
A keresztények mindenkor nagy áhítattal keresik fel ezt az ősi bazilikát. Az előtte lévő teret Jászol térnek nevezik. Az éjféli szentmisén ezen a téren vesznek részt a hívek, mert a Szent Katalin-templomba csak a papság és nagyon kisszámú hívő fér be. Maga a bazilika valóságos erődnek tűnik. Mindkét oldalról kolostorok veszik körül. Jobb felől a görögök és az örmények kolostora, bal felől pedig a ferencesek kolostora és vendégháza található. (Ezeket a kolostorokat zarándokok vagy turisták nem látogathatják). A templom bejárata előtt volt az átrium, s innen három nagy ajtó vezetett a narthexbe (előcsarnokba). A két szélső ajtót már régen befalazták, s a középsőn is csak egész alacsony nyílást hagytak, ezért csak meghajolva lehet bemenni rajta. Nagyon szép a hozzá fűzött "lelki magyarázat": Isten Fia megalázta magát, amikor emberré lett, aki belép az ő templomába, szintén alázza meg magát, hajtsa meg a fejét
