A 2013-as év leglátványosabb csillagászati eseménye a novemberben érkező C/2012 S1 (ISON) üstökös lesz.
Az ISON az elmúlt két hónapban elrejtőzött a csillagászok szeme elől, mert
a Földről nézve éppen a Nap átellenes oldalán tartózkodott.
A NASA kezdeményezésére az űreszközökkel dolgozó, valamint a földi
hivatásos és amatőr csillagászok összehangolt észlelési kampányt (Comet ISON Observing Campaign, CIOC) indítottak a nem mindennapi égitest megfigyelésére.
Az üstökös november 28-án 1,16 millió km-re halad el a Nap izzó
felszíne fölött (ez nagyon kis naptávolságnak számít, vagyis az ISON egy
úgynevezett napsúroló üstökös). Látszó fényessége ekkor a teliholdét is
elérheti, így
a nappali égbolton is láthatjuk.
Az ISON nemcsak rendkívül szoros napközelsége miatt különleges, hanem
azért is, mert igencsak messziről jön. Nagyon elnyúlt ellipszispályáján
az üstökösmagokból álló Oort-felhőből érkezik, vagyis a legtávolabbi
bolygók pályáján messze túlról. Eddig soha nem sikerült még közvetlenül
az Oort-felhőből jövő és ilyen szorosan a Nap közelében elhaladó
üstököst részletesen tanulmányozni. A remélhető látvány mellett az ISON
érdekes tudományos felfedezéseket is ígér.
A csillagászat.hu a következőket írja róla:
.. Egy héttel a november
28-i napközelség előtt már mindenkinek érdemes lesz az ég alatt
töltenie a derült hajnalokat, az üstökös feje ekkor már a legfényesebb
csillagok fényével fog vetekedni, csóvája pedig több csillagképen is
átívelhet. A napközelség idején majd nagyon kell vigyázni, hogy az
üstökös nappali megfigyelésénél
a Napot kitakarjuk, kizárjuk a látómezőnkből. Az igazi látványosságot
az immáron távolodó üstököstől várjuk decemberben, hiszen a kométa a
hónap végéig még közeledik bolygónkhoz (legkisebb távolsága mintegy 65
millió km lesz), csóvájára pedig pontosan oldalról fogunk rálátni, amely
az intenzív anyagkibocsátásnak köszönhetően akár a fél égbolton is
átívelhet.
Megtörténhet azonban, hogy az üstökös magja széthullik, elporlad, ami
az égitest végét jelenti, hiszen a több millió km hosszú csóvának nem
marad anyagutánpótlása.
Mind az üstökösök, mind a
meteorok csak
"vendégei" égboltunknak, de látványos
megjelenésük nagy feltűnést kelt.
Az üstökösök olyan égitestek, amelyek külsejükben lényegesen
felülmúlják a saját jelentéktelenségüket. Az üstökösök félelmetes
alakjukkal, szabálytalan feltűnésükkel és különös pályájukkal
a szabad szemmel megfigyelhető leglátványosabb égitestek.
Az emberek
ősidők óta figyelemmel kísérik az üstökösöket. A
babiloni és a kínai csillagászok feljegyzéseiben több mint négyezer
évvel ezelőtt üstökösök leírását is megtalálhatjuk. Az üstökösökre
évezredeken át a legtöbben úgy tekintettek, mint katasztrófák, háborúk
vagy halálesetek előjelére.
Üstökös adta hírül például Attila, Valentinian, Vespasianus vagy I.
Nagy Károly halálát. Vespasianus például kifejezetten kigúnyolta az
érkező üstökös állítólagos jelentőségét, azonban még abban az évben
meghalt. Josephus, a híres zsidó történetíró „tűzkardként” jellemezte a
Halley-üstökös i.sz. 66-os megjelenését, ahogy áthaladt
Jeruzsálem
felett néhány évvel a város elpusztítása előtt. Ugyanez az üstökös
jelezte Konstantinápoly elestét és Anglia legyőzését a normannok által.
Az 1528-as „nagy üstököst” olyan rémisztőnek tartották Európában,
hogy néhányan szó szerint szörnyethaltak az ijedtségtől, mások pedig
ámultak az üstökös hatalmas vérvörös csóvája láttán
forrás: ISON üstökös,idők jelei,Origo