"A Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésére ezentúl október utolsó
vasárnapja Székelyföld autonómiájának napja lesz. Ennek jegyében
felhívással fordultunk a világ keresztény magyar gyülekezeteihez, hogy
idén október 30-án szentmiséken, istentiszteleteken imádkozzunk
Székelyföld területi autonómiájáért.
Szintén felhívásban, de személyes megkereséssel is kértük Székelyföld
önkormányzatait, vállalkozóit, civil szervezeteit, hogy ugyanezen a
napon 17,30 órától, őrtüzekkel, fáklyákkal, gyertyákkal világítsák ki
Székelyföld minden települését, nyomatékosítva az autonómia iránti
elkötelezettségünket, s tiltakozva a román kormány erőszakos – számunkra
hátrányos – a közigazgatás átszervezését célzó tervei ellen. Levélben
kértük partnerségre a politikai pártokat, szervezeteket, senkitől nem
érkezett visszautasítás. Sőt, például Csíkszéken az RMDSZ közleményben
is támogatta az eseményt, s ezt erősítik meg a politikai pártok közös
sajtótájékoztatójával is. A rendezvényeken elhangzik a Székely Nemzeti
Tanács által elkészített kiáltvány is, melyet román és angol nyelven
eljuttatunk a hazai, illetve nemzetközi szervekhez, diplomáciai
kirendeltségekhez.
A teljesség igénye nélkül néhány helyszínt emelünk ki, azzal az
általános érvényű kéréssel, hogy a résztvevők az őrtüzek mellé is
vigyenek fáklyákat, gyertyákat, és minél több, a román hatóságok által
üldözött székely zászlót.
Háromszéken, Sepsiszentgyörgyön az Erzsébet parkban a 48-as emlékmű
előtt gyúlnak gyertyák, Székelyföld térképét is gyertyákkal jelenítjük
meg, majd ezt követően a Míves Házban nemzetközi kiállítás nyílik
Alkalmazott autonómia címmel.
Sepsiszentgyörgyről élő kapcsolásban jelentkezik a Magyar Televízió is,
miként a farkaslaki Gordon tetőről és Makfalváról is. A Kovásznához
tartozó Csomakőrösön, miként a tavaly is, gázolajas fűrészporral
kirakott Székelyföld térkép fog lobogni az őrtűz mellett, de máglyák
fognak fényleni a történelmi helyszíneken is, az Óriáspince-tetőn, a
Perkőn, vagy a zabolai Halom-tetőn és az ozsdolai Hilib-tetőn. Baróton a
Milleneumi parkban gyúlnak fel az autonómia fényei. Marosszéken
Makfalva mellett a község minden településén tüzek gyúlnak.
Csíkszeredában a Mikó vár melletti parkolóban állítanak máglyát, de
fénybe borul a gyönyörű Gyimesek völgye és a csíki medence is.
Székelyudvarhelyen a Bethlen-negyedi parkban gyúlnak gyertyák,
Székelykeresztúron a Jézuskiáltónál lobban lángra az őrtűz. A helyszínek
listáját az esemény Facebook-oldalán lehet megtekinteni.
A szervezők méltóságteljes tüntetésre kérik a résztvevőket, valamint arra is, hogy tartsák be a tűzrendészeti előírásokat.
Kiáltsuk együtt: Autonómiát Székelyföldnek, szabadságot a székely népnek!
Gazda Zoltán,
megbízott főszervező"
/Erdély. ma/
"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Székelyföld. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Székelyföld. Összes bejegyzés megjelenítése
2016. október 30., vasárnap
2015. április 29., szerda
Székelyek
A székelyek magukat a hunok ivadékainak tartják.
Ezt a hitet őseiktől örökölték, ősi hagyománynak tartják, s ehhez szívósan ragaszkodnak. Ennek írott emlékei a XIII. évszázad elejéig vezethetők vissza; nyoma van a legrégibb magyar történetíróknál s emlegetik a későbbiek is.
Legrégibb történetírónk, az 1200. év körül élt III. Béla király jegyzője (az ismeretlen nevű Anonymus) azt írta róluk, hogy a székelyek Attila király népei voltak, a honfoglaló magyarokhoz itt az új hazában (Szentes vidékén) csatlakoztak, s a honfoglalásban nekik segédkeztek. Anonymus szerint azonban nemcsak a székelyek voltak Attila népei (a hunok ivadékai), hanem a magyarok is. A honfoglaló Árpád vezér pedig - szerinte - egyenes ivadéka volt a nagy hun királynak. Az általa feljegyzett monda tehát egyaránt emlegeti a hun-székely és a hun-magyar rokonságot
Ezt a hitet őseiktől örökölték, ősi hagyománynak tartják, s ehhez szívósan ragaszkodnak. Ennek írott emlékei a XIII. évszázad elejéig vezethetők vissza; nyoma van a legrégibb magyar történetíróknál s emlegetik a későbbiek is.
Legrégibb történetírónk, az 1200. év körül élt III. Béla király jegyzője (az ismeretlen nevű Anonymus) azt írta róluk, hogy a székelyek Attila király népei voltak, a honfoglaló magyarokhoz itt az új hazában (Szentes vidékén) csatlakoztak, s a honfoglalásban nekik segédkeztek. Anonymus szerint azonban nemcsak a székelyek voltak Attila népei (a hunok ivadékai), hanem a magyarok is. A honfoglaló Árpád vezér pedig - szerinte - egyenes ivadéka volt a nagy hun királynak. Az általa feljegyzett monda tehát egyaránt emlegeti a hun-székely és a hun-magyar rokonságot
2011. szeptember 8., csütörtök
Székelyföldi Legendárium
http://www.legendarium.ro/legendarium/#h
Klikkelj valamelyik megyére, majd 1-1 zászlócskára. Várni kell egy
kicsit, míg betöltődik és akkor hallod az adott legendát, mondát.

Klikkelj valamelyik megyére, majd 1-1 zászlócskára. Várni kell egy
kicsit, míg betöltődik és akkor hallod az adott legendát, mondát.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)