"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Vidal Sassoon. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Vidal Sassoon. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. május 9., kedd

Ezen a napon - Vidal Sassoon


A haj mindig is a nők szépségének koronája volt.

Személyiségünk egyik kifejező eszköze a frizura, a szépség, a báj, a csábítás szimbóluma.

Történeti írások és köbe vésett képek bizonyítják, hogy a régi egyiptomiak nagy hangsúlyt fektettek külsejükre, megjelenésükre. Kleopátra legendás kecsketejes fürdőjének híre napjainkig fennmaradt. A hajápolás igazán ekkor kapott nagyobb figyelmet, hiszen a fodrász volt az egyik legfontosabb háziszolga. 

A görögök az istenek ajándékának tekintették a hosszú hajat, melyben a férfiak erejét és lelkét vélték felfedezni. A határozott megkülönböztetés érdekében a rabszolgáknak nagyon rövidre kellett nyírni a hajukat. A hölgyek hajpompájukat szalagokkal copfba vagy kontyba kötötték.
A frankoknál a hosszú haj a királyok előjoga volt. A középkorban a teremtés koronái túlnyomórészt hosszú, göndör hajat viseltek, a XIV. századtól kezdődően pedig rövidet. Szüzességük jeleként a meg nem házas nők szabadon vagy hosszú fonott copfokban hordták hajukat. Házasságban élőknek a hajat kis sapka vagy más fejfedő alá illett rejteni.

A romantika és a gótika, valamint a reneszánsz korában a fonott copfok, a művészi fejfedők, és a borotvált homlokok, loknik, puha kontyok jöttek divatba. A barokk korban gyöngyökkel díszített és brokátokba kötött, fésűkkel, hajékekkel díszítették a frizurákat.
A frizurák szépen lassan elkezdtek hihetetlen magasságokat ölteni. A legdivatosabbak a toronymagas parókák voltak.

A haj- és testápolás a középkorban idegenül hangzott. Az átható bűzt erős illatú parfümökkel ellensúlyozták. A magas haj érdekében a hölgyek nagy ünnepek előtt ülve aludtak, nehogy kár érje a frizurájukat. Néhány királyi vendéglátónak meg az ajtónyílásokat is meg kellett magasítani, hogy a hajból épített tornyok épségben bejussanak a bálterembe.
A XX. század kezdetén a frizuradivatban is bekövetkezett a szabadság. Az emancipáció színre lépésével a nők végleg levágták régi copfjaikat. Szabad volt azt hordani, ami tetszett.

A haj mágusa, Vidal Sassoon  a világ egyik leghíresebb fodrásza. A múlt század hatvanas éveiben általa elindított új hajvágási és frizuraalkotási módszerek forradalmasították az egész szépségipart. A Sassoon egyet jelent az egyszerű, elegáns, de nagyon kreatív és precíz vágással, a merész átmenetekkel és egyedi formákkal .
 2012 május 9-én hunyt  el, 84 éves korában, Los Angeles-i otthonában.



2014. január 19., vasárnap

A haj mágusa - Vidal Sassoon

A haj mindig is a nők szépségének koronája volt.

Személyiségünk egyik kifejező eszköze a frizura, a szépség, a báj, a csábítás szimbóluma.



A hajápolással kapcsolatos első feljegyzés Krisztus előtt 4000-re nyúlik vissza, amikor az egyiptomiak kiszárított halcsontokból készítettek fésűt. Az egyiptomiak kozmetikumai fejlettek voltak, például víz és citrusfélék levének összevegyítéséből sampont állítottak elő, balzsamként pedig állati vagy növényi zsiradékot, olajat használtak. Hajukat festették is, erre a célra vastartalmú csergubacsot, indigót és hennát használtak. A kor kiemelkedő hajviseleti formája a Kleopátra frizura volt.


Az ókori görögöknél a hősök általában hosszú, szőke hajat viseltek, mint például Akhilleusz Homérosz művében. Általánosságban véve főleg a hősök, férjezett asszonyok és istennők jellemzője volt a gyönyörű, hosszú, szőke hajkorona, ami a ragyogást és vonzerőt szimbolizálta.


A római császároknak nagyon jellegzetes hajviseletük volt, amelyet úgy alakítottak ki, hogy minél inkább hasonlítsanak az isteneikre. A római nők gyakran festették a hajukat, ezzel utánozva a gall nőket. Majd a római-gallok átvették a hajfestés római stílusát, a németek pedig a gallokat utánozták: ezáltal a hajfestés egész Európában népszerűvé vált.
 
A középkorban egyre inkább elterjedt a nők körében a hajápolás, fontos tényezővé vált a  hajmosás és a rendszeres fésülködés. Ebben a korban kezdődött a különböző hajdíszek viselése is. Majd a 17-18. századtól a nők parókákat kezdtek hordani, a divathóbort csúcspontját Marie Antoinette hajstílusa jelentette: a parókákat ékszerekkel, virágokkal és néha még gyümölcsökkel is díszítették, a hajkorona magassága pedig akár az 50cm-t is elérhette. A francia forradalom alatt a paróka a királyt és a királyi udvart szimbolizálta, ezért tilossá vált viselése.

Napóleon uralkodásának ideje alatt fejlődött ki az empire stílus, amely egész Európában elterjedt. A nők hajviseletére jellemző az empire-konty. A konty vége a diktatórium idején a tarkón, a konzulátus idején a fej búbján, majd a fejtetőn volt található. Az arcot göndör fürtök szegélyezték, a hajviseletet tollal és virágcsokorral egészítették ki. Napóleon bukása után az európai divat irányzatát Bécs és Berlin vette át, és ezt a szerepüket az 1848-as forradalmakig meg is tartották. A nők hajviseletét zsiradékkal történő kenéssel és simára keféléssel alakították - a hajból hurkokat, majd a fejtetőn fészekszerűen összerakott kontyot és oldalt loknikat készítettek. Frizurájuk dísze a szalag és főleg a virág volt, biedermeier hajviselet virág nélkül el sem képzelhető.
 
 Az első világháborúig (1914-18.) a hosszú és gondosan formázott haj az elegáns nőiesség egyik szimbóluma volt, csak nagyon ritkán, komoly betegség esetén vágták le a nők haját. Ezt követően a 20-as években a rövid haj a szabadságot, a vidámságot és a merészséget szimbolizálta.

Az 1920-as évektől kezdve a nők frizurájára nagy hatással voltak a sztárok, vegyük például a híres francia divattervező, Gabrielle „Coco” Chanel történetét. Egyik este váratlanul rövid hajjal jelent meg az operában, melynek hátterében az állt, hogy a szállodai szobájában felrobbant a vízmelegítő, és így a hosszú hajának többsége leégett. A talpraesett divattervező levágatta leégett hajtincseit, és egy pimasz rövid frizurát varázsolva folytatta az estét, mintha mi sem történt volna, ezzel olyan divathullámot indított, ami végigsöpört az egész nyugati világon.

/forrás: Latte.hu /




A haj mágusa, Vidal Sassoon 1928. január 19-én született Londonban. A világ egyik leghíresebb fodrásza. A múlt század hatvanas éveiben általa elindított új hajvágási és frizuraalkotási módszerek forradalmasították az egész szépségipart. A Sassoon egyet jelent az egyszerű, elegáns, de nagyon kreatív és precíz vágással, a merész átmenetekkel és egyedi formákkal.