Hamvazószerda - Most kezdődik a húsvétot megelőző 40 napos böjt.

Hamvazószerdát böjtfogó szerdának, szárazszerdának vagy aszalószerdának is nevezik. A II. vatikáni zsinat óta - a nagypéntekkel együtt - szigorú böjti nap a katolikus hívek számára, azaz ekkor csak háromszor szabad enni, és csak egyszer szabad jóllakni. A negyvennapi böjtnek is nevezett nagyböjt hamvazószerdán kezdődik és nagyszombat délig tart, de az egyház tanítása szerint pusztán a testi böjt nem elég, az önmegtartóztatást más tekintetben is gyakorolni kell.
  
 A néphit szerint aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje. Előfordult, hogy a templomból hazatérők összedörzsölték homlokukat az otthon maradottakéval, hogy a fejfájás azokat is elkerülje. A hamvazószerda és a nagyböjt első vasárnapja közti három nap neve "semmihét", "csonkahét" volt, egyes helyeken a hamvazószerda utáni csütörtököt nevezték "kövércsütörtöknek" vagy "zabálócsütörtöknek". Ezen a napon ismét szabad volt húst fogyasztani, sőt bizonyos területeken a csütörtöki torkoskodás "kötelező" volt, hogy elfogyasszák a farsangi maradékot. 

A böjt ideje és a jóllakás tilalma

A hamvazószerda és nagypéntek közötti időszakot egykor – főleg a vidéki Magyarországon - szigorúan megtartották. Ebben az időszakban a vallási előírások miatt elhagyták az állati eredetű zsírral való sütést-főzést, és mindent, még a desszerteket is olajjal készítették.
Naponta kétszer étkeztek, ebédre olajos levest, böjtös süteményt, vékony pitét ettek, vacsorára pedig olajos nyerskáposzta, savanyú paprika, dió és méz jutott.
Szokás volt, hogy a nagyböjt kezdete előtt az asszonyok pogácsát készítettek,

lesütötték a szalonnát, elmosogatták és eltették a zsíros edényeket, és legközelebb csak húsvét napján vették elő újra. Böjti időszak alatt tilos volt lakodalmat, bálokat és különböző zenés összejöveteleket tartani.
Napjainkra persze már sokat enyhült az egyház szigorúsága: először a zsírral való főzés tilalma szűnt meg, majd a húsfogyasztás negyvennapos tilalma. Manapság böjtös napnak csak a hamvazószerdát és a pénteki napokat tartják meg, vagyis ezeken a napokon nem lehet húst fogyasztani, és jóllakni is csak egyszer lehet.

Jellegzetes böjti ételek

Népi konyhaművészetünkben jellegzetes böjti ételnek számított a cibereleves, a korpából készült savanyú leves, a tejleves, túrós vagy mákos csikmák (házi, gyúrt tészta, amelyet kinyújtás után csíkokra vágnak, frissen, forrásban levő vízben kifőznek, majd cukrozott, darált mákkal megszórva fogyasztják), különböző aszalt gyümölcsök, tojás, halételek és sóban főtt bab, vagy a paprikás lepény.

Cibere leves

Hozzávalók: 4-5 gerezd fokhagyma, 1 dl tejföl, 1 dl tej, fél citrom, liszt.

Elkészítés: tegyél fel kb. 1,5 liter vizet főni, adj hozzá 4-5 gerezd apróra vágott, vagy zúzott fokhagymát, forrald fel, majd egy evőkanál liszttel elkevert tejjel és tejföllel habard be. Fél citrom levével ízesítsd savanykásra, majd – gyenge tűzön – melegítsd át.

Tipp: Tálald pirított kenyérkockákkal!

Húshagyó kedd - böjt

 

A húshagyókedd a nagyböjt kezdetét megelőző utolsó nap a keresztény egyházi évben, azaz a hamvazószerda előtti nap. A név is a böjt kezdetére utal, azaz ezen a napon lehet utoljára húst fogyasztani. Mind Magyarországon, mind a világ számos más pontján különféle ünnepségek és népszokások .
kapcsolódnak e naphoz.
Az ünnep latin neve quadragesima (negyvenedik), utalásul arra, hogy a nagyböjt negyven hétköznapjának kell megelőznie húsvétot, Jézus feltámadásának ünnepét.
   
A bűnbánati felkészülés a VII. századtól vált szokásossá. E napon a mezítlábas, zsákruhába öltözött bűnösöket a püspök a templomba vezette. A bűnbánati zsoltárok elimádkozása után fejükre hamut hintett és kiutasította őket a templomból, miként Isten is kiűzte az első emberpárt a Paradicsomból. A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt belépniük a templomba.
 
  Az 1091-ben Beneventóban tartott zsinaton II. Orbán pápa elrendelte a hamvazkodást a hívek számára a bűnbánat látható jeleként. Kezdetben a férfiak fejére hamut szórtak, a nőknek csak a homlokukra rajzoltak hamuból keresztet; ma az utóbbiból áll a szertartás mindkét nem számára. A templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, és azzal keresztet rajzol a hívek homlokára, miközben ezt mondja: "Emlékezzél meg ember, hogy porból lettél és porrá leszel". A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmeztet. Mivel a régi korokban nemcsak a mulandóság jelképe, hanem mosószer és a szappan alapanyaga is volt, ezért egyszerre a gyász és a tisztaság jelképe.
   
Hamvazószerdát böjtfogó szerdának, szárazszerdának vagy aszalószerdának is nevezik. A II. vatikáni zsinat óta - a nagypéntekkel együtt - szigorú böjti nap a katolikus hívek számára, azaz ekkor csak háromszor szabad enni, és csak egyszer szabad jóllakni. A negyvennapi böjtnek is nevezett nagyböjt hamvazószerdán kezdődik és nagyszombat délig tart, de az egyház tanítása szerint pusztán a testi böjt nem elég, az önmegtartóztatást más tekintetben is gyakorolni kell.
  
 A néphit szerint aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje. Előfordult, hogy a templomból hazatérők összedörzsölték homlokukat az otthon maradottakéval, hogy a fejfájás azokat is elkerülje. A hamvazószerda és a nagyböjt első vasárnapja közti három nap neve "semmihét", "csonkahét" volt, egyes helyeken a hamvazószerda utáni csütörtököt nevezték "kövércsütörtöknek" vagy "zabálócsütörtöknek". Ezen a napon ismét szabad volt húst fogyasztani, sőt bizonyos területeken a csütörtöki torkoskodás "kötelező" volt, hogy elfogyasszák a farsangi maradékot. 

A böjt ideje és a jóllakás tilalma

A hamvazószerda és nagypéntek közötti időszakot egykor – főleg a vidéki Magyarországon - szigorúan megtartották. Ebben az időszakban a vallási előírások miatt elhagyták az állati eredetű zsírral való sütést-főzést, és mindent, még a desszerteket is olajjal készítették.
Naponta kétszer étkeztek, ebédre olajos levest, böjtös süteményt, vékony pitét ettek, vacsorára pedig olajos nyerskáposzta, savanyú paprika, dió és méz jutott.
Szokás volt, hogy a nagyböjt kezdete előtt az asszonyok pogácsát készítettek,
lesütötték a szalonnát, elmosogatták és eltették a zsíros edényeket, és legközelebb csak húsvét napján vették elő újra. Böjti időszak alatt tilos volt lakodalmat, bálokat és különböző zenés összejöveteleket tartani.
Napjainkra persze már sokat enyhült az egyház szigorúsága: először a zsírral való főzés tilalma szűnt meg, majd a húsfogyasztás negyvennapos tilalma. Manapság böjtös napnak csak a hamvazószerdát és a pénteki napokat tartják meg, vagyis ezeken a napokon nem lehet húst fogyasztani, és jóllakni is csak egyszer lehet.

Jellegzetes böjti ételek

Népi konyhaművészetünkben jellegzetes böjti ételnek számított a cibereleves, a korpából készült savanyú leves, a tejleves, túrós vagy mákos csikmák (házi, gyúrt tészta, amelyet kinyújtás után csíkokra vágnak, frissen, forrásban levő vízben kifőznek, majd cukrozott, darált mákkal megszórva fogyasztják), különböző aszalt gyümölcsök, tojás, halételek és sóban főtt bab, vagy a paprikás lepény.

Cibere leves Hozzávalók: 4-5 gerezd fokhagyma, 1 dl tejföl, 1 dl tej, fél citrom, liszt. Elkészítés: tegyél fel kb. 1,5 liter vizet főni, adj hozzá 4-5 gerezd apróra vágott, vagy zúzott fokhagymát, forrald fel, majd egy evőkanál liszttel elkevert tejjel és tejföllel habard be. Fél citrom levével ízesítsd savanykásra, majd – gyenge tűzön – melegítsd át. Tipp: Tálald pirított kenyérkockákkal!

A böjt..

Amikor véget ér a farsangi időszak, elkezdődik a böjt, amely húsvétig tart. A böjtöt az ember ősidők óta használja egészsége megőrzésére.

A böjt egyidős az emberiséggel, és körülbelül ugyanennyi ideje ismeretes gyógyító hatása is. Hippokratész ókori orvos meg volt győződve arról, hogy fáradtság vagy betegség idején először böjtölni kell, még mielőtt bármilyen gyógyszert kipróbálunk. A kevesebb élelem, a friss levegő, a testápolás és a sok mozgás hatékonyabb bármilyen mesterségesen előállított orvosságnál.

A spirituális böjt minden vallásban fontos szerepet játszik. Mohamed próféta böjtölt, mielőtt kinyilvánította a Koránt. Mózes felment a Sínai-hegyre, és 40 napig böjtölt, majd meghallva Isten szavait, visszatért a sivatagba. Jézus megkeresztelése után, színre lépése előtt 40 napos böjtöt tartott a pusztában. 

A böjtre fel kell készülni: már a kezdés előtt pár nappal kerüljük a nehéz ételeket, csökkentsük az adagok mennyiségét és az állati eredetű élelmiszerek fogyasztását - a legjobb kihagyni a húsféléket az étrendből -, valamint növeljük a folyadékfogyasztást is. Este hat óra után már ne együnk, csak igyunk bőségesen.

Böjttípusok

Léböjt (folyékony nyers étrend): nyers gyümölcsök és zöldségek kipréselt levét fogyasztjuk egész nap.
Szilárd nyers étrend: a napi étrend vegyesen összeállított, nyers gyümölcsökből és zöldségekből áll.
Bővített nyers étrend: a nyers gyümölcsöket és zöldségféléket teljes kiőrlésű rozslisztből készült kenyérrel, párolt főzelékfélékkel, héjában sült burgonyával egészíthetjük ki. 4-5 napig ajánlott.
Gyümölcsnap: különböző gyümölcsökből készítünk gyümölcstálat, napi öt-hat étkezésre elosztva.

A fenti böjtök energia-, fehérje-, és nátriumszegények, C-vitaminban, káliumban és magnéziumban gazdagok. A nyers étrendekkel elősegítjük az elektrolit-egyensúly áthangolását a káliumbőség irányába, lúgos irányba toljuk a vizelet kémhatását. A nyers étrendek sok élelmi rostot tartalmaznak, ezért serkentik a bélmozgásunkat, ily módon a salakanyagok rövidebb ideig tartózkodnak a bélrendszerben.
Ezek a böjtök jó hatásúak többek között fogyókúra, szív- és keringési betegségek, székrekedés, köszvény, lázas állapot, vesegyulladás esetén.
A nyers étrend, illetve a bővített étrend már a párnapos kúra esetén is csökkentheti a vérnyomást, a magas vérzsírszinteket, segítheti az ödémák (vizenyő) megszűnését és a salakanyagok kiürülését a szervezetből.
Továbbá kedvezően hat az immunrendszerre, csökkentheti a gyulladásos folyamatokat, segítheti a nyálkahártyák regenerálódását és a bőr tisztulását.
A nyers étrendet havonta legalább egyszer érdemes beiktatni az életünkbe. Fogyókúrázóknak és székrekedésben szenvedőknek pedig hetente egyszer vagy kétszer is érdemes nyers étrendet fogyasztani.

Tavaszelőn sokunkat fáradság gyötör. A téli, nehezebb ételek energiaigényes emésztése, a vitamin- és mozgáshiányos élet fáradttá, kedvetlenné tesz. Szükségünk van a megújulásra. Egyszerűen betarthatók a zöldség- és gyümölcsnapok.

Hagyományos böjti ételek

Cibereleves

Hozzávalók: 1 dl tejföl, 1 dl tej, 4-5 gerezd fokhagyma, fél citrom, 1 evőkanál liszt
Elkészítés: Tegyél fel kb. 1,5 liter vizet főni, add hozzá a vágott vagy zúzott fokhagymát, forrald fel. Habard be az egy evőkanál liszttel elkevert tejjel és tejföllel, fél citrom levével ízesítsd savanykásra, majd kis lángon melegítsd át. Pirított kenyérkockákkal tálald!

Zöldborsókrémleves

Hozzávalók: 35 dkg fagyasztott zöldborsó, 1 nagyobb burgonya, 1 kisebb sárgarépa, 1 kis fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 1,5 db zöldségleveskocka, 1 csokor petrezselyemzöld, 2 evőkanál tejszín, 1 evőkanál olívaolaj, só, bors
Elkészítése: A krumplit és a többi zöldséget tisztítsd meg, vágd fel (a vöröshagymát és egy gerezd fokhagymát hagyj egészben). A borsót olajon futtasd meg, engedd fel kb. 8 dl vízzel, add hozzá a leveskockát, a krumplit, az egészben hagyott vöröshagymát és az 1 gerezd fokhagymát. Főzd puhára kis lángon (kb. 20 perc). Vedd ki belőle a vöröshagymát és a fokhagymát, s tegyél félre két-három evőkanál zöldborsót is. A maradékot turmixold össze, add hozzá a tejszínt. Sóval, borssal fűszerezd. Tálaláskor az egészben hagyott zöldborsóval és finomra vágott petrezselyemzölddel díszítsd.

Répasaláta almával

Hozzávalók: 3 db nagyobb sárgarépa, 2 db alma, 2 evőkanál darált dió, citromlé
Elkészítés: A sárgarépát vastagabbakra, az almákat vékony cikkelyekre vágd, az egészet jól keverd el, szórd meg a darált dióval, és citromlével ízesítsd. Hasonló a feketeretek-saláta (40 dkg fekete retek, 1 közepes vöröshagyma, petrezselyem, só, olaj), elkészítése ugyanilyen egyszerű: vágj mindet apróra, keverd össze, sózd, és locsold meg egy kevés növényi olajjal. Rozskenyér illik hozzá.

forrás: origo,Mindmegette