Gyulaffy Napok Csobáncért

 

A Gyulaffy László Hagyományőrző Lovasbandérium - Csobánc Váráért Közhasznú alapítvány 2012. július 13.-14.-15.-én rendezi meg a Gyulaffy Napok Csobáncért című hagyományőrző programját. A rendezvény hagyományteremtő céllal, immáron 9. alkalommal került lebonyolításra. Programunk Gyulakesziben szervesen illeszkedik a nyári balatoni turisztikai műsorok sorozatához. Célunk a történelmileg hiteles, a hajdani kultúrát a hagyományoknak megfelelően visszaadó és értékőrző turisztikai program megrendezése.

A rendezvény során befolyt bevételeket a csobánci vár romjainak állagmegóvására fordítjuk, hogy az utókor számára megőrizzük a magyar történelem eme páratlan emlékét.

Középkori forgatag keretében életre kel az 1500-as évek török kori Magyarországának élete, hangulata. Ízelítőt kapunk a kihalófélben lévő mesterségekből, a néphagyományok, népszokások felidézésén keresztül megismerhetjük a kor hagyományait, az őshonos magyar haszonállatvásár pergő, hangulatát. Kóstolót kaphatunk a páratlan íz világú török és magyar konyha ínyencségeiből.
 
Díszes lovasbandériumok felvonulása és bemutatója varázsolja elénk a kor harci szellemét.
A lovagi tornák révén átélhetjük a vitézek férfias helytállását, kitartását, erkölcsrendjét.
Az autentikus népzenei és népművészeti műsorokon megelevenedik a magyarság gazdag kultúrája. Egész estét betöltő táncházunkban vendégeink megtanulhatják a magyar tájegységek táncait.
A Csobánc várához fellátogatók hiteles ismertetést kapnak a vár és környékének történetéről, hősies védőik legendájáról. A várhoz vezető úton ízelítőt adunk a történelmi borvidék boraiból és szőlőművelési kultúrájából.
 Forrás:Csobánc Váráért Alapítvány

A csobánci vár rövid története 
A vár építését feltehetően az 1250-es években kezdték el, de az 1270-es években már, mint elkészült várról tesz említést egy korabeli oklevél. Építtetői a diszeli nemesek voltak, azonban az 1300-as években már a dél-itáliai eredetű Rátót nembeli Gyulaffy-család tulajdona, egészen a 17. század második feléig. Első név szerint ismert ura Rátót nembeli Gyulafi Demeter, első várnagya pedig Csaba mester.

A hadas idők első szele 1490-ben érte a várat, mikor Mátyás király halálát követően Habsburg Miksa csapatai élén betört Magyarországra. Csobáncot, mint veszélyeztetett várat, Kinizsi Pál utasítására erődíteni kezdték. A védelmi építkezések irányítója Kinizsi hű embere, Leányfalusi Ágoston somlói várnagy volt.

Buda 1541. évi török kézre kerülése után, Csobánc végvár lett, s mint a győri generálátushoz, a Duna-Balatonközi Főkapitánysághoz tartozó véghely őrizte a két világbirodalom a Habsburg és az Oszmán-török impérium új határát, amely másfél évszázadon át a Balaton vize mentén húzódott. 

/Hangodi László/

 

A csobánci vár romjai

Budapestől Asztanáig 6500 km-t tesz meg lóháton három elszánt magyar hagyományőrző

Március 2-án indul 7000 km-es útjára az Eurázsiai Összefogásért Alapítvány kis csapata. A több mint öt hónapig tartó, embert és lovat próbáló túrát az Alapítvány három tagja lóháton teszi meg.

A történelmi túra megvalósításával az Eurázsiai Összefogásért Alapítvány fel szeretné hívni a figyelmet a magyar, hun, szkíta és kipcsak népek közötti ősi, rokoni kapcsolatra, és ezzel erősíteni kívánja az eurázsiai kultúrszövetséget. Fontosnak tartják a közös gyökerek kutatását és tudatosítását, valamint azt, hogy ezek a népek megismerjék egymás kultúráját és ősiségi alapon szorosabbra fűzzék jelenlegi kötelékeiket. Mivel csak annak a népnek van jövője, amelynek múltja is van, ezzel az úttal emlékezni és emlékeztetni szeretnének önazonosságunk megtartásának fontosságára is.


A Magyarországról induló három lovast a fogadó nemzetek képviselő lovasai kísérik majd, területi egységenként váltva egymást. A kísérő lovasok szintén nemzeti viseletükkel és a hozzájuk illő korhű fegyverzetükkel, az általuk meghatározott tetszőleges időszakot jeleníthetik meg a 19. századig bezárólag.

Útvonal
A lovasok Románián, Ukrajnán, Grúzián és Azerbajdzsánon keresztülhaladva a tervek szerint július elején érnek a nyolc hetes kazah szakasz végére, a fővárosba, Asztanába. Innen repülnek Teheránba, hogy megtegyék útjuk második felét, és lovagolnak további öt héten át egészen Shirazig. A lovasút történelmi jellege miatt a csapat szkíta és hun, valamint magyar- és kun-vonulási területeken halad végig, sokszor követve a Selyemút vonalát.

forrás: lovasok.hu