A rendezvény során befolyt bevételeket a
csobánci vár romjainak állagmegóvására fordítjuk, hogy az utókor
számára megőrizzük a magyar történelem eme páratlan emlékét.
Díszes lovasbandériumok felvonulása és bemutatója varázsolja elénk a kor harci szellemét.
A lovagi tornák révén átélhetjük a vitézek férfias helytállását, kitartását, erkölcsrendjét.
Az autentikus népzenei és népművészeti műsorokon megelevenedik a magyarság gazdag kultúrája. Egész estét betöltő táncházunkban vendégeink megtanulhatják a magyar tájegységek táncait.
A Csobánc várához fellátogatók hiteles ismertetést kapnak a vár és környékének történetéről, hősies védőik legendájáról. A várhoz vezető úton ízelítőt adunk a történelmi borvidék boraiból és szőlőművelési kultúrájából.
Forrás:Csobánc Váráért Alapítvány
A csobánci vár rövid története
A vár építését feltehetően az 1250-es években kezdték el, de az 1270-es években már, mint elkészült várról tesz említést egy korabeli oklevél. Építtetői a diszeli nemesek voltak, azonban az 1300-as években már a dél-itáliai eredetű Rátót nembeli Gyulaffy-család tulajdona, egészen a 17. század második feléig. Első név szerint ismert ura Rátót nembeli Gyulafi Demeter, első várnagya pedig Csaba mester.
A hadas idők első szele 1490-ben érte a várat, mikor Mátyás király
halálát követően Habsburg Miksa csapatai élén betört Magyarországra.
Csobáncot, mint veszélyeztetett várat, Kinizsi Pál utasítására erődíteni
kezdték. A védelmi építkezések irányítója Kinizsi hű embere,
Leányfalusi Ágoston somlói várnagy volt.
Buda 1541. évi török kézre kerülése után, Csobánc végvár lett, s mint a
győri generálátushoz, a Duna-Balatonközi Főkapitánysághoz tartozó
véghely őrizte a két világbirodalom a Habsburg és az Oszmán-török impérium új határát, amely másfél évszázadon át a Balaton vize mentén húzódott.
/Hangodi László/
A csobánci vár romjai
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése