Az Őrség a mai Magyarország egyik legszebb tájegysége.
Bár sokan nem tudják az őrséget is, akárcsak a felvidéki Nyitra vidékét székelyek lakják
Az ország nyugati részének e táján a falvak lakói kultúrájukban színes keleti hagyományt, nyelvükben ódon ízeket, népművészetükben igen sok székely vonást őriznek. Az Őrség falvai a Zala folyó forrásvidékén (Szala-patak), és a Kerka középső völgyszakaszán terülnek el. A patakvölgyre tekintő domboldalakon egymástól távol sorakoznak a jellegzetes települési egységek, a szerek. Szépségével és levegőjével csendes pihenést nyújt e vidék, amely méltán válhatott a tíz legdinamikusabban fejlődő turisztikai desztináció egyikévé Európában.
Fafaragás
Az
Őrség parasztsága rendszeresen egészítette ki a jövedelmét a
tulajdonában lévő erdők kitűnő faanyagának megmunkálásával. A
parasztporták tartozéka volt a csinyálóház (műhely), ahol a fazekaskodás
mellett a fafaragásnak is áldoztak. Bútorokat, szerszámokat, szekereket
készítettek a rendelkezésükre álló jó minőségű fából. Az öregebb
házakban ma is őrzik az egykori asztalosok és fafaragók hátrahagyott
szerszámait: néhány gyalut, vagy vésőt. Használni már nem lehet őket,
mert megette a faanyagukat a szú, azonban alkalmat adnak arra, hogy
rájuk nézve elmeséljük egymásnak a régi - fafaragáshoz kapcsolódó -
történeteket.
Velemér messze földön ismert
fafaragója volt Gyenese Gyula, akinek a munkáiból ma is találni egy-egy
darabot a régi házakban - olyanokat, mint amilyen ez a
törölközőtartó-maradék is
A veleméri Gyenese Botfaragó Gyula falióratokja
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése