Szilvásváradi Lipicai Lovasközpont lovardaavató - November 12-én adják át az új fedeles lovardát.

Kevés olyan település akad, amely kis méretével ellentétben oly sok ajándékát őrzi a természetnek és az emberi szellemnek, mint Szilvásvárad. A Bükk hegység már önmagában a látnivalók kimeríthetetlen sokaságát kínálja a pihenni, túrázni vágyóknak.


A lipicai lovaknak évtizedek óta otthont adó település neve ma már összeforrott a lovakkal és a lovassporttal.
 Ez nem véletlen, hiszen már a hetvenes években is rendeztek itt elsősorban fogathajtó versenyeket.

A lipicai lovak elképesztő sikersorozatot mondhat magukénak. A Magyar fogathajtás történetében ennek a fajtának elévülhetetlen érdemeik vannak. Világbajnoki, Európa bajnoki győzelmek sorát nyerték meg magyar fogathajtók lipicai lovakkal.

"Lótenyésztő elődeink munkáját, nagyszerű hozzáértését dicséri az a gondolat, melynek eredményként 1952-től ez a csodálatos környezet ad otthont ennek a több mint 400 éves tenyészői múlttal rendelkező lófajának, a lipicainak. Az itt lévő környezet természeti adottságaival  tevékenyen  hozzájárul a lipicai, mint ”hegyi ló” fajtának tenyészési sikereihez.

Az első ménest 1580-ban a Trieszt melletti kis faluban, Lipizzán alapították a Habsburg uralkodóház számára. A ménes alapításakor a következők fogalmazódtak meg:

”itt a legjobb lovakat tenyésszék, melyek a császári udvar számára lesznek elővezetve. Ezek a legkiválóbb és legtürőképesebb lovak legyenek. Kemény és füves talajon járjanak ott, ahol kevés fű nől.”

A lipicai ló magyarországi tenyésztését 1806-tól számítjuk, s több kitérő után került a ménes a mai tenyészhelyére, a Bükk-fennsíkra, ahol a természeti körülmények legjobban megfelelnek a fajta igényeinek."

Forrás: Szilvásvárad Idegenforg.

Kutya Világkiállítás és szamár szépségverseny

Magyar kutya lett a világ legszebbje..

A Bottom Shaker My Secret nevű óangol juhászkutya /Jimmy/ lett a budapesti Kutya Világkiállítás első helyezettje. A magyar kutya hetven ország tizennyolcezer nevező állata közül bizonyult a legszebbnek.



  Szamár szépségverseny Somogy megyei Rád pusztán:
 A szamárszépségverseny győztese Imre herceg lett.

  A zsűri az értékelésnél a többi között figyelembe vette  a járásukat, a testtartásukat és fejformájukat, de azt is, hogy mennyire "kezesek", azaz valóban rácáfolnak-e a csökönyösséget velük társító tévhitre

A szamár története

A mai szamarak őse az afrikai vadszamár, amelynek három alfaja ismert: az atlanti, a núbiai és a szomáliai változat. Háziasítása mintegy 4-6 ezer évvel ezelőtt történhetett, vagyis később, mint a lóé. A szamár a domesztikáció során soha nem töltött be akkora társadalomformáló szerepet, mint az az egyéb nagyállatfajok esetében történt. A lóval - amely meghatározó volt az emberi civilizáció kialakulásában - a szamár nem vetekedhetett sem gyorsaságban, sem erőtermelésben, ezért elsősorban a gyengébb adottságú szegényebb helyeken terjedt el, és főként a forgalmas kereskedelmi útvonalak mentén mint egy-egy vándorkereskedő málhásállata jutott el egyre távolabbi vidékekre.

A Magyarországon ma megtalálható szamárállomány már több évszázada él itt a Kárpát-medencében.

Mondások:

Okos enged, szamár szenved. Ha a hajcsár változik is, ott marad a nyereg a szamáron. Ha ló nincs, szamár is jó. Áll, mint szamár a hegyen. Eltűnt, mint szürke szamár a ködben. Áll, mint Bálám szamara. Bőg a szamár, eső lesz. " Áll, mint Bálám szamara."- akkor mondjuk, ha valaki ismeretlen okból megmakacsolja magát.   Egyféle érthetetlen tétlenséget fejeznek ki ezzel .  Hasonló jelenség lehet ez, mint az olyan ember, aki néz, mint borjú az újkapura. Talán ezért is keverik néha a kettőt: „bámul, mint Bálám szamara”, „néz, mint Bálám szamara”, és végül is a szamár nézett is, meg bámult is, de Bálámot leginkább az zavarta, hogy nem arra ment, amerre ő szerette volna. A szamarak már csak ilyen csökönyös félék. Pláne ha kivont karddal áll előttük Isten egyik angyala Benedek Elek - A ló és a szamár Egyszer Jézus Krisztus a Földön jártában-keltében át akart menni egy folyóvízen, de nem volt sem híd, sem palló, de még egy csónak sem, nem tudott általmenni. Néz erre, néz arra, hol találna segedelmet, hát ott legelész a folyó partján egy ló s egy szamár. Mondja Jézus a lónak: - Te ló, vígy át a vízen! - Nem viszlek én - felelte a ló -, éhes vagyok, ennem kell. - No, ha enned kell, egyél örökké, de sohase lakjál jól! Aztán a szamárhoz fordult, azt kérte: - Vígy át a vízen, te szamár! Mondta a szamár: - Én jó szívvel, éhes vagyok ugyan én is, de majd jóllakom azután is. A szamár szépen átvitte Jézust a víz túlsó partjára, s akkor Jézus azt mondta neki: - No, te szamár, megáldlak, hogy még a szemétdombon is jóllakjál. S íme, úgy lett, amint Jézus mondotta. A ló, ámbátor éjjel-nappal eszik, sohasem tud egészen jóllakni, a szamár pedig minden gizgazzal, bogáncskóróval, s ha egyebütt nem talál eleséget, a szemétdombon is jóllakik.   Forrás: http://vmek.oszk.hu/