"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2016. november 12., szombat

Szilvásváradi Lipicai Lovasközpont lovardaavató - November 12-én adják át az új fedeles lovardát.



Kevés olyan település akad, amely kis méretével ellentétben oly sok ajándékát őrzi a természetnek és az emberi szellemnek, mint Szilvásvárad. A Bükk hegység már önmagában a látnivalók kimeríthetetlen sokaságát kínálja a pihenni, túrázni vágyóknak.


A lipicai lovaknak évtizedek óta otthont adó település neve ma már összeforrott a lovakkal és a lovassporttal.
 Ez nem véletlen, hiszen már a hetvenes években is rendeztek itt elsősorban fogathajtó versenyeket.

A lipicai lovak elképesztő sikersorozatot mondhat magukénak. A Magyar fogathajtás történetében ennek a fajtának elévülhetetlen érdemeik vannak. Világbajnoki, Európa bajnoki győzelmek sorát nyerték meg magyar fogathajtók lipicai lovakkal.




"Lótenyésztő elődeink munkáját, nagyszerű hozzáértését dicséri az a gondolat, melynek eredményként 1952-től ez a csodálatos környezet ad otthont ennek a több mint 400 éves tenyészői múlttal rendelkező lófajának, a lipicainak. Az itt lévő környezet természeti adottságaival  tevékenyen  hozzájárul a lipicai, mint ”hegyi ló” fajtának tenyészési sikereihez.


Az első ménest 1580-ban a Trieszt melletti kis faluban, Lipizzán alapították a Habsburg uralkodóház számára. A ménes alapításakor a következők fogalmazódtak meg:
”itt a legjobb lovakat tenyésszék, melyek a császári udvar számára lesznek elővezetve. Ezek a legkiválóbb és legtürőképesebb lovak legyenek. Kemény és füves talajon járjanak ott, ahol kevés fű nől.”
A lipicai ló magyarországi tenyésztését 1806-tól számítjuk, s több kitérő után került a ménes a mai tenyészhelyére, a Bükk-fennsíkra, ahol a természeti körülmények legjobban megfelelnek a fajta igényeinek."

Forrás: Szilvásvárad Idegenforg.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése