1825. november 3-a az európai gondolkodás jegyében a magyar nemzet, a tudomány, a törvényhozás és a mecenatura történelmi egymásra találása.
A Magyar Tudósok Világtalálkozóján 1996-ban döntés született arról, hogy ez a nap lesz minden évben a magyar tudomány napja, amelyet először 1997-ben ünnepeltek meg.
2003-ban pedig a magyar országgyűlés hivatalosan is a magyar tudomány ünnepévé emelte november harmadikát.
Gróf Széchenyi István 1825. november 3-án, az országgyűlés ülésén birtokainak - később 60.000 forintban megállapított - évi jövedelmét a Tudós Társaság céljaira kötötte le. A Magyar Tudományos Akadémia létesítését kimondó törvény két évvel később szentesíttetett, az Akadémia szervezése pedig öt évvel később nyert befejezést. .
„A tudományos emberfõ mennyisége a nemzet igazi hatalma. Nem termékeny lapály, hegyek, ásványok, éghajlat s a
többi teszik a közerõt, hanem az ész, mely azokat józanon használni tudja. Igazibb súly s erõ az emberi
agyvelõnél nincs. Ennek több vagy kevesebb léte a nemzetnek több vagy kevesebb szerencséje” - így írt
Széchenyi, Akadémiánk megalapítója, a legnagyobb magyar 1830-ban.
