Az anekdota neves személyről szóló, tetteit, emlékezetes mondásait
előadó tréfás történet. A szépirodalom (facetia) és a népköltészet
határán álló műfaj. Történetét, gyökereit György Lajos foglalta össze
(1934). A magyar anekdota története a 16. századtól követhető nyomon.
Feljegyzői tudósok, szépírók (Hermányi Dienes József, Andrád Sámuel,
Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Tóth Béla). A magyar anekdoták népszerű
szereplője Mátyás király, Csokonai Vitéz Mihály, Brassai Sámuel. Egy-egy
család, település kommunikatív emlékezetében hosszú időn keresztül
megmaradnak az ősökhöz, elődökhöz kapcsolódó, emlékezetes tetteket,
mondásokat megörökítő történetek. Ráduly János több gyűjteményben tett
közzé anekdotákat (Ráduly 1999, 2005, 2006, 2006a, Székely 2006).
Minden út a pokolba vezet...
Két
ember Rómába zarándokolt, hogy búcsúcédulákat vásároljon: egyik gazdag
volt, a másik szegény. Mikor dolgukat elvégezték, indultak hazafelé:
útközben a gazdag eldicsekedett cédulái számával és azzal, hogy ez
milyen nagy dolog, mennyit segít rajta a másvilágon.
Néhány év múlva mind a ketten meghaltak, s a pokolban összetalálkoztak. Meglepődött a szegény:
Hogyan? Hát Te itt, uram? Hát nem segítettek a cédulák?
A gazdag lemondóan legyintett:
- Sajnos, nem: az ördög, kinél jelentkeztem, nem tudott olvasni.
A békés élet titka
Egy
éjjel egy asszony a szerelmesénél volt, mig szolgálója - aki értett a
madarak nyelvén - őrködött. Egyszer megszólalt egy kakas, s szavait a
szolgáló rögtön tolmácsolta. "Az én úrnőm hűtlen a férjéhez". Az asszony
kiadta a parancsot, hogy vágják le és süssék meg a kakast. Később
megszólalt egy második kakas.
Mit mondott? kérdezte az asszony.
Azt, hogy társa az igazságért halt meg - volt a válasz.- Erre az asszony ezt a kakast is levágatta.
Még mindig a szeretője karjaiban feküdt, mikor megszólalt a harmadik kakas.
Mit mond? riadt fel az asszony.
Semmi
baj, felelte a szolgáló- azt mondja, hogy "ha békében akarsz élni, a
recept: csak hallani, szemlélni" /latinul: Audi, vide.. tace, Si vis
vivere in pace/
Feltámadás
Egy fösvény
és gazdag pap sokat aggódott a pénze miatt: egyszer aztán az az ötlete
támadt, hogy elrejti az oltáron levő szekrénykébe, ahol a szentségtartót
őrizték. Igy is tett, s a szekrényke ajtajára felírta: " Dominus et in
isto loco" /E helyen van az Úr/
Meglátta a felírást egy tolvaj, s
jó szimattal, persze a pap távollétében, kinyitotta a szekrénykét, a
pénzt elvitte, s az ajtócskán lévő szöveg alá másikat írt, idézve a
Bibliából: "Surrexit, non est hic" /Feltámadott, nincs itt/
A pap csaknem belehalt bánatába.
Platon nagy éve
Két
diák iddogált a fogadóban, és a fogadóssal többek között beszélgettek
Platon nagy évéről is, miszerint harmincezer év után minden
megismétlődik, tehát ennyi idő múlva ők újra a fogadóban fognak ülni és
iddogálni. Mikor elkövetkezett a fizetség ideje, egyik diák azzal állt
elő, hogy harmincezer esztendő múlva újra itt lesz a fogadóban és majd
akkor kifizeti a számlát.
Nem úgy van az - mondta
fogadós, - ti már jártatok nálam ezelőtt harmincezer évvel, és nem
fizettetek: most egyenlítsétek ki az akkori számlát s a mostanit majd
harmincezer év múlva.
Félbeszakított szónoklat
A marseille-i követek vezetője hosszú szónoki beszédet akart tartani IV. Henrik előtt, s így kezdett hozzá:
- Amikor Hannibál elindult Karthagóból..
Ezeknél a szavaknál a király közbevágott:
-Amikor Hannibál elindult Karthagóból, megebédelt, s magam is úgy fogok tenni.
Hódító Vilmos
Mikor
Shakespeare a III. Richárd egyik előadását nézte, hallotta, amint egy
igen szép színésznő találkát adott színésztársának, mondván, hogy 10
órakor kopogjon nála, s a kérdésre, hogy kicsoda, felelje: III. Richárd.
Shakespeare
félórával előbb megjelent, a jelszóra beengedték, és kegyes
fogadtatásban volt része.Mikor aztán megérkezett a tíz órára hívott
látogató, az ajtóhoz Shakespeare mint, és kiszólt:
- III. Richárd elkésett, mert Hódító Vilmos már bevette a várat.
/Szabó György: Középkori anekdoták/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése