"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2016. november 2., szerda

Sírkertek, amelyeket a szépségük, vagy különlegességük miatt érdemes felkeresni

Halottak napján az emberek azért mennek a temetőkbe, hogy elhunyt szeretteikre emlékezzenek. Vannak azonban olyan sírkertek is, amelyeket a szépségük vagy különlegességük miatt is érdemes felkeresni.

Európa egyik legrégebbi sírkertje, a kolozsvári Házsongárdi temető, amelyet az 1585-ös pestisjárvány idején létesítette a kolozsvári közgyűlés. A név egyes feltételezések szerint a német Haselgartenből ered, ami Mogyorókertet jelent, de mára a Házsongárd név a magyar nyelv egyik legszebb szava lett.

A sírkert legrégebbi sírkövét még 1585-ben állították, a több mint négyszáz évet vészelt át tehát többé-kevésbé épségben.

A temető valóságos panteon, mivel több erdélyi történelmi család (bethleni Bethlen, iktári Bethlen, Rhédey, Mikó, Béldi, Jósika, Berde, Sombory, Paget, Donogány) kriptájának, s egykori tudósok, írók, művészek, színészek, egyetemi tanárok, püspökök, papok, politikusok (Apáczai Csere János, Szenczi Molnár Albert, Misztótfalusi Kis Miklós, Kendeffy Ádám, Jósika Miklós, Mikó Imre, Bánffy Miklós, Brassai Sámuel, Berde Mózsa, Bölöni Farkas, Dsida Jenő, Reményik Sándor, Szilágy Domokos, Kós Károly) sírhelyének befogadója.



Szatmárcseke, csónakos fejfás temető

Forrás: MTISzintén európai különlegességnek számít a szatmárcsekei csónakos fejfás református temető is, ahol több mint 600 tölgyfából faragott fejfa áll. Eredetükről megoszlanak a vélemények, de megdönthetetlen magyarázat nincs a csónakos fejfák eredetére. Vannak, akik úgy vélik, hogy az ősi ugor csónakos temetkezési szokás utolsó emléke, mások szerint azért temetkeztek így, mert a falut körülvevő vizek áradásakor a halottakat csak csónakban vihették a temetőbe.A temető legmagasabb helyére építették Kölcsey Ferenc síremlékét. A bejárattól is jól láthatóan, kiemelkedő dombon áll a fehér márványoszlopokból készült klasszicista síremlék. A költő 23 évig lakott a községben, itt írta többek közt a Himnuszt és- itt hunyt el 1838-ban.


Megkövesedett szívek - balatonudvari temető

Forrás: Wikipedia
A temetőt az 1770-80-as években nyitották meg a református és római katolikus hívek számára, ehhez hasonlót csak elvétve lehet látni máshol az országban. Persze sokan próbáltak magyarázatot találni arra, hogy miért kezdtek el egy Balaton-parti városban szív alakú sírköveket faragni, de pontos válasz helyett csak legendákról lehet tudni. Eötvös azt írja: "valami furcsa ember, találékony elme, olyan falusi ezermester" ötlete volt, hogy ilyen sírok legyenek a temetőben, aminek annak idején nem is örült mindenki. De a történet szerint a furcsa ember úgy látta: a kőből készült szív alakú sírkövek illenek a holtakhoz és az élőkhöz egyaránt.

Kihagyhatatlan látványvilággal kedveskedik Szaplonca (Săpanţa) község Vidám Temetője, Máramarosszigettől nem messze. 



Történt, hogy egy Stan Ian Patras nevű mester nekiállt azokban az időkben rikító színű festményekkel és egyáltalán nem mindennapi versekkel díszített fejfákat alkotni. A festményeken vagy a mindennapi falusi élet eseményeit ábrázolta, vagy éppen az illető halálának okát, esetleg utolsó pillanatait örökítette meg. Így került a település legkomolyabb alkoholistájának fejfájára pálinkásüveg, mint központi motívum, de láthatjuk két autó frontális ütközését, vagy éppen gyalogosgázolást. Egyszerűen, plasztikusan, minden cécó nélkül, meghökkentő módon hirdetve az utókornak: „Így éltünk és így haltunk meg!"

A szövegek a fejfákon még zavarbaejtőbbek. A mester bőven elengedte fantáziáját, s a halál körülményeit szedte rímbe. Akad köztük szívszorítóan együgyű (egy kisgyermek halála), de a zöme tényleg olyan, hogy az ember fel-felnevet, ami - valljuk meg - egy temető közepén mégiscsak szokatlan hang. Bár a helyiek szerint a folyamatos kuncogás megszokott a turisták részéről. Hiszen ez volt a cél: kinevetni a halált.

Te is meghalsz életem, de ne kapkodd el!

Nyugszom én idelenn
Tarasan Ioana a nevem
Méhesemtől búcsúzok
Hol vannak a szép napok?
Én emberem, jó uram
A helyed mellettem van
És ha meg találnál halni
Ide jössz majd mellém hálni,
De azért nem kell sietni
Van még időd porrá lenni
.



 Patras mester 1977-ben került be a saját remekei közé. Az ő fejfáját már egy tanítványa készítette el, aki azóta is folytatja a nemes hagyományt. Aki arrafelé jár, feltétlenül keresse fel a Vidám Temetőt! Némi időt áldozzon rá, bóklásszon egy nagyot a sírok között, nyugodtan mosolyogjon és elmélkedjen az elmúlásról.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése