-A híres Erzsébetek között találjuk Árpád- házi Szent Erzsébetet akinek nevéhez fűződik az úgynevezett „ rózsacsoda „. Erzsébet , merániai Gertrúd és második András gyermekeként látta meg a napvilágot, kinek születését Klingsor mester megjövendölte Eisenach városában, 1207-ben. Már kicsi gyermekként feleségül kérik Lajos thüringiai őrgróf számára, akivel a házasság Erzsébet tizennégy éves korában meg is köttetik. Férjét korán, mindössze hat éves együttélés után elveszíti és ezután lesz a ferences rend tagja. Egész életét a szegények és betegek oltalmazásának és támogatásának szentelte, miközben ő maga lemondott minden olyan dologról , mely nemesi származása miatt megillette volna. Nem hordott drága ruhákat, ékszereket,egyszerűen étkezett és vagyonából is a nincsteleneket támogatta. Több ispotályt építtetett és a betegek ellátásában is sokat segédkezett. Bár élete igen rövid, de annál tartalmasabb volt. 1231-ben november 16.-án halt meg,mindössze huszonnégy évesen.
Halála után is csodatételek sora kapcsolódik a nevéhez mely alapján a halálát követő negyedik évben szentté avatták. Íme az egyik leghíresebb csoda, a rózsacsoda története:
„ Történt, hogy egy napon kenyeret, húst, tojást és más eledeleket vitt köpenye alatt és meredek és kanyargós ösvényeken haladt a várból a város irányában, nehogy az udvari népek meglássák. Férje-ura pedig éppen akkor tért meg a vadászatról és ama meredek és magányos ösvényen szemben jött vele. Megpillantván pedig hitvesét, ki igen görnyedett a nagy teher alatt, szólott hozzá ekképpen:
Kedves testvérem, mely súlyos terhet hordozol köpenyedben?
És megfogta annak végét, hogy szétvonja, de Erzsébet igen szorította melléhez és mosolyogván, szelíden felelte:
Rózsák vannak csupán ölemben, édes uram, semmi egyéb.
Akkor Lajos szétvonta a köpenyt és íme: valóban teli volt az piros és fehér rózsával, de mind olyan gyönyörűséges szép virág volt az, minőt a fejedelem még világéletében nem látott. Igen csodálkozott akkor, mivelhogy télvíz ideje volt, holott rózsák sehol nem nyíltak. „ (idézet a Szentek legendái című könyvből)
Ünnepét 1670-ben vették föl a római naptárba temetésének napjára, november 19-re. Több helyütt az országban Erzsébet napja alkalmával jótékonysági bálokat rendeznek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése