Rózsacsoda - Árpád-házi Szent Erzsébet

-A híres Erzsébetek között találjuk Árpád- házi Szent Erzsébetet akinek nevéhez fűződik az úgynevezett „ rózsacsoda „. Erzsébet , merániai Gertrúd és második András gyermekeként látta meg a napvilágot, kinek születését Klingsor mester megjövendölte Eisenach városában, 1207-ben. Már kicsi gyermekként feleségül kérik Lajos thüringiai őrgróf számára, akivel a házasság Erzsébet tizennégy éves korában meg is köttetik. Férjét korán, mindössze hat éves együttélés után elveszíti és ezután lesz a ferences rend tagja. Egész életét a szegények és betegek oltalmazásának és támogatásának szentelte, miközben ő maga lemondott minden olyan dologról , mely nemesi származása miatt megillette volna. Nem hordott drága ruhákat, ékszereket,egyszerűen étkezett és vagyonából is a nincsteleneket támogatta. Több ispotályt építtetett és a betegek ellátásában is sokat segédkezett. Bár élete igen rövid, de annál tartalmasabb volt. 1231-ben november 16.-án halt meg,mindössze huszonnégy évesen.

Halála után is csodatételek sora kapcsolódik a nevéhez mely alapján a halálát követő negyedik évben szentté avatták. Íme az egyik leghíresebb csoda, a rózsacsoda története:

„ Történt, hogy egy napon kenyeret, húst, tojást és más eledeleket vitt köpenye alatt és meredek és kanyargós ösvényeken haladt a várból a város irányában, nehogy az udvari népek meglássák. Férje-ura pedig éppen akkor tért meg a vadászatról és ama meredek és magányos ösvényen szemben jött vele. Megpillantván pedig hitvesét, ki igen görnyedett a nagy teher alatt, szólott hozzá ekképpen:
Kedves testvérem, mely súlyos terhet hordozol köpenyedben?
És megfogta annak végét, hogy szétvonja, de Erzsébet igen szorította melléhez és mosolyogván, szelíden felelte:
Rózsák vannak csupán ölemben, édes uram, semmi egyéb.
Akkor Lajos szétvonta a köpenyt és íme: valóban teli volt az piros és fehér rózsával, de mind olyan gyönyörűséges szép virág volt az, minőt a fejedelem még világéletében nem látott. Igen csodálkozott akkor, mivelhogy télvíz ideje volt, holott rózsák sehol nem nyíltak. „ (idézet a Szentek legendái című könyvből)

Ünnepét 1670-ben vették föl a római naptárba temetésének napjára, november 19-re. Több helyütt az országban Erzsébet napja alkalmával jótékonysági bálokat rendeznek.

Árpád-házi Szent Erzsébet

A ferences harmadrend, a ciszterciek, az Erzsébet-apácák, a pékek, a koldusok, az özvegyek, az árvák, az ártatlanul üldözöttek, a csipkeverők és a fátyolkészítők védőszentje.

 Az 1207-1231 között élt hercegnő II. András magyar király és Gertrúd lánya volt. A csodálatos szépségű hercegnő férjének, Lajos thüringiai hercegnek három gyermeket szült, s már akkor is támogatta a szegényeket. Miután férje a keresztes háborúkban meghalt, távoznia kellett az udvarból. Ettől kezdve célja egy kolostori szabályok szerint élő, de fogadalmat nem tett apácákból álló jótékonyságot és betegápolást gyakorló szervezet létrehozása volt. A legenda szerint egyszer, amikor a szegényeknek vitt élelmet és ezért felelősségre vonták, azt válaszolta, hogy rózsát visz. S valóban, amikor belenéztek a kosarába az rózsával volt tele. 

1231. november 16-áról 17-ére virradó éjszaka halt meg Marburgban. Huszonnégy éves volt. Számtalan tanúságtétel szól csodás tetteiről.

Három és fél esztendővel később, 1235. május 26-án, pünkösdkor iktatta a szentek sorába IX. Gergely pápa; s a rákövetkező év májusának első napján emeltettek oltárra ereklyéi. Sírhelye fölött, tiszteletére szentelték a marburgi székesegyházat. Egykori kérője, II. Frigyes német-római császár e szavakkal tett aranykoronát Erzsébet koporsójára: nem koronázhattam meg császárnénak, most megkoronázom Isten országa halhatatlan királynéjának. Ünnepét a római naptár november 17-ére tette. Mi, magyarok november 19-én emlékezünk Árpád-házi Szent Erzsébetre.

Kultusza a XIII. századtól kezdve szinte egész Európában elterjedt. Alakjához számos legenda fűződik: az őt ismerők tanúvallomása alapján összeállított A négy szolgáló vallomása (Libellus de dictis quattor ancillarum) címet viselő életrajztól egészen a középkor legelterjedtebb legendagyűjteménye, az Arany legenda (Legenda Aurea) Erzsébet-életrajzáig.


 
Az egyik legismertebb Szent Erzsébet tiszteletére szentelt székesegyház a kassai Szent Erzsébet-dóm.