iktári Bethlen Gábor (Marosillye, 1580. november 15. – Gyulafehérvár,
1629. november 15.) erdélyi fejedelem (1613–1629), I. Gábor néven
megválasztott magyar király (1620–1621), a magyar történelem egyik
legjelentősebb személyisége.
A köznemesi sorból felemelkedő Bethlen Gábort 1613-ban az erdélyi rendek
török „javaslatra” fejedelemmé választották. Bethlen uralkodásának
időszakát a történetírás Erdély aranykorának nevezi. Nem véletlenül,
hiszen ebben az érában modern gazdasági módszereket vezettek be,
megvalósították a vallási toleranciát, az udvarban művelődési központot
hoztak létre és nem utolsósorban megteremtették Erdély viszonylagos
függetlenségét a törökkel szemben
A Bethlen sikerei nyomán megkötött békék orvosolták a rendi és vallási
sérelmeket, biztosították a vallás szabad gyakorlását a királyi
Magyarország lakosai számára is. Bethlen Gábor hitéhez és egyházához
ragaszkodó buzgó református volt. A más felekezethez tartozókat becsülte
és segítette. Támogatta a katolikus Káldi György bibliafordítását is.
 |
| Káldi György bibliafordítása |
1629-ben rendeletben biztosítja a prédikátorok és azok
leszármazottjai számára közös nemesi levéllel a nemesi rangot. Bethlen
iskolapolitikája is rendkívül célratörő volt. Szélesítette és
modernizálta az alsó fokú oktatást, de nagyon fontosnak tartotta egy
európai színvonalú felsőoktatási intézmény létrehozását is. Így
született meg a fejedelmi székvárosban, Gyulafehérváron a gimnázium,
amelyet később a fejedelem akadémiai rangra emelt.
Bethlen támogatásával sok magyar diák tanult külföldi
egyetemeken is. Bethlen nagy gondot fordított a könyvtárfejlesztésre.
Maga a fejedelem is sokat és rendszeresen olvasott. A
könyvtárfejlesztést szolgálta a gyulafehérvári nyomda alapítása, illetve
a már működő debreceni, brassói nyomdák támogatása. Ezekben a
nyomdákban a hitvitázó iratok, prédikációgyűjtemények, bibliai könyvek
magyarázatai mellett az államigazgatást segítõ kiadványok is
megjelentek magyar , német, latin, szlovák, román
nyelven./
2015-ben a Magyar Országgyűlés november 15-ét, Bethlen Gábor erdélyi
fejedelem születésnapját jelölte ki a szórvány napjának. Ezen a napon a
szórványban élő magyarság kiemelt figyelmet kap.
