"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: magyar rajzfilmek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: magyar rajzfilmek. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. október 20., csütörtök

Magyar rajzfilmek - Dargay Attila



 Dargay Attila rajzfilmgyártásunk talán legnépszerűbb alakja, a háború utáni magyar animációs filmgyártás egyik megteremtője és megújítója. 1927-ben született, a Képzőművészeti Egyetemre járt, majd tehetségét számtalan vonalon megcsillogtatta. Dolgozott díszletfestőként, rajzfilmrendezőként és képregény rajzolóként. Az 50-es évek végétől a rendezés került a szakmai előterébe. Rövid rajzfilmek, sorozatok, egész estés rajzfilmek, képregények születtek munkája nyomán. Stílusa egyedi, figurái jellegzetesek, felismerhetőek. Dargay-nak saját bevallása szerint a Vuk a kedvence, a hagyományos rajzfilmgyártás híve. 2009. október 20-án halt meg.



 A Pom Pom meséi egy rajzfilmsorozat, amiben az alakváltoztató címszereplő különböző történeteket mesél Picurnak, az iskolás lánynak. Ezen történetek központi alakja Gombóc Artúr, a csokiimádó, akinek édességszeretete szállóigévé vált, és közel 30 éve számtalan kontextusban visszaköszön. Gombóc Artúr azonban egyáltalán nem boldog. Túlsúlya miatt állandóan fogyózik, de hiába mond le minden finomságról, a csokoládéról képtelen. Mindez pedig következményekkel jár: a nagy kék madár alatt letörik a faág, leomlik a kémény, leszakad a villanydrót.


2012. december 9., vasárnap

Magyar rajzfilmek

A rajzfilm az, ami nincs korosztályhoz kötve, mert egy gyerekeknek készült filmet, ha az igazán jó, és tele van humorral, szellemmel, boldogan néznek a felnőttek is. De ez mostanában mintha hiánycikk lenne. Pedig volt idő - nem is olyan régen - mikor generációk nőttek fel olyan kedves meséken, mint a kis Vuk története, vagy együttérző izgalommal nézték, hogy Ludas Matyi igazságot osszon Döbrögi uramnak. Voltak tehát szép, tanulságos, kedves, szellemes magyar rajzfilmek.

Negyven éve, 1972 decemberében indult hódító útjára a Frakk, a macskák réme című rajzfilmsorozat.

A történetet ma már mindenki ismeri: egy nyugdíjas házaspár, Irma néni és Károly bácsi két lusta és szemtelen macskával, Lukréciával és Szerénkével él egy házban, mígnem Károly bácsi megelégeli, hogy az egyik cica folyamatosan a kedvenc karosszékére pályázik. Ekkor kerül a képbe Frakk, a magyar vizsla, aki - a sorozat címének megfelelően - valóban a macskák rémévé válik, folyamatosan azon dolgozik, hogy megnevelje a túlságosan is elszemtelenedett jószágokat.
A történet és a figurák Bálint Ágnes fejéből pattantak ki, aki nemcsak rengeteg mesekönyvet szerzett, de számos klasszikus rajzfilmsorozaton is dolgozott: forgatókönyvíróként ő jegyezte például a Mi újság a Futrinka utcában?-t, valamint a Kukori és Kotkodá-t, dramaturgként pedig olyan szériákban működött közre, mint a Mirr-Murr, a kandúr, a Mekk mester, a Kockásfülű nyúl, a Vízipók-csodapók vagy a Pom-Pom meséi.

Ezeken a bűbájos rajzfilmeken generációk nőttek fel, mégsem lehet megunni őket, és a mostani gyerkőcöknek is gyorsan kedvenceikké váltak-válnak