A nők ..

Onnan kezdve, hogy Éva a kígyó csábításának engedve megkínálta Ádámot a Jó és Rossz tudásának fájáról szakajtott tiltott gyümölccsel,  a férfitársadalom meglehetősen ambivalens érzésekkel viseltetik a nők irányában. A közel kilenc évszázada Jeruzsálemben megalakult templomos rend szabályzatában szerepel például a következő érdekes kitétel: "A nők társasága veszedelmes  dolog...."

  Ezek a templomosok  tudtak valamit!

Apage Satanas!

Nők, férfiak, vétkecskék

A „vétkecskéket” is, a vétkeket is együtt követik el az asszonyok és a férfiak. Nem is beszélve a szerelemről, Isten ajándékáról, mely mióta a világ világ, munkál az emberek életében. Nő és férfi egyaránt kelletik hozzá.


A gyönyörű, a boldogító varázslat egyeseket egy életen át elkísér, mások egy életen át keresik, többnyire hiába.

A szerelemben csak a szerepek különböznek a férfi és a nő között. Nemünktől függetlenül, a szerelem áldását elnyerve, egyaránt lehetünk határtalanul boldogok és végtelenül boldogtalanok, erősekké és kiszolgáltatottá válhatunk általa.

Nincs hatalmunk felette!

A Védák azt hirdetik: „Ahol a nőket mély tisztelettel övezik, ott táncra perdülnek az istenek”. Ahol a nők nem érdemlik ki ezt a tiszteletet ott a boldogulás is elmarad.

 A bölcsek egyetemes igazsága: „Jólétet az ember viselkedésével teremt"

Nők és férfiak

Milyen szép is az, ha az embernek két felesége van, áradozott egy férj a barátjának, miközben békésen üldögéltek vízipipájuk mellett a kávéházban.

..Himesnél himesebb szavakkal dicsérte annak gyönyörűségét, milyen jó az, mikor két virág annyira másképpen illatozik.A másik csak csodálkozott, azt gondolta hogy a barát sorsa olyan, mintha a Paradicsomban lenne.   Nemsokára ő is vett magának másik feleséget.Ám amikor a nászéjszakáján meg akarta osztani vele az ágyat, az új hitves mérgesen utasitotta vissza: bújj csak szépen az első feleséged mellé. Nem leszek harmadik kerék a kocsihoz. Vagy én kellek neked, vagy a másik.... A férj vigaszt keresve ment volna a az első feleséghez, de az pörölni kezdett vele, ha másik feleséget vettél magadnak mert én már nem vagyok elég jó, menjél őhozzá. A férjnek nem volt más választása, távozott a saját házából és a közeli mecsetbe ment, hogy ott találjon pihenőhelyet magának.

 Egyszercsak nyilt az ajtó és jött a barátja aki olyan lelkendezve mesélt arról, milyen öröm is két feleséggel élni.

 "Hát te meg minek jösz ilyenkor  ide?"kérdezte csodálkozva. ....A feleségeim nem engednek maguk mellé, hosszú hetek óta van ez igy. De akkor miért  mondtad nekem azt, hogy nincs szebb dolog, mint két feleséggel élni együtt? Amire a barátja röstelkedve válaszolt, olyan egyedül éreztem magam ebben a mecsetben

  és szerettem volna ha itt van velem egy barátom is...

Ezen a napon történt - február 14.

Február 14-én született Margaret Knight amerikai feltaláló.

Női feltalálók

- A körfűrész egyik feltalálójának Tabitha Babbittot tartják, aki a 19. század elején élt Massachusettsben, a shaker nevű vallási szekta tagjaként. Az ötlet akkor pattant ki a fejéből, amikor favágókat látott dolgozni, és el is készítette a prototípust, ám nem szabadalmaztatta.

- Ruth Wakefield étteremtulajdonos 1930-ban csokis kekszet készített, de elfogyott a tortabevonója, amit bele kellett volna olvasztani, így táblás csokit reszelt bele, ám az nem olvadt meg teljesen.

- A fehér hibajavító Bette Nesmith Grahamnek, a Texas Bank gépírónőjének köszönhető, az ötvenes évekből. Rengeteg pluszmunkát jelentettek az egy-egy hiba miatt újragépelt oldalak, a megoldást a falfestők hozták el a hölgynek, akik egyszerűen csak újrafestették az elrontott felületet.

- Margaret Knight amerikai feltaláló 1871-ben kapta meg a szabadalmat a négyzet alakú aljjal rendelkező papírzacskót gyártó gépéért.22 szabadalmát tartják számon, mégpedig a legváltozatosabb területeken: találhatók közöttük textil- és cipőipari gépek, háztartási eszközök, sőt, még egy tolattyús szeleppel rendelkező gépkocsimotor is. 


- Josephine Cochrane 1886-ban szabadalmaztatta mosogatógépét, hogy végre ne törjék össze a kínai porcelánt a cselédek. Közel egy időben egy magyar hölgy, dr. Simon Józsefné Csicsmanczay Emília is benyújtotta a szabadalmat.

- Mary Anderson 1903-ban kapott szabadalmat az ablaktörlőért. Az ihletet egy zivataros New York-i villamosozás adta, amikor a járműnek ötpercenként meg kellett állnia, hogy a sofőr letörölje az ablakot.

- A golyóálló mellények anyagául is szolgáló kevlárt Stephanie Kwolek fejlesztette ki, a DuPont cég alkalmazásában.
/forrás - Retro Rulez/

Híres nők a magyar történelemben

Élt-e Dobó Katica?

1552-ben II. Szulejmán szultán /1520-1566/ nagy hadjáratot indított Magyarország ellen.
A támadást Achmed másodvezér irányította, serege mintegy 80-100 ezer főre tehető.

A 100 ezer főnyi török sereg Szolnok alól Eger vára ellen fordult, amely Észak-Magyarország hadászati kulcsa volt. A had előőrsei 1552.szeptember 9-én érkezett Egerhez,s két nap múlva teljesen körülzárták a várat. A várvédők létszáma mesteremberekkel, parasztokkal, asszonyokkal együtt sem érte el a 2000 főt.
1548 óta Dobó István volt a vár kapitánya, aki mellett Mecskey István viselte a másodkapitányi tisztet. Hat vármegye nagy részének megtartása s messze föld biztonsága függött Egertől, mely fontosságához képest még mindig nem volt kellően megerősítve. Belső és külső várból, a palánkkal védett városból s néhány előre tolt védműből, toronyból állt. Egy részük csak kevéssel az ostrom előtt érkezett, mert Dobó segítségre szólította a közeli városokat, vármegyéket, urakat, s épen ezek szolgáltatták az őrség túlnyomó részét. A védők szülőföldjükért, tűzhelyükért, családjukért harcoltak.

A török fegyveresek létszáma több mint hetvenezer volt, harmincezerrel ment a hadi nép, málhásokkal, rabszolgákkal. Olyan túlerő volt ez, amellyel megbirkózni egyenlő volt a lehetetlenséggel. És Dobó István kétezer főnyi emberrel, katonákkal, asszonyokkal, vára népével, harmincnyolc napi kemény ostromot állván, emberfeletti küzdelemben megvédte Eger várát.

Ekkor vívták ki a várbeli asszonyok a hős egri nevet. A küzdők segítségére rohantak, sziklákat dobtak, forró vizet és olajat öntöttek az ellenségre, mely végül itt is visszaveretett.

"A vastag derekú Kocsis Gáspárné úgy loccsantja forró vízzel szembe az egyik nagy szakállú agát, hogy amint az aga a szakállához kap, ott marad a díszes szakáll a markában.
Egy másik asszony a másik tűzrakásnál lángoló hasábfát ragad fel, s azzal üti arcba a törököt, úgy, hogy a fa szikrái csillagokként csapnak széjjel. A többi asszony már fegyverrel száll szembe a pogányokkal.
Üssétek! Üssétek! - bömböl a felnémeti kovács.

Az asszonyok már akkor mind felragadták a heverő fegyvereket, s ádáz-dühösen, vércsevisongással viaskodnak a törökkel. A kendőjük leesett. A hajuk kibomlott. Szoknyájuk ide-oda csavarodik a küzdelemben. De ők nem gondolnak immár asszonyi voltukra: rikoltozva esnek a töröknek. Kardjuk nem fog fel semmi csapást. Ami rájuk hull, az az övék. De amit ők adnak, az meg a töröké.”
Gárdonyi Géza: Egri csillagok

Eger meg volt mentve. Megmentette védőinek hősiessége és az isteni gondviselés, mert az óriási veszteség tétlenségre, s a korán beálló hideg elvonulásra kényszerítette az ellenséget.

Európa ujjongott. Az egri hősköltemény csodáját zengték mindenfelé. A várbeliek közül háromszázan estek el, sírjuk fölé halomba rakták a várban összeszedett tizenkétezer török ágyúgolyót. Kétszáz volt a sebesültek száma, köztük Dobó is, akinek lábszárát török dárda járta át. A diadalt, a hős egri nők diadalát, több száz éve a legkülönbözőbb formákban örökítjük meg az utókor számára.


Tóth Kálmán "Dobó Katicza" című népszínműve révén 1862-ben került be a köztudatba a várkapitány nem létezett lányának a neve, aki a magyar nők bátorságának a példaképévé vált.
/Madarász Katalin írásából/

/Székely Bertalan/


Az egri nők helytállása példaértékű marad minden magyar számára.

Híres nők a magyar történelemben

Bányai Júlia
(1824-1883)

1824-ben Vízaknán született. Tanulmányai befejezése után feleségül ment Sárossy Gyula ügyvédhez. Férje 1848-ban váratlanul bekövetkezett halála után először műlovarnőként keres megélhetést a bécsi cirkuszban. A szabadságharc kitörése után férje nevén (férfi ruhában) jelentkezett a honvédseregbe, ahol kezdetben mint közlegény vett részt. Az erdélyi harcokban csakhamar jelét adta csodálatos bátorságának, merészségét, férfias elszántságát becsülték bajtársai. Bem tábornok is elismeréssel adózott katonai bátorságának. Hamarosan a 27. honvédzászlóalj főhadnagyaként, majd századosaként vett részt a harcokban. Harcolt Gyulafehérvárnál, Zsibón, Dévánál. Mint tiszt Kolozsvárnál fedezte a magyar sereg visszavonulását.
Élete legboldogabb korszakának mondta, amikor Bem tábornok katonai kitüntetést tűzött a mellére, mert fontos híreket hozott az ellenség hadállásairól.

A szabadságharc leverése után Törökországba emigrált, ahol Bem tábornok kapitánnyá léptette elő. 1850. februárjában férjhez ment Matta Ede (Eduárd) honvéd századoshoz. 1851-52-ben visszatért Erdélybe, s részt vett a Mack József honvéd őrnagy vezette összeesküvésben. Ennek leleplezése után Törökországba menekült, majd férjével Kairóban telepedett le. Itt nyitották meg a "Fáraóhoz" címzett fogadójukat, amelyet szívesen kerestek fel azok a magyarok, akik üzeneteket, híreket hoztak Magyarországról.

Kairóban halt meg 1883-ban, 59 éves korában.

Képek

Nők...