"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2011. április 8., péntek

József Attila: Rejtelmek...

Ápilis 11... a költészet napja....

Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapja egyben a költészet ünnepe, a költészet napja is
Életrajz
Apja Josifu Aron (1871-1937) szappanfőző munkás, anyja Pőcze Borbála (1875-1919) mosónő. József Attila hatodik gyermekként született, ekkor azonban
már csak két nénje, Jolán és Eta élt. Apja 1908-ban elhagyta családját. A kisfiút a Gyermekvédő Liga 1910-ben parasztcsaládhoz adta nevelésre Öcsödre; 1912-ben tért vissza Budapestre. A Ferencvárosban szegény proletársorban éltek. Édesanyja rákban halt meg, ezután fia egész életét végigkíséri a fájdalom. Jolán férje, Makai Ödön lett az alig 14 éves fiú gyámja. 1920-ban Makóra került gimnáziumba, nyaranta munkát vállalt. 1922-ben öngyilkosságot kísérelt meg. Megismerkedik Juhász Gyulával, az ő segítségével és előszavával jelent meg első verskötete (Szépség koldusa). 1923-ban a Nyugat is közölte verseit. 1924-ben a szegedi egyetem magyar-francia szakára iratkozott be, innen azonban Tiszta szívvel c. verséért eltanácsolták. A költő ősszel a bécsi egyetemen hallgatott előadásokat; megismerkedett Németh Andorral, Kassák Lajossal, Hatvany Lajossal, Lukács Györggyel. 1926-27-ben Párizsban a Sorbonne előadásait hallgatta.. 1927-ben hazatért Budapestre. 1928-ban kötött barátságot Illyés Gyulával. Rövid ideig a pesti egyetemre is járt. Kosztolányi Dezső segítő barátságát is élvezhette. 1928-tól szerelem fűzte a jómódú polgárcsaládból való Vágó Mártához, ám a lány hosszú angliai tanulmányútja eltávolította őket egymástól.  Élettársával, Szántó Judittal nagy szegénységben éltek Judit kétkezi munkával keresett jövedelméből. 1932-ben Illyés Gyulával és Szimonidész Lajossal röpiratot írt a halálbüntetés ellen, szerkesztette a féllegális Valóság c. folyóiratot. Hatvany Lajos, később Hatvany Bertalan támogatta. 1935-ben pszichoanalitikus kezelője, Gyömrői Edit iránt támadt benne tragikus szerelem. 1936-ban végleg különvált Szántó Judittól, felújult kapcsolata Vágó Mártával.
A Szép Szó egyik szerkesztője lett. A Baumgarten-alapítványból segélyt, majd jutalmat kapott (1935, 1936). Nagyon fáj (1936) c. kötete sem hozta meg a várt elismerést. 1937 tavaszán szerelmes lett Kozmutza Flórába. Még az év nyarán a Siesta szanatóriumba került; nov. 4-én nénjei vették magukhoz szárszói panziójukba. Dec. 3-án a szárszói állomáson tehervonat kerekei alá vetette magát. 1938-ban posztumusz Baumgarten-díjat kapott. Méltó elismerése is ekkor kezdődött. 1948-ban életművét Kossuth-díjjal tüntették ki.


Mama (Hungarian)

Már egy hete csak a mamára
gondolok mindíg, meg-megállva.
Nyikorgó kosárral ölében,
ment a padlásra, ment serényen.
Én még őszinte ember voltam,
ordítottam, toporzékoltam.
Hagyja a dagadt ruhát másra.
Engem vigyen föl a padlásra.
Csak ment és teregetett némán,
nem szidott, nem is nézett énrám
s a ruhák fényesen, suhogva,
keringtek, szálltak a magosba.
Nem nyafognék, de most már késő,
most látom, milyen óriás ő –
szürke haja lebben az égen,
kékítőt old az ég vizében. 


Mother (English)

For a week now, again and again,
Thoughts of my mother have racked my brain.
Gripping a basket of washing fast,
On, and up to the attic she passed.
And I was frank and released my feeling
In stamps and yells to bring down the ceiling.
Let someone else have the bulging jackets,
Let her take me with her up to the attic.
She just, giving me no look or thrashing,
Went on, and in silence spread out the washing,
And the kneaded clothes, rustling brightly,
Were twisting and billowing up lightly.
I should not have cried but it's too late for this.
Now I can see what a giant she is.
Across the sky her grey hair flickers through;
In the sky's waters she is dissolving


.

2011. április 7., csütörtök

a cinege 2011. év madara

.


A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a széncinegét választotta a 2011-es év madarának. Hazánk egyik legelterjedtebb énekesmadara mindenhol költ, aholmesterséges vagy természetes fészekodúkat talál.  A széncinege a verébalakúak rendjébe tartozik, a legnagyobb a cinegefélék között. Igen színpompás madár, hasán sárga, hátán zöld tollazatú, csőre és feje – a két fehér arcfoltot leszámítva – fekete. Télen elsősorban magokkal, tavasztól őszig pedig rovarokkal táplálkozik, sőt a fiókáit is rovarokkal eteti, ezért a fontos szerepet tölt be a biológiai védekezésben. A Magyarországon költő széncinegék nagy része a telet is itt tölti, kisebb részük a környező országokba is átrepül. Természetvédelmi értéke
10 ezer forint. Elterjedtségét mi sem mutatja jobban, mint hogy 2009-ben több mint 14 ezer egyedet gyűrűztek meg hazánkban – ezzel a legtöbbet jelölt fajok közé tartozik. A széncinege védelméhez bárki hozzájárulhat, s nem csak kertekben, de akár panellakások ablakában, erkélyein is kihelyezhetünk odúkat, etetőt és itatót. Etethetjük őket sótlan napraforgóval és faágra szúrt almával is. Az MME Madárbarát Kert programját iskoláknak, óvodáknak, munkahelyeknek is ajánlják.



Fontos tudni, hogy a fiókák a teljes röpképesség elérése előtt elhagyják az odút, ezért a kertben talált tollas fiókákat nem kell „megmenteni”, a szülők gondoskodnak róluk.


.




http://www.pepikert.hu/userfiles/image/cinkeHD_400.jpg
http://lh6.ggpht.com/_Q1cTgWnjBGU/S6QCUzImDMI/AAAAAAAAAdE/phfFdoCG_gg/szencinege3.jpg 
http://lh6.ggpht.com/_Q1cTgWnjBGU/S6QCXFOlejI/AAAAAAAAAdQ/YAf4e-4T9oE/6.jpg
.





2011. április 5., kedd

Kormorán-Egy Csepp Emberség

Húsvét

Ideje március 22. és április 25-e között változóan alakul. Március 21-e utáni holdtöltét követő vasárnap. Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap, ekkor szokásos a barkaszentelés is.
A húsvéti ünnep tartalma az élt újrakeletkezésével kapcsolatos. A húsvéti tojás, a katolikus vallás jelképtárában – szimbólikájában – a sírjából feltámadó Krisztust is jelképezi. Valamennyi vallás és nép, amely tart húsvéti ünnepet, az élet megújhodásának gondolatát, ill. reményét ünnepli ezzel, más-más jelképekkel – szimbólumokkal.

A húsvét népszokásai is sorra alakultak vele – a húsvéttal – , a tavaszi megújulás ünneplésével kapcsolatosan. Például ételszentelés, hajnalfa-állítás.
Szimbolikus állatok a kiscsirke, nyuszi, bárány!
Hagyományok, népszokások:
  • Húsvéti ajándékozás: komakosarak küldése, valamint a keresztgyerekek megajándékozásának szokása
  • Húsvéti locsolkodás: lányok vízzel vagy kölnivel való meglocsolása
  • Húsvéti tojás festés, barka díszítés
husvet-218
  • Húsvéti sonka és tojás főzés, sárga túró készítés
Húsvéti ajtódísz

2011. április 4., hétfő

boldogság, barátság, szerelem.... tavasz........

Egyszer valaki megkérdezte egy száz éves bácsikától: "Hogy lehet, hogy te mindig boldog vagy?" Az öreg ezt válaszolta: "Minden reggel, amikor felébredek választhatok: Boldog legyek ma, vagy boldogtalan? ...és én a boldogságot választom..."

A boldogságot csak az bírja el, aki elosztja. A fény csak abban válik áldássá, aki másnak is ad belőle. Mert amikor bennünket elküldtek, az útrabocsátó Hatalom így szólt:
Rádbízok minden embert külön, kivétel nélkül mindenkit, segíts, adj enni, adj ruhát, mindenkire vigyázz úgy, mint magadra, és ne hagyd a sötétségben elmerülni. Amit szerzel, amit elérsz, amit tudsz, amit átélsz, osszad meg. Az egész világ tied. Szabad vagy a kövektől az éterig. Ismerd meg, hódítsd meg, senki se tiltja, de jaj, neked, ha magadnak tartod.
Elbocsátlak téged is, mint mindenkit: felelős vagy minden emberért, aki veled él, s el kell számolnod minden fillérrel, amit magadra költesz, minden örömmel, amit magadba zártál, és minden boldog pillanattal, amit magadnak tartottál meg. Most eredj és élj, mert a világ a tied!''   /Hamvas B./
 
 
Ne kívánj semmit gyorsan érni el,
És ne a kicsiny haszonra figyelj!
Mert aki gyorsan akar valamit elérni,
Az messzire nem juthat,
És mert aki a kicsiny haszonra figyel,
Az nem visz végbe nagy dolgokat.” /Konfuciusz/

A mosoly pihenteti a fáradtat, felbátorítja a félénket.
Nem lehet sem megvásárolni, se kölcsönadni, se ellopni, mert ez olyan valami, aminek csak akkor van értéke, ha adják.
Ha találkozol valakivel, aki nem tud többé mosolyogni, légy nagylelkű: ajándékozd meg mosolyoddal, mert ez senkinek sem olyan fontos, mint éppen annak, aki nem képes mosolyát másnak adni. / René Remacle:  A mosoly/

Shakespeare
Az vagy nekem
Az vagy nekem, mi testnek a kenyér
s tavaszi zápor fűszere a földnek;
lelkem miattad örök harcban él,
mint a fösvény, kit pénze gondja öl meg;
csupa fény és boldogság büszke elmém,
majd fél: az idő ellop, eltemet;
csak az enyém légy, néha azt szeretném,
majd, hogy a világ lássa kincsemet;
arcod varázsa csordultig betölt,
s egy pillantásodért is sorvadok;
nincs más, nem is akarok más gyönyört,
csak amit tőled kaptam s még kapok.
Koldus-szegény királyi gazdagon,
részeg vagyok és mindig szomjazom.
(fordította: Szabó Lõrinc)


Várnai Zseni: Csodák csodája




Tavasszal mindig arra gondolok,
hogy a fűszálak milyen boldogok:
újjászületnek, és a bogarak,
azok is mindig újra zsonganak,
a madárdal is mindig ugyanaz,
újjáteremti őket a tavasz.


A tél nekik csak álom, semmi más,
minden tavasz csodás megújhodás,
a fajta él, s örökre megmarad,
a föld őrzi az életmagvakat,
s a nap kikelti, minden újra él:
fű, fa, virág, bogár és falevél.


Ha bölcsebb lennék, mint milyen vagyok,
innám a fényt, ameddig rámragyog,
a nap felé fordítnám arcomat,
s feledném minden búmat, harcomat,
élném időmet, amíg élhetem,
hiszen csupán egy perc az életem.


Az, ami volt, már elmúlt, már nem él,
hol volt, hol nem volt, elvitte a szél,
s a holnapom? Azt meg kell érni még,
csillag mécsem ki tudja meddig ég?!
de most, de most e tündöklő sugár
még rámragyog, s ölel az illatár!


Bár volna rá szavam vagy hangjegyem,
hogy éreztessem, ahogy érezem
ez illatot, e fényt, e nagy zenét,
e tavaszi varázslat ihletét,
mely mindig új és mindig ugyanaz:
csodák csodája: létezés… tavasz

  • .
    Tudjuk megbecsülni, s ha kell dicsérni mások kiválóságát. Ami igazán jó, ami igazán nagy - ritka; de látni, felismerni a kiválóságot, nagy lélekre vall. A más iránt érzett megbecsülés egy neme az önbecsülésnek. Aki ismerni szeretné a többieket, legelőször ismernie kell önmagát. Az önismeret az ember fokmérője. Az okos ember tudja, hányadán állnak a dolgok, s hol a helye a világban - ez megvédi szívét a lassan, vagy a soha be nem gyógyuló sebektől, és szellemét az emberhez méltatlan gondolatoktól.    /Tatiosz/




  • 2011. április 2., szombat

    ..a magyar nyelv...

    A kenyér, föld, só, otthon, öröm, szeretet, születés és vég csak anyanyelveden érthető mélyen, csak ezen a nyelven hatnak a gyökerekig, csak így lesz döbbenet a halál, mennyei érzés a szerelem.
    Hogy ki volt nekünk Kodály, Munkácsi, Szent-Györgyi? Megtanulhatod.
    Tudd azt, mi által lettek nagyok: anyanyelvükön művelődtek.
    Tudd: az anyanyelv emel emberré!
    Tudd: ,,Oh, jól vigyázz, mert anyád nyelvét bízták rád a századok. S azt meg kell védened.”„


    Aki messze indul, emlékeit is viszi magával
                                    s rokonná válik a felhővel, földdel,
                                                                           az út menti fával…
                                    Hazája lesz a nagyvilág s a vándorbot
                                                                            ha el is vásik,
                                    szülötte földje ugyanaz, bárhol járjon,
                                                                           sohase másik.
                                    Mint lábunkban a lépés, mint kézben
                                                                              a mozdulat-
                                    Úgy él bennünk, sohase szolgálunk
                                                               nálanál nagyobb urat.
                                    S a nyelv, melyen a legtitkosabb
                                                             gondolatok szárnyra kelnek,
                                    bennünk rejtezik, mint felnőttben az
                                                                  örökifjú gyermek.
                                    Eldobhatjuk a terhet, ellophatják kis
                                                                 batyunkat tőlünk-
                                    utolsó útravalónk marad s lesz:
                                                                    legerősebb őrünk.”
                                 

    Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek,
    Vigyázzatok: a nyelv ma szent kehely,
    Ki borát issza, Élet borát issza,
    Előre néz s csak néha-néha vissza—
    S a kelyhet többé nem engedi el!
    / Reményik Sándor: Az ige /