A latin canis [kánisz] szó ’kutyá’-t jelent, a Canis Maior [kánisz major] pedig annyit tesz, hogy ’Nagy Kutya’. De nem azért írjuk nagy betűvel, mert valami ókori maffiafőnököt tisztelünk vele, hanem azért, mert ez egy csillagkép neve
A canicula [kánikula] a canis kicsinyítő képzős formája, tehát annyit tesz: ’kiskutya, kutyakölyök, kutyus’. Na de mi köze a hőségnek a kutyushoz?
Az, hogy a rómaiak idejében a Nagy Kutya csillagkép legfényesebb csillaga, a Szíriusz nyár közepén, a legnagyobb hőség idején jelent meg először az égbolton. Az egybeesés miatt a rómaiak azt feltételezték, hogy a csillagkép okozza a nagy meleget.
Így lett tehát az igazán forró időszakok neve kánikula.
Magyar nyelvű szövegből már 1575-ből van rá adatunk! Tempora mutantur, et stellae mutantur in illis... A Szíriusz ma már szeptember elején jelenik meg az égbolton, azaz az igazi kánikula, a Canis Maior ideje majd még csak ezután jön! A kutya meleg viszont aligha függ össze a csillagképpel: ezt már abból is sejthetjük, hogy kutya hidegről is beszélünk! A kutya szitokszóként egyébként is használatos (más nyelvekben is járul ilyen hálátlan feladat szegény jószágokra), de ebben az esetben bizonyára eufemisztikus használatról van szó a hasonló funkcióban használatos, hasonló kezdetű és ősi mesterséget jelölő szó helyett.
/Nyelv- és Tudomány/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése