E napon a katolikus egyház az Úr megjelenésére (Epiphania Domini) emlékezik. A nálunk Vízkeresztnek nevezett napot, melynek elnevezése a görög epiphameia "megnyilvánulás" szóból származik, a 4. század vége óta ünnepelik meg. Január 6-án a keleti egyház Jézus megkeresztelésére emlékezik, nyugaton pedig a napkeleti bölcseket ünneplik, akik egy vezérlő csillagot követve érkeztek Betlehembe.
A keresztény hívek vízkereszt napján, bontják le a karácsonyfát, és ekkor veszi kezdetét a farsangi báli szezon. A római katolikus templomokban ezen a napon vizet és tömjént szentelnek. A víz megszentelésének, azaz megkeresztelésének szertartásából ered a magyar vízkereszt elnevezés is. A felszentelt pap által megáldott vízről azt mondják, hogy egész évben nem romlik meg. A templomban megszentelt vízből abban a hitben visznek haza, hogy ha kortyolnak belőle, a ház valamennyi lakóját elkerüli a torokfájás. Ilyen szentelt vízzel áldották meg a házakat, az ólakat, a vetőmagokat és az állatokat. Szentelt vizet hintettek a bölcsőre, a menyasszonyi koszorúra és a halott koporsójára is, sőt a kutakba is locsoltak belőle, hogy a vize tiszta maradjon, ne zavarosodjon meg,
Szentelt vízzel védekeztek a dögvész és a mérges férgek ellen. Ha a házszentelést felesketett pap végzi, ténykedéséért lélekpénz jár.
Székelyföldön a ceremóniát végző papot gyertyával kísérték a kapuig, hogy abban az évben magasra nőjön a kender.Az írek vízkereszt napján a gyermekek szemeit hering farkával dörzsölték be, hogy egészségesek legyenek az év hátralévő részében. A karácsonyi dekorációk vízkereszt előtti leszedését balszerencsésnek tartják, míg az angolok úgy vélik, hogy a vízkereszt után is feldíszítve maradt karácsonyfa hoz szerencsétlenséget a házra.
E nap szokása a Háromkirály járás.
10-14 éves korú fiúk kenderszakáll-t ragasztanak, fejükre díszes koronát illesztenek és házról-házra járnak, ők a Három királyok. A házakba bekopogva, együtt köszönnek és kérnek szállást.
Ha a háznépe beengedi őket, halk csengőszó mellett énekelnek. Jutalmuk a köszöntésért dió, sütemény.
Mint a legtöbb jeles naphoz, vízkereszthez is tartoznak népi megfigyelések. Íme, néhány:
- Azt tartották, ha vízkeresztkor esik, akkor hosszú lesz a tél.
- Egyes helyeken azt mondták, hogy ezen a napon fonni kell, mert akkor hosszú lesz a kolbász.
- Ha ezen a napon hideg van, rossz termésre lehet számítani.
- Ha fagy, soká fog tavaszodni, ha enyhe az idő, akkor hamar jön a tavasz.
- Ha a szél fúj, szerencsés év lesz.
A farsang a vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése, amelyet hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemeznek.
A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül.
A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is.
Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.
Befana, a boszorkány
Befana görög eredetű Epifania szó, - mely újjászületést jelent - nyelvjárásbeli torzulása. Az Epifania-t a toszkánok "Befania"-nak hívják, míg a rómaiak "Pasqua Befania" névvel illetik, addig Calabriaban "Bifania"-nak vagy "Bufania"-nak nevezik, a bolognaiak pedig "Epifagna"-ként tartják számon.
A Befana története szerint a Bölcsek és a pásztorok útban a kis Jézushoz meglátogatják a boszorkányt, aki visszautasítja, hogy ő is velük tartson. Majd éjjel a sötét égen fényességet lát és rádöbben, hogy rosszul döntött. Ezt követően a pásztorok után eredt, s hogy gyorsabban utolérje őket, a seprűjét is magával vitte, azonban nem érte őket utol és a kis Jézust sem találta meg. A történet vége különbözik: az egyik szemlélet szerint minden évben folytatja a keresésüket, és megajándékozza a gyerekeket, akikkel útközben találkozik; míg a másik felfogás szerint minden gyereknek ajándékot ad, annak reményében, hogy talán egyikőjük a kis Jézus.
Antik római szokásból alakult ki a mai ünnep, mely során karácsonyt követő 12. éjszakán érkezik a ronda, de jóindulatú boszorkány. A jó gyerekeknek édességet vagy más ajándékot hoz, a hasztalan és kópé gyerekeknek pedig szenet. Az ünnep átalakult az idő múlásával, hiszen régebben ajándék gyanánt az évszaknak megfelelő gyümölccsel lepte meg az apróságokat, mára ez már átalakult pénzzé, játékká vagy ruhává.
A "Befana kultusz" jelen van a világ más országaiban is: Perzsiában, Normandiában, Oroszországban vagy Észak-Afrikában is.
Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.
VálaszTörlés