Orgona története
Az orgona eredetére vonatkozó adatok elvesznek az ősidő homályában. Szerkezetének ötletét valószínűleg az első kezdetleges pásztorsíp, majd később az összetett Pán-síp adta. Sok évszázad telt el, míg ezekből a primitív hangszerekből a folyamatos tökéletesítés nyomán az orgona elnyerte mai formáját.
Az orgona kezdetleges formájáról és szerkezetéről már a Biblia is tesz említést. Olyan fúvóhangszerekről olvashatunk benne, amelyeknek sípkészülékét a levegő mesterséges befúvása hozta hangzásba. Ilyen hangszert a történelem szerint már a jeruzsálemi Salamon-templomban is használtak.
Büszkék lehetünk, hogy hazánkban található a világ egyetlen, viszonylag épen maradt antik orgonája.
Óbudától északra egy késő-római temető feltárásakor 1881-ben találtak egy római szarkofágot, melynek 9 soros felirata így szól Nagy Lajos fordításában:
"Lezárva egy kőkoporsóban fekszik Sabina, a jámbor, kedves feleség. Művészetekben tanult lévén, ő az egyedüli, ki felülmúlja férjét. Kedves hangja volt, s ujjaival pengette a húrokat. De hirtelen elragadtatva, hallgat. Harminc évet élt, jaj, sajnos öttel kevesebbet, de három hónappal és tizennégy nappal többet. Ő maga örökké fennmarad a lakosság emlékében, mert gyakran és kedvesen orgonázott előtte. Légy boldog, bárki is olvasod e sorokat, őrizzenek meg az istenek, és jámbor hangon énekeld: Aelia Sabina, Isten veled!"A síremléket T. Aelius Justus a 2. segédlégió külön zsoldosa és orgonistája állította feleségének. A sírfelirat szerint tehát Sabina a főváros első ismert zeneművésze.
/Forrás: Orgona kalauz /részlet/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése