Globális felmelegedés és a hajszín

Az emberi haj az emberiség történelmében mindig azonos funkciót töltött be. Bármilyen korban is éltünk, és bármilyen stílus is volt divatban, a haj mindig a szépséget, az „ékességet, a koronát” jelentette a fej és hordozója számára.

 

Attól függően, hogy viselője milyen stílusú frizurát hord, egyfajta üzenetet közvetít a világ felé.   Kulcsszerepet játszik a személyiségünkben, minden időkben a szépség, a báj, a csábítás szimbolikus értéke volt.

A haj színe kéregállomány sejtjeiben levő festékanyagtól, a melanintól függ. A szín a festék mennyisége szerint a szőkétől a hollófeketéig változik.

"Eltűnhet a vörös hajt okozó génváltozat az éghajlat felmelegedése miatt.

Nem csupán a jegesmedvéket és a királypingvineket (és még számtalan más fajt) fenyegeti a globális hőmérséklet emelkedése, a vörös hajú emberek is eltűnhetnek, ha fokozatosan egyre több lesz a napsütés. A kutatók szerint ugyanis a vörös hajszínt okozó génváltozat volt az evolúciós válasz arra, hogyan juthat az emberi szervezet a lehető legtöbb D-vitaminhoz a Föld olyan területein, ahol keveset süt a nap – például a Brit-szigeteken.


Bár csupán a világ népességének 1-2 százaléka vörös hajú, Nagy-Britannia északi részén, ahol általában felhős-esős az idő, az arányuk sokkal magasabb. Egy tavalyi vizsgálat eredményéből kiderült, hogy Skóciában 650 ezer vörös lakik (a népesség 13 százaléka), az Edinburgh-ban élőknek pedig becslések szerint a 40 százaléka hordozza a vörös hajat, kék szemet kódoló gént, miközben ez az arány a Nagy-Britannia északi, illetve nyugati részein 29 százalék.
„Úgy véljük, hogy a vörös haj Skóciában, Írországban és Észak-Angliában az itteni klímához való alkalmazkodás eredménye – mondta a lapnak Alistair Moffat, a ScotlandsDNA ügyvezető igazgatója. – Szerintünk azért alakult ki a világos bőrszín és a vörös haj, mert errefelé nem süt eleget a nap, így a lehető legtöbb D-vitamint kell megszereznie az emberi szervezetnek.”
Úgy véli, hogy amennyiben kevesebb lesz a felhő és több a napsütés, akkor ez hatással lesz a génállományra is – kevesebb lesz a vörös.
Akkor lesz valakinek vörös a haja, ha a vörös génváltozatot két példányban hordozza, vagyis mindkét szülőtől azt örökölte. Ez a génváltozat ugyanis úgynevezett recesszív (bujkáló, kisebb hatású) génváltozat, amelyet a domináns génváltozatok elnyomnak. Természetesen lehet vörös hajú gyermeke nem vörös hajó embereknek is: ilyenkor a szülők csak hordozók."  / origo/

Éghajlatváltozási Világnap - október 24.

A Föld éghajlata folyamatosan változik. Ugyanakkor a manapság zajló éghajlatváltozás, melyet elsősorban az emberi tevékenységek okoznak, földtörténeti léptékben is szokatlanul gyors ütemű.  A tudósok egyértelműen a globális éghajlatváltozást tekintik a világot leginkább fenyegető környezeti problémának a XXI. században.

Ma már rendkivül széleskörű az egyetértés az éghajlatkutatók között abban, hogy a globális éghajlatváltozást elsősorban az emberi tevékenységek okozzák.

Az üvegházhatás emberi eredetű erősödésének mintegy feléért a szén-dioxid felelős, a másik feléért pedig egyéb üvegházgázok.  A melegedésért  tehát leginkább a szén-dioxid okolható, amely gáznak két fő emberi forrása van.  Egyrészt a világ  energiafelhasználásának jelenleg mintegy 80%-át fedező ún. fosszilis tüzelőanyagok /kőszén, kőolaj, földgáz/ elégetésekor kerül a légkörbe. Másrészt a főképp a trópusokon zajló erdőirtások nyomán: ekkor a faanyagban található szén döntő része válik szén-dioxiddá az elégetés nyomán, és meghiúsul a kiirtott erdők szén-dioxid elnyelése is.  A légkör széndioxid koncentrációja ma magasabb, mint az elmúlt 650 ezer évben bármikor!!!

A globális felmelegedés és klímaváltozás hatására a Kárpát-medencében a hőmérséklet a földi átlagnál valamivel gyorsabban emelkedik majd a klímamodellek alapján, különösen nyáron és ősszel. A 2030-ra vonatkoztatott 1^oC-os globális melegedéshez vonatkoztatott modellkísérletek eredményei (IPCC 2001, IPCC 2007, PRUDENCE, EMPIRIA) szerint 1-2 ^oC-os hőmérsékletemelkedés várható 2030-ra, ugyanakkor távolabbra, 2071-2100-ra tekintve a Kárpát-medencében minden évszakban jelentős melegedés várható, amelynek mértéke nyáron a legnagyobb (4-5 ^oC), tavasszal a legkisebb (3-3,5 ^oC).

Magyarország természetes élővilágában a klímaváltozás hatására a következő változások várhatók. Az égövre jellemző vegetáció határai eltolódnak, ami már most is tapasztalható a hazai erdőkben például a bükk és a tölgyerdők határaiban. Átrendeződnek a társulások és táplálékhálózatok, valamint visszaszorulnak a természetes élővilág fajai, különösen az elszigetelt élőhelyeken. Ezek következtében hosszú távon csökken a biológiai sokféleség a jövőben. Az inváziós fajok fokozottabban terjednek, új inváziós fajok, kártevő rovarok és gyomok jelennek meg. Számíthatunk az élőhelyek szárazabbá válására, vizes élőhelyek eltűnésére, homokterületek sivatagosodására, továbbá az ökoszisztéma-funkciók károsodására is. Várható a talajok kiszáradása, a talajban lezajló biológiai folyamatok sérülése, valamint a tűzesetek gyakoribbá válása is. Mindezek komoly hatással vannak a mezőgazdasági élelmiszertermelésre, ami szükségessé teszi megfelelő alkalmazkodási stratégiák kialakítását és jövőbeli megvalósítását.

Összességében az elkövetkező évtizedekben tehát az éves csapadékmennyiség további csökkenése várható, miközben a telek nedvesebbé, a nyarak viszont jóval szárazabbá válnak, ami fokozódó aszályveszélyt jelent Magyarország számára.

Milyen lesz a Föld az évszázad végére?

Nagy a valószínűsége annak, hogy az évszázad végére a Föld teljesen más hely lesz – mondta Anthony Barnosky, a University of California professzora, egy 17 tudósból álló nemzetközi kutatócsoport tagja.
A tudósok megvizsgálták az olyan, legtöbb problémát okozó kritikus elemeket, mint az ózonréteg, a földhasználat, a vízszennyezés, a csökkenő biodiverzitás és az éghajlatváltozás. Arra jutottak, ha további nyomás nehezedik az élővilágra, akkor hamarosan elérkezünk egy ponthoz, ahonnan már nincs visszaút. Jelenleg még azt sem tudjuk megjósolni, a bolygó hogyan reagál bizonyos hatásokra, nagyobb változásokra.

Az egyik utolsó nagyobb változás a Föld életében az utolsó jégkorszak vége volt nagyjából 12 ezer évvel ezelőtt. A jég alig több mint háromezer év alatt húzódott vissza, és míg korábban a Föld harminc százalékát borította jég, a változás után majdnem jégmentes lett a bolygó. Az állatok kihalása és az ökológiai változások alig 1600 év alatt történtek.
Ma az emberiség sokkal gyorsabban tudja előidézni azokat az okokat, amely a jégtakaró visszahúzódását is okozta – ráadásul a változások is nagyobbak. A légkörben 35 százalékkal nőtt a szén-dioxid az ipari forradalom óta, a globális hőmérséklet gyorsabban nő, mint a jégkorszak idején. Az emberiség a földterület 43 százalékát változtatta meg teljesen városokkal, földműveléssel, ráadásul az emberi populáció hatalmasra növekedett, ezzel további terheket hozva a Földre.
Nagyon nehéz megjósolni a jövőt, de a múltbeli események alapján lehet óvatos következtetéseket tenni. Barnosky és kollégái nagy kihaláshullámot jósolnak (az utolsó jégkorszak végén a nagy testű emlősök fele kipusztult), de helyi szinten is megváltozik az élővilág. Az erőforrások – mint a tiszta víz, halak, ásványi anyagok – utáni vadászat politikai instabilitást hoz majd egyre több térségbe.
Hogy mindez elkerülhető legyen, nemzetközi együttműködésre van szükség. Ha ugyanis minden úgy halad tovább, mint eddig, akkor 2025-re a földterület 50 százalékát fogja használni az emberiség, aminek létszáma 2050-re éri el a kilencmilliárd főt. Ez nagyságrendekkel nagyobb energiafelhasználást és energiatermelést jelent majd, emiatt sokkal inkább a megújuló források felé kell fordulni.
„Azt szeretném, hogy 50-100 év múlva a Föld legalább ennyire élhető legyen a gyerekeink és unokáink számára, mint most és azt gondolom, sokan szeretnék ugyanezt" – mondta Banosky. „Válaszúthoz érkeztünk és ha azt választjuk, hogy semmit nem teszünk, hogy szembenézzünk a problémákkal, akkor sokkal rosszabb Földet hagyunk a közvetlen utódainknak."

forrás: Index-Tudomány