Ma már rendkivül széleskörű az egyetértés az éghajlatkutatók között abban, hogy a globális éghajlatváltozást elsősorban az emberi tevékenységek okozzák.
Az üvegházhatás emberi eredetű erősödésének mintegy feléért a szén-dioxid felelős, a másik feléért pedig egyéb üvegházgázok. A melegedésért tehát leginkább a szén-dioxid okolható, amely gáznak két fő emberi forrása van. Egyrészt a világ energiafelhasználásának jelenleg mintegy 80%-át fedező ún. fosszilis tüzelőanyagok /kőszén, kőolaj, földgáz/ elégetésekor kerül a légkörbe. Másrészt a főképp a trópusokon zajló erdőirtások nyomán: ekkor a faanyagban található szén döntő része válik szén-dioxiddá az elégetés nyomán, és meghiúsul a kiirtott erdők szén-dioxid elnyelése is. A légkör széndioxid koncentrációja ma magasabb, mint az elmúlt 650 ezer évben bármikor!!!
A globális felmelegedés
és klímaváltozás hatására a Kárpát-medencében a hőmérséklet a földi
átlagnál valamivel gyorsabban emelkedik majd a klímamodellek alapján,
különösen nyáron és ősszel. A 2030-ra vonatkoztatott 1oC-os globális melegedéshez vonatkoztatott modellkísérletek eredményei (IPCC 2001, IPCC 2007, PRUDENCE, EMPIRIA) szerint 1-2 oC-os
hőmérsékletemelkedés várható 2030-ra, ugyanakkor távolabbra,
2071-2100-ra tekintve a Kárpát-medencében minden évszakban jelentős
melegedés várható, amelynek mértéke nyáron a legnagyobb (4-5 oC), tavasszal a legkisebb (3-3,5 oC).
Magyarország természetes élővilágában a
klímaváltozás hatására a következő változások várhatók. Az égövre
jellemző vegetáció határai eltolódnak, ami már most is tapasztalható a
hazai erdőkben például a bükk és a tölgyerdők határaiban. Átrendeződnek a
társulások és táplálékhálózatok, valamint visszaszorulnak a természetes
élővilág fajai, különösen az elszigetelt élőhelyeken. Ezek
következtében hosszú távon csökken a biológiai sokféleség a jövőben. Az
inváziós fajok fokozottabban terjednek, új inváziós fajok, kártevő
rovarok és gyomok jelennek meg. Számíthatunk az élőhelyek szárazabbá
válására, vizes élőhelyek eltűnésére, homokterületek sivatagosodására,
továbbá az ökoszisztéma-funkciók károsodására is. Várható a talajok
kiszáradása, a talajban lezajló biológiai folyamatok sérülése, valamint a
tűzesetek gyakoribbá válása is. Mindezek komoly hatással vannak a mezőgazdasági élelmiszertermelésre, ami szükségessé teszi megfelelő alkalmazkodási stratégiák kialakítását és jövőbeli megvalósítását.
Összességében az elkövetkező évtizedekben
tehát az éves csapadékmennyiség további csökkenése várható, miközben a
telek nedvesebbé, a nyarak viszont jóval szárazabbá válnak, ami fokozódó
aszályveszélyt jelent Magyarország számára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése