A tojás kezdettől fogva fontos szerepet tölt be az emberiség történetében. Ételként és szimbólumként egyaránt.
Ételként például rendkívüli jelentősége volt az ókori rómaiak étkezésében.
A derék latinok az ebéd kezdetén tojást, a végén pedig almát ettek.
Innen ered a szólás: "ab ovo usque ad mala", magyarul "a tojástól az almáig",
vagyis kezdettől végig.
Szimbólumként a tojás mindenütt az élet kezdetét és a világmindenséget jelképezi.
A kínaiak úgy képzelték el az eget és a földet, mint tojáshéjat és sárgáját,
egy indiai mítosz szerint pedig egy hattyú keltette ki a kozmikus tojást,
amelyből a világ létrejött.
A finn népi eposzban, a Kalevalában a világ egy tojásból keletkezik:
tojáshéj felső feléből magos mennybolt lett odafent,
sárgájából a tojásnak sziporkázó nap született,
fehérjéből a tojásnak halavány hold keletkezett,
tojás tarka foltjaiból csupa csillag lett az égen,
tojás fekete foltjából felleg lett a levegőben.
A keresztény hagyományban is a tojás vált az élet,
a teremtés szimbólumává. Ez az egyik legtökéletesebb forma,
amelyet a természetben találhatunk, és egyben magában rejti a születés titkát.
A kereszténység elterjedésével ez az ősi életszimbólum könnyen hozzákapcsolódott
a feltámadás ünnepéhez. A húsvéti tojás az egyházi szimbolika szerint a sírjából
feltámadó Krisztust jelképezi. A húsvéti tojás egyházi áldásban részesítéséről a
IV. századtól van tudomásunk.
A magyar népi hitvilágban is kiemelt szerepet játszott a tojás.
Általánosan elterjedt szokás volt a csecsemő első fürdővizébe tojást ütni,
hogy a gyerek szép, egészséges legyen. Amikor az újszülöttet először látogatta meg valaki,
illett tojással megajándékozni. A lakodalomban az új asszony alá tojást gurítottak,
hogy a könnyű szülést, ill. termékenységét biztosítsák.
A görögöknél a feltámadást jelképezi. Kínában a teljesség
kifejezésére szolgál. Az irániaknál a tojás a teremtést jeleníti meg.
Sok esetben az aranytojás jelképezi a Napot.A strucctojás vagy a nagyobb porcelántojások, amelyek elsősorban templomokban, mecsetekben láthatók, a teremtést, az életet és a feltámadást jelzik. A keleti szlávok legfőbb termékenység megtestesítője ugyancsak a tojás. Angliában az újjászületés, a remény jelvénye. Néha a szűztől való megszületésre utal. Az alkimisták szerint a tojásból nő ki a bölcsesség fehér, piros és kék virága.
A tojáshoz meglehetősen sok babonás képzet is társul, például, ha véletlenül leejtünk egy tojást, és az összetörik, valami jót fogunk hallani; ha viszont sértetlen marad, vagy csak megreped, akkor jobb az elővigyázatosság, mert rossz hírekre számíthatunk.
Ha a héjától megpucoltuk, vagy már megettük a tojásokat, a balszerencse megelőzése érdekében a legjobb megoldás, ha a tojáshéjakat összetörjük egy kanállal. Ha a tojás héját elégetjük, a tyúk nem fog tovább tojni. Nem szerencsés dolog tojásokat sötétedés után kivenni a tyúkólból, vagy bevinni a házba
Az azerbajdzsániaknál nem szabad tojást ajándékozni. A Kína északkeleti részén található Liaoning tartományban élő hagyomány, hogy a Sárkánycsónak-fesztivál idején (az ötödik holdhónap ötödik napján) az emberek házuk küszöbén ülve napnyugta előtt megesznek egy tojást. Miután végeztek az evéssel, a tojáshéjakat kidobják a házból, abban a reményben, hogy ezzel a következő évre megtisztítják a házat a betegségtől és a balszerencsétől.
Az angolok azt hiszik, hogy egy fehér tyúk húsvét napján új fészekbe tojt tojása gyógyítja a gyomorpanaszokat, csillapítja a fejfájást; megvédi a szőlőtőkéket a jégverés ellen; a termőföldet a fagytól. Aki ilyen tojás birtokába jut, képes meglátni a boszorkányokat. Ha pedig két ember eszik egy sas tojásból, védelmet nyernek a rontás és a boszorkányság ellen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése