"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tojás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tojás. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. április 17., szerda

A húsvéti tojásfestésről


A húsvéti talán az egyik leggazdagabb és legsokrétűbb szimbólumrendszerrel rendelkező ünnepünk. A húsvéti szokások széles tárházában ma már szinte szétválaszthatatlanul kapcsolódnak össze a zsidó és a keresztény hagyományok, valamint a pogány mondavilág szimbólumai, ezek közül talán a legismertebb a húsvéti tojás.
A tojás kultusza és szimbolikája
A tojás a tisztaság, a termékenység és mindenekelőtt az élet szimbóluma, a kereszténységben pedig az újjászületést jelzi. A tojással kapcsolatos szokások és hiedelmek több ezer éve jelen vannak az emberiség hiedelemvilágában. A kőkorban az asszonyok tojást tartottak szülés közben a kezükben, hogy gyermeküket megvédjék a gonosz szellemektől.

A tojásfestés története[
A legenda szerint Ostara, a germán istennő birtokolt egy különleges madarat, ami színes tojásokat tojt. Egy nap az istennő a gyerekek szórakoztatására nyúllá változtatta a madarat, azóta tojnak a nyulak színes tojásokat. Ostara ünnepén a germánok egymásnak tojást adtak és megették, más források szerint elásták azokat.Nem csak nyugati példákat találtak a régészek erről a hagyományról: Magyarországon avarkori sírokban is leltek már festett, mintákkal ellátott tojásokra. Az első írásos emlékek a témában Anonymus idejéből, a XIII. századból maradtak ránk. Először 1615-ben, Strassburgban említik a húsvéti tojásokat. Ezek eredetileg egyszínűek voltak. Nyugat-Európában a leginkább elterjedt szín a piros, Kelet-Európában pedig az arany volt és csak a 17. században kezdték többszínűvé festeni, illetve különféle mintákkal ellátni a tojásokat.A tojást tojó húsvéti nyúl képe az 1700-as években az Egyesült Államokban is megjelenik. A pennsylvaniai holland telepesek az "Osterhase" vagy "Oschter Haws" (azaz a Húsvéti Nyúl) eljöveteléről meséltek gyerekeiknek. Az ünnepi szokás szerint a jó gyerekek színesre festett tojásokat kaphattak a húsvéti nyúltól gondosan kikészített sapkáikba.

2018. március 30., péntek

Húsvét - a tojás

A tojás általános tisztelete Jézus születésénél jóval távolibb múltba nyúlik vissza. Az életet hordozó csíra már régóta a világmindenség jelképe a Föld számos népének hitvilágában, jó néhány teremtésmítosz pedig egyenesen a világnak a tojásból való megszületését beszéli el. A tojásfestésen kívül szokás még a termékenységvarázsláshoz kötődő a tojásütés, a tojásdobálás, a dombról való tojásgurítás szokása. Nem csupán festett, hanem karcolt, vakart, patkolt, kotort, márványozott, viasszal "írott" is lehet a tojás. Az általában absztrakt geometriai minták mögött a több évezredes hitvilág szimbolikája bújik meg. A legelterjedtebb a piros tojás, amelynek a színe a vért (Jézus kiöntött vérét), és a tüzet, a szerelmet és a tavaszt, a szabadságot és a feltámadást egyaránt jelképezi. Hagyományos ételek: Nagycsütörtökön: paraj, egyéb zöld színű étel Nagypénteken: tojás és hal Nagyszombaton: estig tart a böjt, nem szabad húst enni, napközben kalács, este sonka, tojás, friss zöldségekkel Húsvétvasárnap: sült bárány Húsvéthétfőn: a locsolkodóknak sonka, piros tojás, aprósütemények és mértékkel kínált ital.



A tojás kezdettől fogva fontos szerepet tölt be az emberiség történetében. Ételként és szimbólumként egyaránt.

Ételként például rendkívüli jelentősége volt az ókori rómaiak étkezésében. A derék latinok az ebéd kezdetén tojást, a végén pedig almát ettek. Innen ered a szólás: "ab ovo usque ad mala", magyarul "a tojástól az almáig", vagyis kezdettől végig. 

Szimbólumként a tojás mindenütt az élet kezdetét és a világmindenséget jelképezi. A kínaiak úgy képzelték el az eget és a földet, mint tojáshéjat és sárgáját, egy indiai mítosz szerint pedig egy hattyú keltette ki a kozmikus tojást, amelyből a világ létrejött. A finn népi eposzban, a Kalevalában a világ egy tojásból keletkezik:
Tojáshéj alsó feléből idelent az anyaföld lett,
tojáshéj felső feléből magos mennybolt lett odafent,
sárgájából a tojásnak sziporkázó nap született,
fehérjéből a tojásnak halavány hold keletkezett,
tojás tarka foltjaiból csupa csillag lett az égen,
tojás fekete foltjából felleg lett a levegőben. 

A keresztény hagyományban is a tojás vált az élet, a teremtés szimbólumává. Ez az egyik legtökéletesebb forma, amelyet a természetben találhatunk, és egyben magában rejti a születés titkát. A kereszténység elterjedésével ez az ősi életszimbólum könnyen hozzákapcsolódott a feltámadás ünnepéhez. A húsvéti tojás az egyházi szimbolika szerint a sírjából feltámadó Krisztust jelképezi. A húsvéti tojás egyházi áldásban részesítéséről a IV. századtól van tudomásunk. 

A magyar népi hitvilágban is kiemelt szerepet játszott a tojás. Általánosan elterjedt szokás volt a csecsemő első fürdővizébe tojást ütni, hogy a gyerek szép, egészséges legyen. Amikor az újszülöttet először látogatta meg valaki, illett tojással megajándékozni. A lakodalomban az új asszony alá tojást gurítottak, hogy a könnyű szülést, ill. termékenységét biztosítsák. 

Hogy mióta díszíti, festi, hímezi, patkolja a tojást a szépre vágyó ember? Fogalmunk sincs róla. Hazánkban avar kori sírban is találtak festett, karcolt díszítésű tojást, de már az ősi Egyiptomban is tettek ilyet a sírokba. De talán már ezer évekkel korábban is pingálhattak erre a tökéletes, szimbolikus, önmagába visszatérő felületre/.
Ab  Ovo/

2015. március 31., kedd

Fabergé-tojások

A világ leghíresebb húsvéti tojásai a Fabergé tojások


A műkincsnek számító tojásokat III. Sándor orosz cár megrendelésére tervezte Peter Carl Faberge, az Oroszországban élő francia aranyműves. Sándor cár a legfontosabb ortodox ünnepen különleges ajándékkal akart kedveskedni feleségének, így arra kérte fel a mestert: készítsen olyan ajándékot, amely egyszerre húsvéti és meglepetés is.

Így Faberge belevágott a munkába és tizenegy éven át készítette a húsvéti ajándékot. A műhely elsődleges munkája ez volt, és gyakran több mint egy évig dolgoztak egy-egy művön. Minden kis ajándék tojást mintázott és valami meglepetést rejtett.

 /  Peter Carl Fabergé  Szentpéterváron született, hugenotta családját nem sokkal ezelőtt üldözték el Franciaországból. A családi vállalkozás az aranyművesség volt, melyet Peter Carl 1870-ben átvett édesapjától/

 A Fabergé tojások nem csak egyediségükről és értékükről voltak híresek, de tovább növelte az értéküket az is, hogy az alkotók minden darabnál az aktualitásokat próbálták megörökíteni.

 A „Téli tojás” elnevezésű remekművet például az előző év rettenetesen hideg tele ihlette: a tojást jégre emlékeztető hegyi kristályokból készítették, a rátett díszítést, a jégkristályokat pedig platina foglalatba helyezett gyémántok jelképezték.
 Az I. világháború során a cár fronton tett látogatását pedig egy arannyal díszített, acélból készített tojás örökítette meg. A tojást acéltöltények tartják, benne a meglepetés pedig az eseményről készült akvarell.

 A tojások híre hamarosan elterjedt egész Európában, így Fabergé egyre több városban dolgozott, és 1900-ban a párizsi világkiállításon aranyérmet nyert. Nemsokára Londonban és Kijevben már komolyabb létszámú műhelyeket üzemeltetett, melyek dísztárgyak ezreit készítették a legrangosabb családok megrendelésére.

 Mikor a cári családot megfosztották hatalmától, Fabergé-nek is menekülnie kellett, így először Németországba, majd Svájca menekült, ahol 1924-ben meghalt.



2013. október 11., péntek

Tojás világnap

 A Nemzetközi Tojásszövetség 1999-ben hirdette meg minden év októberének második péntekére a tojás világnapját, amelynek kapcsán több mint 30 tagországban rendezvények sorozata hívja fel a figyelmet a tojás nélkülözhetetlenségére.


A tojás kezdettől fogva fontos szerepet tölt be az emberiség történetében. Ételként és szimbólumként egyaránt.

Ételként például rendkívüli jelentősége volt az ókori rómaiak étkezésében. A derék latinok az ebéd kezdetén tojást, a végén pedig almát ettek. Innen ered a szólás: "ab ovo usque ad mala", magyarul "a tojástól az almáig", vagyis kezdettől végig. 

Szimbólumként a tojás mindenütt az élet kezdetét és a világmindenséget jelképezi. A kínaiak úgy képzelték el az eget és a földet, mint tojáshéjat és sárgáját, egy indiai mítosz szerint pedig egy hattyú keltette ki a kozmikus tojást, amelyből a világ létrejött. A finn népi eposzban, a Kalevalában a világ egy tojásból keletkezik:
Tojáshéj alsó feléből idelent az anyaföld lett,
tojáshéj felső feléből magos mennybolt lett odafent,
sárgájából a tojásnak sziporkázó nap született,
fehérjéből a tojásnak halavány hold keletkezett,
tojás tarka foltjaiból csupa csillag lett az égen,
tojás fekete foltjából felleg lett a levegőben. 

A keresztény hagyományban is a tojás vált az élet, a teremtés szimbólumává. Ez az egyik legtökéletesebb forma, amelyet a természetben találhatunk, és egyben magában rejti a születés titkát. A kereszténység elterjedésével ez az ősi életszimbólum könnyen hozzákapcsolódott a feltámadás ünnepéhez. A húsvéti tojás az egyházi szimbolika szerint a sírjából feltámadó Krisztust jelképezi. A húsvéti tojás egyházi áldásban részesítéséről a IV. századtól van tudomásunk. 

A magyar népi hitvilágban is kiemelt szerepet játszott a tojás. Általánosan elterjedt szokás volt a csecsemő első fürdővizébe tojást ütni, hogy a gyerek szép, egészséges legyen. Amikor az újszülöttet először látogatta meg valaki, illett tojással megajándékozni. A lakodalomban az új asszony alá tojást gurítottak, hogy a könnyű szülést, ill. termékenységét biztosítsák.

 A görögöknél a feltámadást jelképezi. Kínában a teljesség kifejezésére szolgál. Az irániaknál a tojás a teremtést jeleníti meg. Sok esetben az aranytojás jelképezi a Napot.

 A strucctojás vagy a nagyobb porcelántojások, amelyek elsősorban templomokban, mecsetekben láthatók, a teremtést, az életet és a feltámadást jelzik. A keleti szlávok legfőbb termékenység megtestesítője ugyancsak a tojás. Angliában az újjászületés, a remény jelvénye. Néha a szűztől való megszületésre utal. Az alkimisták szerint a tojásból nő ki a bölcsesség fehér, piros és kék virága.

A tojáshoz meglehetősen sok babonás képzet is társul, például, ha véletlenül leejtünk egy tojást, és az összetörik, valami jót fogunk hallani; ha viszont sértetlen marad, vagy csak megreped, akkor jobb az elővigyázatosság, mert rossz hírekre számíthatunk.

 Ha a héjától megpucoltuk, vagy már megettük a tojásokat, a balszerencse megelőzése érdekében a legjobb megoldás, ha a tojáshéjakat összetörjük egy kanállal. Ha a tojás héját elégetjük, a tyúk nem fog tovább tojni. Nem szerencsés dolog tojásokat sötétedés után kivenni a tyúkólból, vagy bevinni a házba

 Az azerbajdzsániaknál nem szabad tojást ajándékozni. A Kína északkeleti részén található Liaoning tartományban élő hagyomány, hogy a Sárkánycsónak-fesztivál idején (az ötödik holdhónap ötödik napján) az emberek házuk küszöbén ülve napnyugta előtt megesznek egy tojást. Miután végeztek az evéssel, a tojáshéjakat kidobják a házból, abban a reményben, hogy ezzel a következő évre megtisztítják a házat a betegségtől és a balszerencsétől.

Az angolok azt hiszik, hogy egy fehér tyúk húsvét napján új fészekbe tojt tojása gyógyítja a gyomorpanaszokat, csillapítja a fejfájást; megvédi a szőlőtőkéket a jégverés ellen; a termőföldet a fagytól. Aki ilyen tojás birtokába jut, képes meglátni a boszorkányokat. Ha pedig két ember eszik egy sas tojásból, védelmet nyernek a rontás és a boszorkányság ellen.


2012. október 12., péntek

Mi volt előbb, a tojás vagy a tyúk?

Brit tudósok szerint a tyúk volt előbb
 
Mi volt előbb, a tojás vagy a tyúk? Brit tudósok ebben a filozófiai felhangoktól sem mentes kérdésben a tyúkra szavaznak, miután a biológiát segítendő, egy új számítógépes technikát is bevetettek az évezredes fejtörő megoldásához.
A Sheffield és a Warwick Egyetem kutatói szerint a titkot a tojáshéjban kell keresni, kialakulásában ugyanis létfontosságú szerepet játszik egy protein, ami kizárólag a tyúkok szervezetében termelődik. Vagyis eleinte a csirkék, illetve ezek ősei nem tojásból keltek ki, a tojásrakás csak a későbbiekben fejlődött ki.

A tudósok már jó ideje ismerik ezt a proteint, tudják hogy az ovocledidin-17 (OC-17) közreműködik a tojáshéj kialakulásában, egy új technikával azonban azt is sikerült bemutatni, hogyan dolgozik pontosan. A számítógépes szimuláció szerint az OC-17 fehérje-katalizátorként viselkedik, megadva a kezdőlökést a tojás héját felépítő kristályok kialakulásához. A folyamat lényege, hogy az OC-17 hozzákapcsolódik a kalcium karbonát részecskékhez, majd amikor a kristály magja már elég nagy ahhoz, hogy önállóan folytassa növekedését, a fehérjék lehullanak, ezáltal felszabadulnak és újrakezdik a folyamatot.

"Már önmagában is lenyűgöző, hogy megismertük, hogyan hozzák alakítják ki a csirkék a tojáshéjat, ez a tudás azonban új anyagok és folyamatok megalkotása felé vezethet" - nyilatkozta John Harding, a Sheffield Egyetem professzora, a kutatás egyik vezetője. "A természet innovatív megoldásai mindenféle anyagtudományi és -technikai problémával megküzdenek - sokat tanulhatunk belőlük."

A kérdés már csak az, hogy a brit kutatókat miért nem érdekli, hogy már a tyúkok előtt is volt számtalan tojással szaporodó faj, például a dinoszauruszok
./SG.hu/

A Nemzetközi Tojásszövetség 1999-ben hirdette meg minden év októberének második péntekére A TOJÁS VILÁGNAPJÁt, amelynek kapcsán több mint 30 tagországban rendezvények sorozata hívja fel a figyelmet a tojás nélkülözhetetlenségére.

 

2012. március 31., szombat

A tojásról



A tojás a magyar népi hitvilágban és népszokásokban termékenységvarázsló, és az újjászületést, növekedést jelképezi.

Számos nép képzetében a kozmikus tojás a teremtés és a lét kezdetének szimbolikája. A görögöknél a feltámadást jelképezi. Kínában a teljesség kifejezésére szolgál. Az irániaknál a tojás a teremtést jeleníti meg. Sok esetben az aranytojás jelképezi a Napot.

A strucctojás vagy a nagyobb porcelántojások, amelyek elsősorban templomokban, mecsetekben láthatók, a teremtést, az életet és a feltámadást jelzik. A keleti szlávok legfőbb termékenység megtestesítője ugyancsak a tojás. Angliában az újjászületés, a remény jelvénye. Néha a szűztől való megszületésre utal. Az alkimisták szerint a tojásból nő ki a bölcsesség fehér, piros és kék virága.

A tojáshoz meglehetősen sok babonás képzet is társul, például, ha véletlenül leejtünk egy tojást, és az összetörik, valami jót fogunk hallani; ha viszont sértetlen marad, vagy csak megreped, akkor jobb az elővigyázatosság, mert rossz hírekre számíthatunk.

Ha a héjától megpucoltuk, vagy már megettük a tojásokat, a balszerencse megelőzése érdekében a legjobb megoldás, ha a tojáshéjakat összetörjük egy kanállal. Ha a tojás héját elégetjük, a tyúk nem fog tovább tojni. Nem szerencsés dolog tojásokat sötétedés után kivenni a tyúkólból, vagy bevinni a házba

Az azerbajdzsániaknál nem szabad tojást ajándékozni. A Kína északkeleti részén található Liaoning tartományban élő hagyomány, hogy a Sárkánycsónak-fesztivál idején (az ötödik holdhónap ötödik napján) az emberek házuk küszöbén ülve napnyugta előtt megesznek egy tojást. Miután végeztek az evéssel, a tojáshéjakat kidobják a házból, abban a reményben, hogy ezzel a következő évre megtisztítják a házat a betegségtől és a balszerencsétől.

A magyar hitvilágban és a népszokásokban elterjedt szokás volt a csecsemő első fürdővízébe tojást ütni, hogy a gyerek szép, egészséges legyen. Lakodalomban az új asszonyt a vőlegény házába való bevezetéskor tojásra léptették, vagy tojást tettek, gurítottak ülőhelye alá az esküvői vacsorán, hogy a könnyű szülést, illetve a termékenységet biztosítsák. A kínai Zhejiang tartományban régebben az ifjú feleségek tojást rejtettek a nászágy végébe, hogy így biztosítsák teherbeesésüket. A szülést követően az ifjú anyának rántottát adtak enni, és a betegek is tojást kaptak, hogy mielőbb felgyógyuljanak és megerősödjenek. A gyerekekkel első születésnapjukon lágy tojást etettek.

Bukovinában és Moldáviában húsvétkor a hölgyek egy piros és fehér tojást tesznek a mosdóvizükbe, az előbbit azért, hogy pirosló legyen az ajkuk, a fehéret pedig az egészségük érdekében. Ugyancsak román hagyomány, hogy a következő évben szépek és kívánatosak legyenek, éjszakára a lányok piros tojást tesznek a keblükre.

Az angolok szerint, aki megeszi: a barázdabillegető tojását, csavargóvá válik; a poszáta tojását, a titkok kifecsegője lesz; a gatyásgalamb tojását, balszerencsével számolhat; a varjú tojását, ostobán hahotázóvá válik, a fogoly tojását, anyagi gyarapodásra számíthat; a bagoly tojását, sokat fog rikácsolni. A hosszúfarkú lile fészkének kifosztása, és tojásának elfogyasztása kéztörést okoz. Aki sárga tollú madár tojását fogyasztja el, hamarosan be fog lázasodni. Ha a kacsa sötétbarna tojást tojik, rossz előjel. Ha Nagypénteken tojt tojást a tűzre dobják, kioltja a lángokat.

Az angolok azt hiszik, hogy egy fehér tyúk húsvét napján új fészekbe tojt tojása gyógyítja a gyomorpanaszokat, csillapítja a fejfájást; megvédi a szőlőtőkéket a jégverés ellen; a termőföldet a fagytól. Aki ilyen tojás birtokába jut, képes meglátni a boszorkányokat. Ha pedig két ember eszik egy sas tojásból, védelmet nyernek a rontás és a boszorkányság ellen.

Sokan állítják, hogy a tojás nem szívbarát étel magas koleszterintartalma miatt. Pedig ez nem igaz. Egy-két, de még öt tojás sem ellensége a szívnek, inkább nagyon jó barátja - magas koleszterintartalom ide vagy oda. Többek között értékes összetevői - A-, B1-, B2-, B5-vitamin, folsav, kálcium, vas, cink, magnézium, foszfor, kálium - védik és erősítik a sejteket, ápolják és szépítik a bőrt, óvják az agyat és az idegeket. Az omega-3 zsírsavak pedig kifejezetten szívbarát anyagok. Tehát ha kiegyensúlyozottan táplálkozol, nem kell aggódnod egy-egy tojás miatt.

A tojáshoz egy másik tévhit is kapcsolódik, miszerint a barna héjú egészségesebb, mint a fehér. Pedig sem ízbeli, sem tápanyagbeli különbség nincs a kettő között, csupán a mama színére utal. A barna tyúkok ugyanis barnát, a fehérek fehéret tojnak általában