A húsvéti tojásfestésről

A húsvéti talán az egyik leggazdagabb és legsokrétűbb szimbólumrendszerrel rendelkező ünnepünk. A húsvéti szokások széles tárházában ma már szinte szétválaszthatatlanul kapcsolódnak össze a zsidó és a keresztény hagyományok, valamint a pogány mondavilág szimbólumai, ezek közül talán a legismertebb a húsvéti tojás.

A tojás kultusza és szimbolikája

A tojás a tisztaság, a termékenység és mindenekelőtt az élet szimbóluma, a kereszténységben pedig az újjászületést jelzi. A tojással kapcsolatos szokások és hiedelmek több ezer éve jelen vannak az emberiség hiedelemvilágában. A kőkorban az asszonyok tojást tartottak szülés közben a kezükben, hogy gyermeküket megvédjék a gonosz szellemektől.

A tojásfestés története[

A legenda szerint Ostara, a germán istennő birtokolt egy különleges madarat, ami színes tojásokat tojt. Egy nap az istennő a gyerekek szórakoztatására nyúllá változtatta a madarat, azóta tojnak a nyulak színes tojásokat. Ostara ünnepén a germánok egymásnak tojást adtak és megették, más források szerint elásták azokat.Nem csak nyugati példákat találtak a régészek erről a hagyományról: Magyarországon avarkori sírokban is leltek már festett, mintákkal ellátott tojásokra. Az első írásos emlékek a témában Anonymus idejéből, a XIII. századból maradtak ránk. Először 1615-ben, Strassburgban említik a húsvéti tojásokat. Ezek eredetileg egyszínűek voltak. Nyugat-Európában a leginkább elterjedt szín a piros, Kelet-Európában pedig az arany volt és csak a 17. században kezdték többszínűvé festeni, illetve különféle mintákkal ellátni a tojásokat.A tojást tojó húsvéti nyúl képe az 1700-as években az Egyesült Államokban is megjelenik. A pennsylvaniai holland telepesek az "Osterhase" vagy "Oschter Haws" (azaz a Húsvéti Nyúl) eljöveteléről meséltek gyerekeiknek. Az ünnepi szokás szerint a jó gyerekek színesre festett tojásokat kaphattak a húsvéti nyúltól gondosan kikészített sapkáikba.

Húsvét - tojásfestés

A húsvét elengedhetetlen kelléke a hímes tojás.

Festés előtt mossuk meg alaposan (és óvatosan) a tojásokat mosogatószerrel, majd öblítsük le őket. A mosásnak két fontos célja van. A mosással, zsírtalanítással ugyanis a tojás felületén egyenletesen tapad meg a színanyag. Másrészt a mosással eltávolítjuk a tojáshéjon esetlegesen előforduló baktériumokat. Fehér héjú tojásokat forrástól számítva lassú tűzön 30 percig főzzük, s hogy ne repedjen meg, 1 kanál sót tegyünk bele. (A hosszú főzés azért kell, mert így nem romlik meg a tojás.) Festésnél szebb és tartósabb hatást érünk el, ha kevés ecetet (2 evőkanál 0,25 l vízhez) adunk hozzá a színező oldathoz és a tojást sokáig hagyjuk állni benne (akár másnap reggelig a hűtőszekrényben). Ha forró oldatban színezünk, a hatás erősebb, de ha meg akarjuk enni a színes tojásokat, akkor célszerűbb a „hideg” eljárást választani. Az alábbiakban természetes anyagokat mutatunk be, amelyekkel szép húsvéti tojásokat festhetünk.

A magyar népi hagyományok szerint a húsvéti tojásokat pirosra kell festeni: a vörös szín Krisztus vérét jelképezi. Egy Körmendről származó monda szerint egy asszony a kosarában tojást vitt, letérdelt a kereszten függő Jézus elé, akinek a vére a tojásokra hullott és megfestette azokat.

- Készítsünk jó erős csipkebogyó teát. A főtt tojásokat helyezzük a lehűlt teába. Így rózsaszínű tojásokat kapunk.

- Tegyük egy edénybe jó néhány vöröshagyma héját, majd öntsünk rá annyi vizet, hogy ellepje. Főzzük 30 percen át, majd tegyük bele a főtt tojásokat, vörösesbarna színt kapunk. Lila hagymával lila színt tudunk készíteni. A szín árnyalatai annál mélyebbek, minél több ideig tartjuk az edényben a tojásokat.

- Vágjuk apróra a vöröskáposztát, majd öntsünk rá annyi vizet, hogy ellepje. Főzzük 30 percen át, majd hagyjuk lehűlni. A káposzta leve bíbor színű, de a tojásokat kékre festi. Csak hidegen használható a festékanyag!

- A halványsárga színt narancs héjával lehet elérni. A módszer lényege, hogy 20 percig főzzük a narancshéjat, majd beletesszük az előre megfőzött tojásokat.
Narancssárga tojást kapunk, ha a vízhez 4 evőkanál pirospaprikát adunk, majd 20-30 percig főzzük.

- Vágjunk apróra spenótot (a mélyhűtött is jó), majd öntsünk rá annyi vizet, hogy ellepje. Főzzük 30 percen át, majd hagyjuk lehűlni. A oldat a tojásokat zöld színűre festi.
- Csalán- vagy nyírfalevéllel zöld, céklával lila színű tojások készíthetők. Ha a színük túl halvány, a vízben hagyjuk lehűlni.

Barna: 2 dl meleg vízhez adjunk 1 evőkanál instant kávét és 1/2 kanál ecetet. Áztassuk a lében a főtt tojásokat amíg a kivánt színt el nem érik.

Szintén tojásfestéket nyerünk, ha a színes krepp-papírokat ecetes vízbe áztatjuk.  Az ecet ugyanis  könnyen kioldja a papír színét, s a tojásokat ugyanolyan szépen befogja. 


A tojás az új élet, a kikelet szimbóluma. A tojásfestés hagyománya évezredekre vezethető vissza, a perzsák már 3000 évvel ezelőtt ajándékoztak egymásnak a tavasz első napján vörösre festett tojásokat. Ennek hagyománya átterjedt Európára is, az ókori görögök és rómaiak is festett tojással ünnepelték a tavasz érkeztét, majd a keresztények a 13. században kezdték el a festett tojást a húsvéti ünnepekhez kötni.
A tojás az élet, a világ, a teremtés, a feltámadás és a termékenység szimbóluma.
Alsó része a földet, teteje az eget, sárgája a Napot, fehérje a Holdat jelképezi.




forrás:
Biró Árpád