Igaz a mondás: ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát! A régi, népi bölcsességet azóta az alváskutatók eredményei is visszaigazolják, íme hát, mit ajánlatos, illetve nem szerencsés alvás előtt enni, inni, tenni.
Egészségünk szervesen összefügg a megfelelő idejű, nyugodt és pihentető alvással, a betegség pedig az álmatlansággal. Mai stresszes életvitelünk káros hatásait leginkább az alvással enyhíthetjük, az idegrendszerünket ért legkülönfélébb behatásokat alvás alatt pihenhetjük ki a leghatékonyabban. Minél erősebb terhelés alatt álltunk a nap során, szervezetünk annál inkább igényli a mély, pihentető alvást.
Bár meglepően hangzik, de a sokak által kedvelt alvás előtti olvasás nem ajánlott, mert az olvasottakkal az agyunk tovább dolgozik, és azok az álmunkban tovább folytatódhatnak. Ez igaz a televíziózásra, mozizásra is.
Fontos szempont a minőségi alvás tekintetében, hogy a hálószobánkban, alvóhelyünkön ne legyen se túl hideg, se túl meleg. Gondoskodjunk friss levegőről. Lehetőleg feküdjünk le mindig nagyjából azonos időben, és legalább egy-két órával éjfél előtt. A vörösvérsejteket is az éjfél előtti alvás érleli, ilyenkor két óra alvás jobban frissíti és erősíti a szervezetünket, mint nyolc óra alvás éjfél után.
Ne feküdjünk le tele gyomorral és magas fejaljjal! A vacsora lefekvés előtt legalább 2-3 órával legyen. Magától értetődő, mégis ide kívánkozik, hogy ne igyunk izgató italokat: kávét, fekete teát, kólát, de a manapság oly divatos energiaitalok is rendkívül rossz hatással bírnak mind az elalvásra, mind pedig az alvás minőségére.
Ne forduljunk bal oldalunkra, mert akadályozzunk a szív normális működését, s alkalmat nyújtunk arra, hogy a máj által az emésztőszervek összenyomódjanak. A háton fekvésnél minden vegetatív szerv, a légzés, a vérkeringés akaratlanul és zavartalanul működhet.
Az álmodás jellegzetességei:
Az álmodás és a REM alvás kapcsolatának felismerése a modern alváskutatás egyik legjelentősebb felfedezése. A spontán felidézett álmaink döntő többsége az alvás REM fázisaiban keletkezik. A REM alvásban keletkező álomélmények hosszúak, beszédesek, érzelmi átélésekben gazdagok és általában kiemelkedően fantáziadúsak. Uralkodó érzékszervi módozatuk a vizuális. Kisebb mértékben hallási (részben beszédhangra vonatkozó) és a testünkkel kapcsolatos elemeket is tartalmaznak. Csak elenyésző mértékben építkeznek hőérzékelési, tapintásérzékelési, valamint szaglási és ízérzékelési szenzoros módozatokból. Sohasem tartalmaznak közvetlen fájdalomérzékelést. Változatos érzelmi színezetükben a negatív emóciók dominálnak. Leggyakoribbak a szorongás, a félelem és a meglepődés. Tartalmuk gazdag, változatos és jól összekapcsolódó jellegű, vagyis az egymással igen kevéssé kapcsolatos emlékek, képek, benyomások szokatlan, bizarr, sűrített kombinációját képezik.
Az álmok bizarrsága is elsősorban a szokatlan tartalmak kombinációjából illetve a cselekmény dramaturgiájából fakad. Az álmok tartalma azonban mégis követ egy lazán szerveződő következetességet abban az értelemben, hogy egyazon éjszaka ismétlődő NREM jelentéseiben és álmaiban egyes tartalmak bizarr kontextusuk ellenére, hajlamosak ismételten felbukkanni, mintha ezek kiemelkedő fontossággal bírnának az álmodó számára. Szinte minden, amit álmodunk, történetek formájában ölt testet.
A bioritmus
A bioritmus kifejezéssel nap mint nap egyre sűrűbben találkozunk, ám sokszor nem pontosan tudjuk, mit is rejt magában a kifejezés.
A magyar éghajlati viszonyok közt tapasztalható négy évszak közül a tavasz a megújulás, az élénkülés ideje, a nyár az aktivitás csúcspontja. Ősszel a betakarítás és a számba vétel következik, majd télen a befelé fordulás, a lelki élet mélyebb megélésének ideje jön el.
Ez tükröződik szervezetünk anyagcseréjének ritmusában is, hiszen az hűen követi az évszakok váltakozását. Tavasszal az anyagcsere élénkül, nyáron pedig magas fordulatszámon dolgozik. Ősszel lassulni kezd, majd télen a raktározás kerül előtérbe. Ezzel függ össze az a megfigyelés is, hogy a hidegebb időszakokban laktató ételeket kívánunk inkább, a melegebb időszakokban szívesebben nyúlunk a könnyű táplálékok után.
Az összefüggés minden bizonnyal evolúciós hagyaték, hiszen a szervezet az idők folyamán megtanulta, hogy a táplálékbőséget a tavasz hozza magával, ősszel fel kell készülni a téli időszak ínségére, amikor a szervezet a lassabb anyagcsere közreműködésével tartalékolja energiáit.
Cirkadián ritmusnak nevezzük azt a ritmust, ami naponta, azaz hozzávetőlegesen 24 óránként ismétlődik. Leginkább az alvás-ébrenlét váltakozása kapcsolatos a cirkadián kifejezéssel, ám számos fiziológiás jelenség is hozzávetőlegesen 24 órás ciklust mutat (például a vérnyomás, a pulzus és a vércukorszint is a kora hajnali órákban a legalacsonyabb, normál körülmények között).
A harvardi egyetemen végzett kutatások azt mutatják, hogy az ember „biológiai órája” 24 óra 11 perc + 16 perces napi ritmust generál, mely a Föld forgásával összhangban 24 óránként újraindul. A napi bioritmusunk eltérései jórészt környezeti hatásoknak köszönhetők . Az alvászavarok mindegyike a cirkadián ritmus eltéréseként is felfogható.
Ezen túlmenően az emberi szervezettel kapcsolatban arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy mint a modern kor egyik modulátora, a mindennapok körülményei sokszor nagyban befolyásolják szervezetünk egészséges bioritmusát. A különféle környezeti hatások enyhébb esetben csak módosítják természetes ritmusunkat, súlyosabb esetben annak átállításával vagy összezavarásával akár súlyos kórállapotok, betegségek is kialakulhatnak.
