Sok bizonyíték van az alvás fontosságáról, de arról még mindig keveset tudunk, miért kell egyáltalán aludnunk, és agyunk miként szabályozza az alvás és ébrenlét váltakozását.
Miközben alszunk, testünk különböző alvás fázisokon megy keresztül.
Az I. fázis még afféle könnyű alvás, szendergés. A 2. fázisban, felületes alvásban /felnőtteknél ez a szakasz teszi ki az alvás ciklus felét/ az agy hullámtevékenysége lanyhul, megszünnek a szemmozgások. A 3. és 4. fázis már a mély alvás szakasza, amelyből nehéz felébredni. Az 5, azaz REM-fázisra gyors szemmozgás és élénk álmok jellemzők.
Energiaszintünk hajnali 4 órakor hirtelen emelkedik, függetlenül attól, hogy mennyit aludtunk.
Az alvás szerepe
Minden jel arra utal, hogy friss emléknyomaink alvás közben rögzülnek agyunkban. A hippokampus összegyűjti, majd osztályozza és szétosztja a beérkezett információkat.
Ősidőktől kezdve foglalkoztatja az emberiséget, hogy vajon mi lehet az alvás értelme, célja. Az alvás után tapasztalt kipihentségérzet alapján erre azt a választ adhatjuk, hogy a szervezet egészének regenerálódása történik meg az alvás órái alatt. Kevésbé egyértelmű azonban az álmodás biológiai funkciója. Ébrenlét alatt a külvilág ingerei tudatunk kognitív szférájára hatnak. Az új információk feldolgozása, rendszerezése csak úgy válik lehetségessé, ha agyunk ismét befogadóképes lesz.
Az álomlátásos alvás szerepe a kognitív szféra visszarendeződésében keresendő. Valószínűleg ilyenkor dolgozzuk fel a miket ért érzelmi hatások és értelemmel bíró információk jelentős részét. A regenerálódás után agyunk kognitív szférája ismét felvevőképes lesz.
Alvás és álmodás alatt sem vagyunk elvágva a külvilágtól, bár érzékszerveink ingerküszöbe megnőhet. Nem veszünk figyelembe olyan apróbb fény, hang- és egyéb ingereket, melyekre ébrenlét alatt esetleg reagálnánk. Ennek biológiai magyarázata abban rejlik, hogy a szervezet regenerálódása érdekében a nem fontos ingerek elhanyagolhatóak. Az álom a külvilág korábbi és aktuális történéseivel egyaránt kapcsolatot tart, a környezeti ingerekkel befolyásolni lehet az álmot. Katonákkal végzett vizsgálatok során az alvó kísérleti alanyok mellkasára néhány kg-os súlyt helyeztek. Ébredés után többségük arról számolt be, hogy álmukban valamiféle teher nehezedett rájuk.
Sokan állítják azt, hogy ők nem szoktak álmodni. Ez nem igaz, csak egyesek kevésbé, vagy egyáltalán nem emlékeznek álmaikra. ők éber állapotban is kevesebbet fantáziálnak, hallucinálnak.
/forrás: Agyunk 100 titka /National Geographic/, Vital.hu
Levendula álom virága, Borsmenta alvás királya, Kamilla alvás nyugalma, Kakukkfű boldogság nyugalma, Hassatok, és altassatok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése