A latin Andreas névből származik, mely a görög eredetű Andreiaszból alakult ki.
Jelentés: férfi, férfias
András apostol halászember volt, később Jézus tanítványa lett. Oroszország védőszentje, mivel a legenda szerint egészen a Volgáig hirdette az evangéliumot. Néró császár uralkodása idején mártírhalált halt. A legenda szerint átlósan ácsolt kereszten végezték ki. Innen az "András kereszt" elnevezés.
Ilyet
láthatunk útjelzőként a vasúti átjárók előtt is.
Már az Árpád-kortól kezdve a leggyakoribb és legnépszerűbb keresztnevek közé tartozott.
Szinte minden idegen nyelven megtalálható, az angolok Andrew, a franciák André, az olaszok Andrea, a spanyolok Andres, a németek, dánok, hollandok Andreas, a csehek, oroszok Andrej, a lengyelek Andrzej, Jendrzej alakban viselik.
Családnévként is közkedvelt név, nagyon sok alakban fellelhető pl: Anda, Andacs, Andics.
A magyar királyok közül hárman viselték az András nevet: I. András (1046-1060), II. András (1205-1235) és III. András (1290-1301).
Az András név fellelhető több magyar település nevében így például: a vas megyei Andrásfa, a Zalaegerszeg melletti Andráshida, a békés megyei Békésszentandrás.
SZENT ANDRÁS A SZENT KORONÁN
András apostol és a magyar nemzet
András apostol nagyon fontos személy a magyar nemzet emlékezetében.
Annál is inkább, mivel a magyarság
önmagát szkítának jelölte meg
ezer éven át, és számtalan szkíta-hagyomány mutatható ki a mai napig a gazdag
magyar kultúrában.
Továbbá a honfoglalás kori arab és európai írók mind, de a
magyarság szövetségesei és ellenfelei is mindannyian szkítának nevezik a
magyarokat.
A szkíta emlékezet ezért megtartotta azt a hagyományt, hogy a
magyarság a jóhírt elsőként nem térítőpapoktól, hanem András és Fülöp
apostoltól, Jézus két tanítványától kapta.
Éppen ezért nem véletlen, hogy a Kárpát-medencében épített első
keresztény templomok zöme Szent András tiszteletére épült.
Valószínűleg eme
régi keresztény hit miatt jellemző lelete a magyar honfoglalás kori síroknak a
kereszt.
Továbbá fennmaradt egy kevés információ a magyar
táltos-hagyományokból is, mely alapján
a magyar táltosok önmagukat az András
apostol által hozott hit őrzőinek tartották,
az általuk újnak nevezett,
"római hittel" szemben.
Táltos - Dávid Julia alkotása
A népszólás szerint "Az András napi hó, vetésnek nem jó." vagyis ha november végéig leesik az első hó, az árt a vetésnek.
A nap már az adventnek, illetőleg az egyházi évnek a kezdete, amely beleesik a téli napfordulat időszakába, és így alkalmas mindenféle bűbájosságra, főleg az eladó lányok szerelmi praktikájára. A korábbi időkben a pap ezen a napon szokta felolvasni a plébánia az évi történéseit, így az esküvők és születések számát is, amiről az egyszerű emberek, főleg a fiatalok arra következtettek, hogy András házasságszerző szent.
A lányoknak, hogy belelássanak a jövőjükbe, többnyire magányosan, titokban kellett a különböző praktikákat elvégezniük.
Például:
- az a lány, aki meg akarja látni, hogy ki lesz a jövendőbelije, András napján böjtöljön, és este tegyen a feje alá egy férfigatyát, akkor álmában meglátja őt.
- ugyanezen a napon egész napi böjtölés után sózzon meg este egy darab kenyeret, lefekvés előtt imádkozzon 3 Miatyánkot és 3 Üdvözlégyet, utána harapjon a kenyérből, a megmaradt darabot pedig tegye egy kis tükörrel együtt a vánkosa alá. Éjfélkor, ha belenéz a tükörbe, meglátja benne a vőlegényét.
- Este a lányok lefekvés előtt megmosakodtak, de nem törölköztek meg, majd álmukban a jövendőbeli kedvesük letörli őket.
- Sok nagylány lefekvéskor a párnát háromszor megforgatta e szavak kíséretében: párnámat rázom, Szent Andrást várom, mutassa meg a jövendőbeli párom!
- Megrugdosták az ólat, mert úgy tartották, hogy ahányat röffen a disznó, annyi év múlva mennek férjhez.
- Gombócfőzéskor a gombócok közepébe férfineveket rejtettek, s hitték, hogy amelyik először jön fel főzéskor a víz színére, az lesz a jövendőbeli férj neve.
- Ólmot is öntöttek, s az ólóm formájából megpróbáltak a leendő férj foglalkozására következtetni.
Az egész napi böjt nélkül a férjjósló praktikák nem voltak hatékonyak.
András napi köszöntők:
„Valahányat
ugrik életében a szarka, / Valahányat billen annak a farka, / Valahány
szarkának farktolla tarka, / Oly sokáig tartsa a szerencse marka! / Szívemből
kívánom!"
„András
napja ma vagyon, / Kotlós tyúk ül a padon, / Ahányat ugrik féllábra, / Annyi
áldás szálljon rája! / Nem volna kár felírni a nevét egy tönkre, / Felvinni a
Tokaji hegyre, / Onnan lelökni Lökre, / Hogy híre neve múljon el örökre! /
Isten sokáig éltesse!"
„András
napja ma vagyon, / Ugrik a bak a fagyon, / Azért ugrik a fagyon, András nekem
pénzt adjon!"
Andrással befejeződnek a zajos mulatozások,
"András zárja a hegedűt". Legfeljebb az András utáni szerdán,
"kukaszerdán" lehetett még otthon muzsikálni, de másutt nem. András-nap éjfélkor beáll a csend ideje, az advent.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése