Boszorkánybomba -sütemény

Hozzávalók:
a piskótához: 4 tojás, 8 evőkanál cukor, 2 evőkanál olaj, 4 evőkanál liszt

Krémhez: 50 dkg tehéntúró, 3 dl yoghurt, 10 dkg porcukor, 2 dl tejszín, 10 g zselatin, 5-6 mentalevél, 7 dl meggybefőtt,

A csokoládé öntethez: 5dkg étcsokoládé, 1 dl tejszín,

Díszítéshez: meggybefőttszemek, mentalevél

A piskótához a tojásokat  egy keverőtálba törjük, hozzáadjuk a cukrot, kézi habverővel vastag krémhabbá verjük. Beleszitáljuk a kakaót meg a lisztet, a szélén körbecsurgatjuk az olajat, és könnyedén összekavarjuk. Sütőpapírral bélelt 20x25 cm-es tepsibe simítjuk és előmelegített sütőben 20-25 perc alatt készre sütjük /180 fok/ /Érdemes egy nappal előbb megsütni é szikkadni hagyni, hogy minél kevésbé törjön össze/

A krémhez a zselatint 0,5 dl vízben feloldjuk, felmelegítjük.  A tehéntúrót a porcukorral kikavarjuk,, hozzáadjuk a yoghurtot, az apróra vágott mentalevelet meg a zselatint, és összekavarjuk. A tejszínt felverjük, belefogatjuk a tehéntúrós krémbe. A meggybefőttből 8-10 szemet félreteszünk a diíszitéshez, a többit kimagozzuk.A piskótát 2x2 cm-es kockákra vágjuk, ráöntjük a krémet, hozzáadjuk a meggyet és könnyedén összekavarjuk. Fóliával kibélelt félgömb alakú tálba simitjuk, 3-4 órára dermedni hagyjuk, majd tálcára borítjuk. A csokoládéöntethez a tejszínt felforraljuk, hozzáadjuk az összetördelt csokoládét, és egynemű krémmé kavarjuk. Kicsit hűlni hagyjuk. majd a tortára csorgatjuk. Meggyel és mentalevéllel díszítjük.

forrás:

Boszorkányok

A boszorkányok egyidősek az emberiség történetével, hiszen tulajdonképpen ők is emberek, csak más képességekkel bírnak. Hajdanán tisztelet övezte őket, de az emberek idővel megtanulták félni, és irigyelni őket hatalmuk miatt.
A boszorkányok nemzetségekbe, mágus törzsekbe tömörültek a világ minden részén, hogy őrizzék hagyományaikat, és megvédjék az emberektől az új generációkat. A boszorkány törzsek egymástól távol, sőt gyakran elszigetelten éltek és fejlődtek az évszázadok során.

A mágia volt az, ami összekötötte őket még a távolból is. A mágia sokszínűsége sokarcú boszorkány kultúrák kialakulásához vezetett, mint például a wicca, vagy épp a woodoo.

Ha a víz színén lebeg, akkor boszorkány, ha elsüllyed, akkor ártatlan - az ördög teremtményeinek tartott boszorkányok perében nem sokat törődtek a bizonyítási eljárás irracionális voltával.
A 13-19. századig egymillió embert végeztek ki Európában boszorkányság vádjával. A perek és a kivégzések döntő többsége a 16-17. században történt. Az áldozatok zömmel szegénységben élő nők, elsősorban özvegyek.

Egy harvardi közgazdász,  Emily Oster szerint a boszorkányüldözések intenzitása végső soron a klimatikus viszonyok változásától függött. A kutatónő a korábbi gyakorlattól eltérően, nagyon részletesen, évtizedről évtizedre haladva követi az éghajlati viszonyok és a lezajlott perek számának alakulását. 

Oster eredményei szerint 1520 és 1770 között (az ún. kis jégkorszak idején) a hőmérséklet drasztikus csökkenése a boszorkányperek számának látványos növekedésével járt együtt. Az összefüggés hátterében az áll, hogy a mostoha időjárás a terméshozam nagy mértékű csökkenésével járt, s az éhező, szenvedő lakosság valami magyarázatot keresett az égi csapásra. Az igen erősen gyökeret vert hiedelem - miszerint a Földön alvilági lények garázdálkodnak és ördögi hatalmuk birtokában átokkal sújtják a termést - VIII. Ince pápa 1484-ben kiadott bullájából származik és a reneszánsz Európában kedvező táptalajra talált./Múlt-kor/

Máig szám­talan legenda, mese és babona él a boszorkányokkal  kapcsolatban. So­kan vannak olyanok, akik az emberi hiedelemvilág más misztikus lényeivel, így például ördögökkel, manókkal, koboldokkal, farkasemberekkel és vámpírokkal hozzák szoros összefüggésbe őket, míg mások a sámánokhoz és a táltosokhoz hasonlóan valódi tudás birtokában lévő, kü­lönféle mágiákban jártas és gyógyításra is képes emberek­ént tekintenek rájuk. A magyar nyelvben használt boszorkány szó a török eredetű basyrkan kifejezésből származik. Valószínűleg a csuvas nép körében elterjedt alakváltozata, a busturgan került át eredetileg a magyar szókészletbe, és a nyelvfejlődés során ebből alakulhatott ki a boszorkány elnevezés. Maga a kifejezés összetett jelentéstartalmat hordoz. A ki­fejezés török eredetije lidércet jelent, a csuvasoknál vi­szont már ennél az általános fogalomnál mélyebb értel­mű volt. Náluk ugyanis már olyan lényt - például házi manót, koboldot - jelölt, aki a természetfeletti erőkkel kapcsolatra lépve ártó szándékkal az alvó emberek mell ­kasára telepszik és megnyomja, azaz fullasztja, fojtogatja őket. Maga a bosz, basz szó nyom, megnyom jelentéssel bír a török nyelvben. Az eredeti hiedelmek szerint tehát a boszorkány olyan ártó szándékú lény, aki rendszerint éj­félkor felkeresvén alvó áldozatát a mellkasára telepszik, majd kínozza, nyomorgatja.

Ma is élő hiedelem, hogy Máté napon a Gellért hegy belsejében találkoznak a boszorkányok.