"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: egyensúly. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: egyensúly. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. április 26., szombat

Álljunk egy lábon - egészségünkért


Mai életformánk különösen igényli a mozgást. Ellenkező esetben szervezetünkben lerakódnak a salakanyagok, testszerte elmeszesedhetnek az érfalak. Egyensúlyi állapotban megváltozik a szervezet vérellátása, ez hat az anyagcserére, a vegetatív idegrendszerre, a hormonrendszerre tehát az egész test szabályozására.
A koordinált izommozgáshoz az izomrendszert egyensúlyban, edzésben kell tartani. Az idegtónus fokozása hat az izomtónusra, a keletkező vérbőség a keringési rendszert javítja. Ha nem megfelelő az izomtónusunk, rossz a vérkeringésünk, ennek gyakori következményei a végtagfájdalom és különféle mozgászavarok. Ettől pedig rossz lehet a közérzetünk.
Kutatók megfigyelték, hogy a figyelemzavar szoros összefüggésben van az egyensúlyrendszerrel. A jól mozgó ember nem szédül, elkerülheti a háztartási baleseteket, könnyebben teljesít a munkahelyén vagy az iskolában, mivel szellemileg is frissebb.
A kínaiak hatalmas tudással rendelkeznek az emberi testről.

Tegyünk egy próbát, álljunk fel, csukjuk be a szemünket és próbáljunk egyenesen állni egy lábon.



 
A Jin Ji Du Li gyakorlásával késleltethetjük az öregedést és megelőzhetünk számos betegséget.
 
 
Így végezzük a gyakorlatot:

Álljunk egy lábon, közben tartsuk csukva a szemünket.

6 fontos meridián van, amelyek átfutnak a lábunkon, ezek stimulálodnak ebben a pozicióban.
 
Nem fontos, hogy magasra emeljük a lábunkat, ha a belső szerveink nincsenek szinkronban, már az is kizökkent az egyensúlyból, ha csak egy kissé emeljük fel a lábunkat.
  .

A rendszeres és gyakori edzés segíthet abban, hogy visszanyerjük az egyensúlyérzékünket.


 Kezdetben próbálja meg csak egy kissé becsukni a szemeit, ahelyett, hogy teljesen becsukná. Ezt javasolja a kínai gyógyász, Zhong Li Ba Ren.

A Jin Ji Du Li napi gyakorlása sok betegség gyógyításában segíthet, mint pl.:

magas vérnyomás,

cukorbetegség,

gerincbántalmak,

szenilitás.



A kínai gyógyászok meggyőződése, hogy szervezetünkben akkor léphetnek fel betegségek , ha a különböző belső szervek koordinációjában problémák jelennek meg, vagyis a testünk elveszíti egyensúlyát.

A Jin Ji Du Li képes regenerálni a szervek kölcsönhatását, hogy megfelelően működjenek.

Zhon Li Ba Ren úgy fogalmazott, hogy az emberek többsége csukott szemmel nem képes 5 másodpercnél tovább megállni egy lábon, de a későbbiekben, ha már napi rendszerességgel végzik a gyakorlatot, akár két percnél tovább is képesek talpon maradni.

Minél hosszabb ideig vagyunk képesek megtartani ezt a pózt, annál kevésbé érezzük ezt megterhelőnek.


/neki könnyű!/


 

 

2013. október 21., hétfő

YIN YANG

Egység. Egyensúly. Harmónia. Béke.



A kínai filozófia két alapelven nyugszik, amelyek néha ellentmondóak, de mindazonáltal függnek egymástól. A két elv a yin és yang. S habár a yin és yang néha egymással ellentétes, de sohasem zavarják egymást, mindkettőnek szüksége van a másikra, egyik nélkül a másik nem létezik, egyik sem fontosabb a másiknál.

A Jin és a Jang jel először a Ji King-ben (Változások Könyve) szerepel, kb. i.e. 1250 körül. A jin jel jelentése: a hegy árnyékos oldala, a jang jel jelentése pedig: a hegy napos oldala.
Kettejük dinamikus együttműködése a mindenség egysége és egyensúlya.

A Yin és Yang negatív és pozitív, víz és tűz, nő és férfi, az őselemek egymásra hatásának jelképe.

A kínaiak úgy tartják, hogy a Yin és Yang az idők kezdetétől jött létre, mikor villám hasított a kozmikus őssötétbe és semmibe. Ekkor minden súlyosból és sötétből Yin keletkezett, miközben amire csak a villám fénye hullott, könnyű súlytalan Yang-á változott.

A Yin és Yang jelkép a természet megfigyelésén alapul. Az égitestek csillagok, és bolygók ugyancsak Yin vagy Yang minőségűek , a Nap Yang, a Hold Yin.

A természetben szintén együttesen van jelen Yin és Yang, a hegyek Yang míg a folyók Yin.

Ha változásban tudjuk szemlélni világunkat, ha megértjük, hogy az élet folyamatos átalakulás, mint az (évszakok körforgása, éjszakák, nappalok váltakozása,) jobban eligazodunk majd a modern világ útvesztőiben.

Minden emberben van Yin és Yang csak a férfiakban több a Yang elem a nőkben pedig a Yin. Kettő kapcsolata állandó, folytonos (mint a jelkép tükrözi), egymást kiegészítő, szoros egységet alkotja meg az egészet.

A hétköznapokban persze nem éljük meg ilyen magasztosan az ellentétek vonzását, egyszerűen csak vágyunk a dolgok megélésére. Melegben hűsre vágyunk, hidegben pedig forró dolgokra. Egy fagyos kirándulás után a kandalló elé kucorgunk, meleg teával, napozás után azonban úszással és jeges desszerttel, jégkrémmel hűsítjük magunkat szívesen.

Egyensúlyuk fenntartására van szükségünk, vonatkozik ez családi életünkre, egészségünkre.

A Csi

 A Qi vagy Chi (ejtsd: csi) jelentése energia, életerő. A Qi (csi) fogalma ismeretlen a nyugati típusú gondolkodásban, így a filozófiában is, a keleti filozófiákban azonban folyton-folyvást felbukkan. A csi nem más, mint a minden élőlényben ható életerő, a környezetek minősége, a Nap, a Hold és az időjárási rendszerek ereje, valamint az emberekben ható mozgatóerő. Alapvető jelentőségű minden élő szervezetben. A Qi ereje minden belső folyamat katalizátoraként meghatározza vitalitásunkat.