"...évente egy nap szenteltessék a madarak és fák védelmében."

Ez az idézet Herman Ottótól, a sokoldalú magyar tudóstól származik, aki természettudományos munkássága mellett a magyarság hagyományos, ősi műveltségét, népi mesterségeit is kutatta és leírta. Ő alapozta meg a tudományos madárkutatást Magyarországon a Magyar Ornitológiai Központ megalapításával. Herman Ottó javaslatára 1906 óta a természet ünnepeként tartjuk számon május 10.-t.

 Az emberek már ősidők óta különös vonzalmat éreznek a madarak és fák iránt. A "Madarak és Fák Napja" mégis az egész természet ünnepe, amikor mi, emberek azt ünnepeljük, hogy testvérei vagyunk minden élőlénynek a Földön.

A MADÁR

A szárnyas lények a világon mindenütt elsősorban az éghez – az isteni szférához – tartoznak, ezért az égi lélek szimbólumai. Így van ez a magyar nép műveltségében is: a kereszténység előtti időkben a táltosok, sámánok lelke is madár képében szállt a túlvilágra megtudni a jövendőt, vagy megküzdeni a rosszindulatú szellemekkel. A honfoglaló magyarok totemállata (az Árpád nemzetség állatőse) a turulmadár (valószínűleg valamely sólyomfaj) volt. Az eredetmonda szerint a nemzetség ősanyját, Emesét turul termékenyítette meg. A madárlélek szimbólum jelentése jellemző a kereszténységben is, például a Szentlélek galamb képében jelent meg Jézus feje felett, mikor megkeresztelkedett.

A FA

A fa a legősibb, az egész világon elterjedt, egyetemes növényszimbólum. A fa az örök fejlődés és megújulás, a termékenység; a kiszáradt fa az elmúlás jelképe. A magyar népmesékben is gyakorta találkozunk vele: égig érő fa, aranyalmafa. Az életfa ágai az égi világba vezetnek, gyökerei az alvilágba nyúlnak; utat szimbolizál, amelyen a sámánok, táltosok, mesehősök az égbe vagy alvilágba juthatnak.

       

 

Madarak és fák napja - Hogyan udvarolnak a madarak?

A madarak osztályának nagy hányadára jellemző a monogámia, a párok egymásra találását azonban megelőzi az udvarlás, aminek a folyamata áldozatokkal is járhat. Vegyük talán az egyik legfeltűnőbb madarat az indiai pávát (Pavo cristatus), ez a faj Kelet-India, Banglades, Nepál és Srí Lanka erdeiben él. Ő a külsejét használja a nőstény meghódítására. Elég csak ránézni és tudjuk mi ragadja meg az ellenkező nemű egyed tetszését. Azonban mind ez veszélyekkel is jár, hiszen minél több úgynevezett pávaszem található a farktollakon, annál félőbb, hogy egy ragadozó is felfigyel erre a szép násztáncra és így kockáztatja az életét. Tehát az a hím tudja a legtöbb nőstényt elcsábítani aki mindezen veszélyek ellenében életben marad, ez mutatja milyen jó géneket tud tovább örökíteni a leendő utódok számára.

A fácán kakas színezetével és hosszú farkával igyekszik hatást gyakorolni  a tojóra. A tyúkot sarokba szorítja, körbelépkedi, szinte követelve a figyelmet, ráhajol, farkát széttárja, egyik szárnyát rázza.
A dísztollaknak nem feltétlenül kell nagyon színeseknek lenni, hiszen a nagy kócsag (Egretta alba) esetében az udvarlásnál a gyönyörű és hatásos rituális pózok irányítják a háton lévő fehér dísztollakra a figyelmet.

 

A külsőségeken kívül persze más is csábíthatja a nőstényeket.
A lugasépítő madaraknál a szépen kialakított fészek teszi vonzóvá a hímet. Itt ugyan nem beszélhetünk közvetlen veszélyről, hisz ezek az élőlények nem minden esetben feltűnő színűek.  A monogám lugasépítő fajoknál mindkét ivar fizikai megjelenése azonos. Azonban a poligám fajoknak sajátságos szokásuk, hogy a tojók odacsábítására lugasszerű építményeket emelnek, itt a hím egyed semmilyen részt nem vállal az utódgondozásban.

A lugasépítés valószínűleg a dürgési magatartás evolúciójával kapcsolatos. A lugasépítő hímek mindig megpróbálják lerombolni a rivális hímek lugasait, és ellopni azok díszítményeit.

Nem feledkezhetünk meg a madarak egyik sajátosságáról: a szép hangjukról. Kiemelném a Magyarországon is előforduló kis kedves fülemülét (Luscinia megarhynchos). Hasa, háta szürke, farka vörösesbarna. Torka világosszürke.



A külseje jelentéktelennek is mondható, az éneke tényleg szép, csodálatos, de szerkezet nélküli. A lassú csicsergő, a magas csivitelő és a váratlan mély, teli torokból énekelt, lüktető frázisok izgalmas keveréke, melyeket szünetekkel választ el egymástól.
  
Romantika és kecsesség jellemzi a héját ( Accipter gentilis), a madár külleme és lénye magával ragadó. A nász folyamata sok művészt megragadott. A hím kiterjesztett szárnyakkal kering. Mindkét ivar a fészek fölött röpköd, szembeszökő fehér farok alatti tollait felfújva. A fészket rejtő fa lombjai közé is beszoktak zuhanni. A szenvedély és a szépség itt találkozik.



forrás: a természet érdekességei


A természet egyik csodája, a növények királya a fa.

A fa összekötő kapocs föld és ég között. Szeretjük, tiszteljük, hisz a vele való kapcsolat átszövi életünk mindennapjait.